Kereső toggle

Furcsa ítéletek nyomában

Meghökkentő bírói gyakorlat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Lúgos orvos, Sukoró, Burka-gyilkosság. A közelmúltban több büntetőügy megítélésében is olyan jelentős fordulat állt be, hogy a laikus közönség csak kapkodja a fejét: bűnösből ártatlan, ártatlanból bűnös, ellentmondás ellentmondás hátán. Az izgalmas esetek kapcsán konkrét részletekre és az igazságszolgáltatás egészére vonatkozó kérdéseket is feltettünk Sándor Zsuzsa nyugalmazott bírónak, a Fővárosi Bíróság korábbi szóvivőjének.

Június 8-án a Kúria hűtlen kezelés kísérlete miatt letöltendő börtönre ítélte a 2008-as sukorói telekcsere ügyében Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetőit. A harmadfokú ítélet jogerős.

A Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés ügyében 2015-ben első fokon hűtlen kezelés kísérlete miatt elítélték a két vádlottat, a másodfokú bíróság azonban tavaly – bűncselekmény hiányában – felmentette őket. Ezután jött a harmadfok és a jogerős börtön.

Az ügy lényege: egy izraeli befektető kaszinóvárost akart építeni Sukorón, amihez szüksége volt az állami tulajdonú területre. Ezért cserét ajánlott, a cserét a Gyurcsány-kormány is támogatta, azt állítva, hogy a beruházás munkahelyeket teremt. A csereszerződés megköttetett, ám a Bajnai- kormány idején leállították az ügyletet. A hatóságok szerint a cserével 1,2 milliárd forintos kár érte volna az államot, mert a csereként felajánlott terület értéktelenebb a sukoróinál. 

Az ügyben Gyurcsány Ferencet is meggyanúsították, vádat végül nem emeltek ellene. A DK és a szocialisták koncepciós eljárásnak minősítették Császy és Tátrai ítéletét, az LMP viszont úgy véli: az ügy ahhoz hasonlít, mint amikor valaki ellop egy pénztárcát, és bár a lelepleződés miatt visszaadja, a lopás megtörtént, tehát el kell ítélni.

– De mit gondol az ügyről Sándor Zsuzsa?

Sándor Zsuzsa: – Van olyan bűncselekmény, hogy hűtlen kezelés kísérlete, vagyis amikor végül nem valósul meg a hűtlen kezelés.

A hűtlen kezelés azonban szándékos bűncselekmény, ebben az ügyben viszont nincs bizonyíték arra, hogy a vádlottak szándékosan megszegték volna a vagyonkezelési kötelezettségüket. Másrészt az sem bizonyosodott be, hogy ha megvalósul a telekcsere, azzal kár éri az államot. Hűtlen kezelés kísérletéért tehát akkor lehet elítélni valakit, ha sikerül bebizonyítani, hogyha befejezi a bűncselekményt, bekövetkezik a vagyoni kár.

– Az nem volt kétséges, hogy a magyar állam egy drága földterületet cserél el egy olcsóbbért, a kettő közti különbség milliárdos nagyság-rendű. 

– A telekcsere egy nagy beruházás érdekében történt, az izraeli befektető kaszinóvárost akart építeni, amiből munkahelyek és adóbevétel származott volna, így összességében nem érte volna kár az államot, hanem feltehetőleg haszna származott volna az ügyletből.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.

Olvasson tovább: