Kereső toggle

Iohannis beelőzött

Trump Kelet-Európából elsőként a román elnököt fogadta

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Még hazai politikai ellenfelei, a lapzártánkkor éppen saját miniszterelnöküket megbuktató szocialisták vezette tömörülés is szuperlatívuszokban beszél Klaus Iohannis román államfő múlt heti négynapos amerikai látogatásáról, amelynek a Donald Trumppal pénteken késő este folytatott háromnegyed órás megbeszélés volt a csúcspontja. Bukarest abban bízik, hogy az a húszéves, kétoldalú stratégiai partnerség, amelyben mindig abszolút igazodás jellemezte a román politikát, még szorosabbá válik Washingtonnal, és a közép-kelet-európai országok közül Románia lesz az Egyesült Államok előretolt helyőrsége.

Az európai partnereivel meglehetősen ellentmondásos viszonyt ápoló Egyesült Államoknak a balkáni feszültség növekedése, a kelet-ukrajnai válság elhúzódása és általában az orosz expanziótól való félelem miatt szüksége is van Bukarest megkérdőjelezhetetlen lojalitására, ahogy Románia is örömmel élvezi az amerikai védelem előnyeit az egyre bizonytalanabb térségben. Nem véletlen, hogy Donald Trumppal közös sajtótájékoztatóján Iohannis erős aggodalmának adott hangot Moszkva külpolitikájával kapcsolatban, hozzátéve: a NATO keleti szárnyán elhelyezkedő hazája tudatában van annak, hogy nem maradhat magára a térségben – ezzel a román elnök egyértelművé tette:  országának minden korábbinál nagyobb szüksége van az Egyesült Államok partnerségére.

Iohannis szavai az egész román politikai elit gondolkodását tükrözték – mondta a Heteknek Kolumbán Gábor kolozsvári politológus, aki szerint még Iohannis legnagyobb otthoni ellensége, Victor Ponta volt miniszterelnök is méltatta a látogatás eredményeit. „A Trump–Iohannis-találkozó tényleg történelminek nevezhető, olyan rendszerszintű kihatással, amely túlmutat a két elnök mandátumán, és amely egész nemzedékek sorsát befolyásolja Romániában” – tette hozzá az elemző.

A román lapok szinte egyöntetűen Iohannis óriási külpolitikai sikereként értékelik, hogy a román államfőnek számos európai vezetőt, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnököt megelőzve sikerült találkoznia Donald Trump amerikai elnökkel. Ezzel kapcsolatban Kolumbán felhívta a figyelmünket arra is, hogy az erdélyi szász származású román elnököt szoros kapcsolat fűzi Angela Merkel német kancellárhoz, az pedig egészen kivételessé teszi a román államfő helyzetét a mai Európában, hogy mind Merkel, mind Trump bizalmas szövetségesként tekint rá.

Az európai NATO-tagoktól a potyautas magatartás megszüntetését követelő amerikai elnök követendő példaként állította be a NATO többi tagállama számára a GDP-je két százalékát emelő, ezzel kötelezettségvállalását teljesítő Romániát, üzenve többek között a németeknek is, hogy ebben a románokat kövessék.

Nagy Árpád kolozsvári politológus szerint azonban Bukarestnek a jövőben az eddigieknél is többe kerül Amerika pártfogása. A román sajtó bizalmi forrásokra hivatkozva már az elnök látogatásának másnapján kiszivárogtatta, hogy a védelmi minisztérium az Egyesült Államoktól készül vásárolni mintegy hatmilliárd dollárért hét hosszabb és 21 rövidebb hatótávolságú légvédelmi rakétarendszert, ugyanakkor légiflottáját is F–16-osokra cseréli.

Nagy Árpád szerint Iohannis stratégiai célja, hogy hazája hídszerepet töltsön be Amerika és az Európai Unió között, ami egyben valódi történelmi szereplővé tenné a román elnököt. Ami a belpolitikát illeti, ott Iohannis láthatóan célul tűzte ki a jelenlegi román politikai elit teljes lecserélését egy új, nyugatbarát garnitúrára. Ehhez erős hátszelet kapott Washingtonból, hiszen a Trump-adminisztráció határozott támogatásáról biztosította a romániai korrupcióellenes küzdelem folytatását, ami komoly muníciót jelent az államfő számára a jelenlegi balliberális kormányzattal folytatott küzdelemben.

Ferenczi Zsolt háromszéki politológus-újságíró a Hetek kérdésére az Adevărul vezércikkírójának véleményét idézte, aki a két elnök közös sajtóértekezletének legfőbb üzeneteként értékelte, hogy Trump – egy román újságírói kérdésre válaszolva – megnyugtatta az Oroszországtól tartó kelet-európai NATO-szövetségeseket, az Egyesült Államok betartja a NATO-szerződés kollektív védelemről szóló 5. cikkelyét, vagyis nem hagyja magukra őket egy külső támadás esetén.

Mind a román elnök Fehér Ház-beli fogadását, mind Trump azóta bejelentett lengyelországi látogatását úgy értelmezik Bukarestben, hogy az Egyesült Államok meg akarja erősíteni kelet-európai pozícióit, amelynek egyik biztos pontja Románia. Az Adevărul cikke szerint „ez már csak azért is sürgőssé vált Washington számára, mert elvesztette bizalmát az Oroszország felé kacsintgató, kiszámíthatatlan, Erdogan-vezette Törökországban”, így Románia maradt az egyedüli szövetségese a Fekete-tenger térségében, amelyre támaszkodhat a NATO délkelet-európai szárnyának védelmében. Ám – hívta fel a figyelmet Ferenczi – az, amire a legjobban vágyna a román társadalom és az elnök, a vízumkötelezettség eltörlése, még csak szóba sem került, mivel az amerikai adminisztráció egyelőre hallani sem akar egy keleti ország vízummentességéről. Ezzel együtt Iohannis rendkívül értékes muníciót kapott a Fehér Háztól az otthoni korrupcióellenes harc folytatásához, ami szinte azonnal meg is jelent a román közéletben, hiszen míg az elnök Washingtonban Trumppal találkozott, addig otthoni balliberális ellenfeleinek koalíciója váratlanul éppen összeomlott, mondja Ferenczi a Heteknek.

Az elnök külpolitikai sikere lépéskényszerbe hozta a kormányzó PSD-t és annak vezetőjét, Liviu Dragneát. Dragnea azzal az indoklással, hogy a kormányzat nem váltotta be a baloldal választási ígéreteit, egy, eddig a román belpolitikában példa nélküli lépésre szánta el magát: saját kormánya ellen nyújtott be bizalmatlansági indítványt, amelyet lapzártánk előtt szavaztak meg a román parlamentben úgy, hogy az ellenzéki pártok, így az RMDSZ sem vett részt a szavazáson. Tehát a PSD egészen elképesztő módon önmagát puccsolta meg, ami még a hihetetlen fordulatokat és árulásokat megélt román politikai életben is egyedülállónak számít, mondja az eset kapcsán Ferenczi Zsolt.

Az alig fél évet megélt Grindeanu-kormány menesztésével Liviu Dragnea némileg ugyan stabilizálta a kormánykoalíció helyzetét, de most újra

Iohannisszal kell megküzdenie az új miniszterelnök kinevezéséért, ami eddig sem volt könnyű menet, Iohannis sikeres amerikai látogatása után pedig szinte lehetetlen küldetésnek számít, mondja lapunknak az elemző.

Dragnea alapproblémája Grindeanu megbuktatása ellenére sem változott – a kormánypárt elnöke továbbra sem lehet miniszterelnök, mert büntetett előéletű, ráadásul belső ellenzéke van pártjában. Ezzel a belső ellenzékkel Dragnea most le tudott ugyan számolni, de ennek ára a kormánypárt kínos belháborújának nyilvánosságra kerülése volt.

Iohannis eddig sem tartozott Dragnea barátai közzé, így biztosra vehető, hogy nem lesz egyszerű az új miniszterelnök kiválasztása sem, ami a belpolitikai válság további elhúzódását jelenti, mondja a háromszéki szakember.

A kormányzat belháborújába az RMDSZ is belekeveredett elég szerencsétlen módon, mert a Grindeanu elleni bizalmatlansági indítvány támogatásáért cserébe március 15-e román ünnepé nyilvánítását kérte Dragneától, aki még az új kormányba való meghívásukat is kilátásba helyezte, amivel elszabadította a magyarellenes hisztériát.

A volt elnök Traian Băsescu, aki éppen új politikai feltámadásán ügyködik, a szokott módján, a közösségi portálokon mocskolta a szerinte „zsaroló” kisebbségi magyar politikát, de a szélsőjobb is hőzöngött egy sort, ami nem használt az éppen javuló magyar–román viszonynak,mondja a Heteknek Ferenczi Zsolt. Kormány egyelőre nincs, ráadásul közeleg az Erdélyt Romániához csatoló gyulafehérvári gyűlés 100. évfordulója is, ami növeli a magyarellenes érzelmeket. A káoszban egyedül Klaus Iohannis áll megdicsőülve.

Olvasson tovább: