Kereső toggle

Nehéz fiúk, könnyített vizsga

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hosszan húzódott a gyulai érettségibotrány, és a végére úgy látszik, még a bíróság is belefáradt. 2013-ban indult a Gyulai Törvényszéken a Harruckern János Szakképző Iskola volt igazgatója, igazgatóhelyettese és több mint húsz tanára elleni per, miután lényegében pénzért lehetett érettségit vásárolni a közoktatási intézményben. A négyéves gimnáziumi tananyagot két év alatt lehetett „elsajátítani”, félévente 90 ezer forint ellenében. A közel két évig húzódó perben első fokon az igazgató és helyettese is felfüggesztett börtönt kapott, a tanárok pedig pénzbüntetést. Majd újabb kétéves eljárás után a közelmúltban kurtán-furcsán zárult az ügy: csak annak nem enyhítették az ítéletét, aki nem fellebbezett. Az ügy politikai dimenzióktól sem mentes lezárása sokakban hagyott nyitott kérdéseket, így a botrányban érintett tanulókban is, akik úgy érzik, becsapták őket.

„A biztonsági szakmában dolgoztam, és a törvény változása miatt szükségem volt az érettségire, mint ahogyan sokan másoknak is” – kezdi történetét a gyulai érettségibotrány egyik résztvevője, Károly (akinek nevét kérésére megváltoztattuk). A férfi határozottan jó ígéretet kapott a rapid érettségire, mégpedig – meglepő módon – egy biztonsági cégtől, a Petró Securitytől: két év alatt, kevés erőfeszítéssel simán abszolválhatja az érettségit Gyulán. Nem kell erőlködni, segítenek a felkészülésben, és a vizsga is tuti lesz, ígérték neki, illetve a több mint kétszáz jelentkezőnek. A vádirat szerint a Petró Security vagyonőrképzéssel is foglalkozó magáncég személyenként és félévenként 90 ezer forintot kért a jelentkezőktől, a képzésre pedig szerződést kötött a Harruckern János Közoktatási Intézménnyel.

A Zámbó András igazgató által szignált kontraktus értelmében a 90 ezer forintos tandíjból mindössze 40 ezer jutott az iskolának, a többi a tanulókat közvetítő biztonsági cégé lett. Károly szerint jöttek az intézménybe az egész ország területéről: a biztonsági szakmában dolgozók, illetve az erre a területre szakosodott „nehéz fiúk” körében is hamar híre ment a könnyített érettséginek. „Munka és család mellett nem könnyű tanulni, ezért sokan ugrottak rá a lehetőségre. Azt ígérték a szervezők, hogy ha fizetünk, nem lesz semmi gond, de azért a tanórákra be kellett járni” – mesélte a férfi, aki a többiekhez hasonlóan a biztonsági céggel kötött szerződést. Csak a bírósági tárgyalás nyomán derült ki számára, hogy ez teljesen szabálytalan volt.

Forrásunkon kívül összesen kétszáztizenhárman kezdtek bele a kétéves képzésbe. Volt olyan félév, amely csupán három hónapig tartott, és a félévek végén esedékes záróvizsgákat a tanórát adó tanárok állították össze, illetve javítottak ki, így bukás nem volt. A megtartott tanórák száma azonban nem érte el a törvényben előírt minimumot, így utólag kellett órákat beírni, ami miatt a bíróság okirat-hamisításért ítélte el a résztvevő tanárokat – legalábbis első fokon. A hiányzás sem jelentett kizáró okot, de az érettségire csak akkor lehetett jelentkezni, ha a pénz maradéktalanul be volt fizetve. A bírósági eljárás során bebizonyosodott, hogy voltak olyan diákok is, akik nem is jártak a tanórákra, de befizették a pénzt, így annak ellenére érettségizhettek, hogy nem teljesítették a tanéveket. Az igazgatót folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettével és hivatalos személy által bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítással vádolta meg az ügyészség. A vádlottak padján csak a különböző beosztásban dolgozó pedagógusok ültek, a tandíj nagyobb részét eltevő biztonsági cég vezetője ellen nem emelt vádat az ügyészség, csupán tanúként hallgatták ki a perben.

Zámbó András igazgató 211 rendbeli hivatali visszaélés és kétféle minősítésben összesen 231 rendbeli közokirat-hamisítás miatt két év börtönbüntetést kapott, amelynek végrehajtását öt évre felfüggesztették. Helyettese, Mikulán Róbert fél év felfüggesztett börtönt, a tanárok sok rendbeli közokirat-hamisításért 36 ezertől 150 ezer forintig terjedő pénzbüntetést kaptak. A gyulai bíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy a történtek óta sok idő eltelt már – részben egyébként éppen az eljárás lassúsága miatt.

Károly szerint már ez az elsőfokú ítélet is meglehetősen furcsa volt, sokan a vezetők politikai kapcsolatait is felemlegetik. A Harruckern János Közoktatási Intézmény 2007 júniusában jött létre a Békés Megyei Közgyűlés hathatós közreműködésével, a megyei intézményhálózat több iskolájából összevonva. A Fidesz térségi erős embere, Domonkos László volt akkor a megyei közgyűlés elnöke, a kinevezett igazgató, Zámbó András pedig az ő közeli munkatársa volt a közgyűlés oktatási osztályának vezetőjeként. Az akkor megfogalmazott cél az volt, hogy az erősen forráshiányos és pedagóguselbocsátással fenyegetett szakiskola számára próbáljanak meg minél több bevételt generálni. A Petró Security ajánlata, amely gyors érettségit ígért, jó bevételnek számított az intézménynek.

Károly saját kálváriája még éveken át folyt, míg végül sikerült leérettségiznie – egy másik intézményben, két év helyett közel négy év alatt. Ennek ellenére nem tett feljelentést, a befizetett tandíjakat tanulópénzként könyvelte el magában.

Az ügy csattanója azonban még hátra volt. A Szegedi Ítélőtábla ugyanis nem hagyta helyben az elsőfokú ítéletet, hanem mindenki esetében jelentősen enyhítette azt – kivéve az igazgatót, aki a másodfokú eljárás előtt visszavonta a fellebbezését, és elfogadta az elsőfokon kapott ítéletet. Mikulán Róbert igazgatóhelyettesre a felfüggesztett szabadságvesztés helyett 100 ezer forint pénzbüntetést szabtak ki, és nem tiltották el a közoktatási intézményvezetői munka gyakorlásától. A táblabíróság az első fokon pénzbüntetéssel sújtott pedagógusok esetében nem tartotta indokoltnak büntetés kiszabását, őket csupán megrovásban részesítette. A másodfokú ítélet indoklása szerint a bűncselekményt az iskola vezetői azzal követték el, hogy  olyan felnőttoktatási formát választottak, melyet a jogszabályok nem tettek lehetővé számukra, de ez nem volt olyan súlyú, mint az első fokú ítéletben megállapított cselekmény, ezért enyhítették a büntetéseket. A képzés azonban sikeres volt, a diákok független vizsgabizottság előtt érvényes érettségit tettek. Az ügyben megvádolt pedagógusok pedig azzal követtek el bűncselekményt, hogy utólag a valósnál több óra megtartását rögzítették a naplókban.

Olvasson tovább: