Kereső toggle

Furcsa ítéletek nyomában

Meghökkentő bírói gyakorlat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Lúgos orvos, Sukoró, Burka-gyilkosság. A közelmúltban több büntetőügy megítélésében is olyan jelentős fordulat állt be, hogy a laikus közönség csak kapkodja a fejét: bűnösből ártatlan, ártatlanból bűnös, ellentmondás ellentmondás hátán. Az izgalmas esetek kapcsán konkrét részletekre és az igazságszolgáltatás egészére vonatkozó kérdéseket is feltettünk Sándor Zsuzsa nyugalmazott bírónak, a Fővárosi Bíróság korábbi szóvivőjének.

Június 8-án a Kúria hűtlen kezelés kísérlete miatt letöltendő börtönre ítélte a 2008-as sukorói telekcsere ügyében Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetőit. A harmadfokú ítélet jogerős.

A Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződés ügyében 2015-ben első fokon hűtlen kezelés kísérlete miatt elítélték a két vádlottat, a másodfokú bíróság azonban tavaly – bűncselekmény hiányában – felmentette őket. Ezután jött a harmadfok és a jogerős börtön.

Az ügy lényege: egy izraeli befektető kaszinóvárost akart építeni Sukorón, amihez szüksége volt az állami tulajdonú területre. Ezért cserét ajánlott, a cserét a Gyurcsány-kormány is támogatta, azt állítva, hogy a beruházás munkahelyeket teremt. A csereszerződés megköttetett, ám a Bajnai- kormány idején leállították az ügyletet. A hatóságok szerint a cserével 1,2 milliárd forintos kár érte volna az államot, mert a csereként felajánlott terület értéktelenebb a sukoróinál. 

Az ügyben Gyurcsány Ferencet is meggyanúsították, vádat végül nem emeltek ellene. A DK és a szocialisták koncepciós eljárásnak minősítették Császy és Tátrai ítéletét, az LMP viszont úgy véli: az ügy ahhoz hasonlít, mint amikor valaki ellop egy pénztárcát, és bár a lelepleződés miatt visszaadja, a lopás megtörtént, tehát el kell ítélni.

– De mit gondol az ügyről Sándor Zsuzsa?

Sándor Zsuzsa: – Van olyan bűncselekmény, hogy hűtlen kezelés kísérlete, vagyis amikor végül nem valósul meg a hűtlen kezelés.

A hűtlen kezelés azonban szándékos bűncselekmény, ebben az ügyben viszont nincs bizonyíték arra, hogy a vádlottak szándékosan megszegték volna a vagyonkezelési kötelezettségüket. Másrészt az sem bizonyosodott be, hogy ha megvalósul a telekcsere, azzal kár éri az államot. Hűtlen kezelés kísérletéért tehát akkor lehet elítélni valakit, ha sikerül bebizonyítani, hogyha befejezi a bűncselekményt, bekövetkezik a vagyoni kár.

– Az nem volt kétséges, hogy a magyar állam egy drága földterületet cserél el egy olcsóbbért, a kettő közti különbség milliárdos nagyság-rendű. 

– A telekcsere egy nagy beruházás érdekében történt, az izraeli befektető kaszinóvárost akart építeni, amiből munkahelyek és adóbevétel származott volna, így összességében nem érte volna kár az államot, hanem feltehetőleg haszna származott volna az ügyletből.

– Ezt figyelembe kell vennie a bíróságnak? Nem csak az számít, hogy az állami telek drága, a cserébe felajánlott telek pedig olcsóbb?

– Szerintem nem csak ez számít. Az egészről meg az a véleményem, hogy politikai hátterű ügy.

A Burka-ügy

Idősebb és ifjabb Burka Ferenc 1999-ben antennalopás közben megtámadta az álmából felriadt Gyurcsó Jánost, és egy betonvassal olyan brutálisan bántalmazta, hogy a férfi életét vesztette. A két Burka hat évig volt előzetes letartóztatásban, majd bizonyítottság hiányában felmentették őket. Burkáék ezután beperelték az államot, és összesen 45 millió forint kártérítést kaptak. Zeke László, az idősebb Burka ügyvédje a kártérítés után a Heteknek azt mondta: megalapozatlan vádak alapján ítélték el védencét. Ifjabb Burka pedig 2006-ban úgy nyilatkozott lapuknak, az fáj neki a legjobban, hogy „azóta se mondta senki: bocsánat, tévedtünk”. 

Úgy tűnik azonban, mégsem tévedett az első fokú bíróság: 2012-ben perújításra került sor, mert új tárgyi bizonyítékok, illetve titkos adatszerzés – lehallgatás – útján új információ jutott a nyomozó hatóságok birtokába. A Debreceni Törvényszék június elején hatályon kívül helyezte a korábbi ítéleteket, és bűnösnek mondta ki Burkáékat.

Az eljárás során a másodrendű vádlott volt élettársa elmondta, hogy a gyilkosság estéjén apa és fia megbeszélte, hogy leszereli az antennát, később élettársa azzal tért haza, hogy megölt egy embert. Párja utasítására ő mosta ki a vérrel szennyezett nadrágot – vallotta be a volt élettárs, és rajta kívül a nagymama és unoka sem élt mentességi jogával, hanem a férfiak ellen vallottak. Az ügyvéd szerint súlyosan jogsértő, hogy perújítási indítvány benyújtása nélkül, egy már jogerős ítélettel szemben zajlott a nyomozás és a bizonyítékok beszerezése.

– Folytathat titkos nyomozást a hatóság jogerős ítélet után?

Sándor Zsuzsa: – Ha egy ügyben perújítást akarnak, és a bíróság helyt ad az ügyészség perújítási kérelmének, akkor lehet perújítási nyomozást folytatni. De úgy tudom, hogy a perújítást meg is előzheti a nyomozás. A konkrét esetben azonban nem jöttek elő adatok a titkos nyomozás indokával kapcsolatban, ezért erre nem tudok válaszolni. 

– Jól emlékszem, hogy az Egyesült Államokban van egy olyan törvény – talán kettős kockázat a neve –, hogyha valakit valamiben jogerősen elítéltek, soha többé nem lehet abban az ügy-ben bíróság elé állítani, még akkor sem, ha száz százalékosan beigazolódik, hogy teljesen hibás az ítélet?   

– Vannak olyan államok az USA-ban, ahol létezik ez a törvény, vagyis, hogy jogerős ítélet után nem lehet újra kezdeni az ügyet. Nálunk azonban nincs ilyen törvény.

A lúgos orvos

A vád szerint Bene Krisztián orvos, a Budai Irgalmasrendi Kórház volt főigazgatója 2013-ban bántalmazta, majd lúggal öntötte le volt szeretőjét. A nő éppen a lakásából lépett ki, amikor egy bukósisakos férfi visszalökte a lakásba, földre fektette, kezeit-lábait összekötözte, majd fecskendőt vett elő. A nő combjába erős fájdalomcsillapítót és altatót fecskendezett, majd a nemi szervét lúggal öntötte le. A tettest féltékenység motiválhatta, a gyanút pedig a kegyetlenül szakszerű eljárás terelte az orvosra. Bene mindvégig tagadta a vádakat.

A Fővárosi Törvényszék tavaly első fokon maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés miatt négy év börtönre ítélte az orvost, és mellékbüntetésként öt évre eltiltotta orvosi hivatása gyakorlásától. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla idén márciusban életveszélyt okozó testi sértésnek minősítette a történteket, továbbá magánlaksértés és kifosztás miatt is bűnösnek mondta ki a vádlottat, akit kilenc év szabadságvesztésre ítélt, és végleg eltiltotta foglalkozása gyakorlásától. Mivel az első- és a másodfokú döntés között a bűnösség kérdésében is volt eltérés, lehetőség nyílt a Kúria harmadfokú eljárására, amely a múlt héten új eljárásra utasította a Fővárosi Ítélőtáblát.

– Mit jelent az, hogy eltérés volt a bűnösség kérdésében?

Sándor Zsuzsa: – Ez a megfogalmazás nem pontos: arról van szó, hogy azért lehet harmadfokú eljárás, mert a másodfokú bíróság további bűncselekményekben is kimondta a vádlott bűnösségét: magánlaksértésben, okirattal való visszaélésben, a bankkártyák elvitelében. Ezekben az első fok nem mondott ki bűnösséget, tehát ezeket csak egy szinten bírálták el, ezért jöhet ezek esetében még egy elbírálás, a harmadfok. A főcselekményben nem mondott mást a másodfokú bíróság, mint az elsőfokú bíróság.

– Laikusként úgy értelmezem, hogy a vádlott a másodfok szerint bűnösebb, mint ahogy első fokon megállapították. Most mégis újraindul az ügy, ami feltehetőleg neki kedvez az idő múlása miatt, miközben az áldozat továbbra sem jut megnyugváshoz, hiszen nem zárult le az ügy. 

– A Kúria nyugodtan helybenhagyhatta volna a másodfokú ítéletet, de valamiért nem merte megtenni. Az ügy azonban csak másodfokon indul újra, és csak három „alibi” kérdésben, amit elvileg nagyon gyorsan, néhány tárgyalás alatt le lehet zongorázni.

– Visszatérve a főcselekményre: első fokon maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés miatt ítélték el a „lúgos orvost”, másodfokon már életveszélyt okozó testi sértés miatt, tehát itt is súlyosabb a megítélése.

– Így van, de emiatt nem lehetett volna harmadfokra irányítani az ügyet, mert ezt a cselekményt két szinten is elbírálták, ráadásul mindkét tényállás büntetési tétele azonos.

– Több olyan ítélet született a közelmúltban, ahol a különböző bíróságok egymásnak ellentmondó ítéleteket hoztak. Ön szerint ez valamilyen rendszerszintű bajra utal, vagy ez a normális ügymenet?

– Összességében ezek az ellentmondásos esetek valóban azt üzenhetik, hogy az ítélkezés szakmai színvonalával nincs minden rendben. Elsősorban az ügyészséget tartom felelősnek, de a bíróságok munkájában is sok a hiba.

– Zeke László, Burka Ferenc védője azt mondta, gondolkodik rajta, hogy van-e értelme az ügyvédek munkájának, mivel az esetek 97 százalékában a bíróság az ügyészség indítványának megfelelő ítéletet hoz, tehát száz megvádolt emberből kilencvenhetet el is ítélnek. 

– Ez sajnos így van, ráadásul a rendszerváltás óta nem nagyon változik az arány. Nem reális, hogy a bíróság ilyen mértékben azonosul a váddal.

– Akkor miért hallani mostanában rendszeresen, hogy szemben a politikailag befolyásolt ügyészséggel, a bíróság az igazságszolgáltatás utolsó független bástyája?

– Szerencsére sok független bíró van, de úgy gondolom, a rendszer egészében sokat veszített a függetlenségéből.

Olvasson tovább: