Kereső toggle

Csendes a röszkei határ

Kevesen próbálkoznak a megerősített műszaki határzár átlépésével

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A téli hónapokban tapasztaltakhoz képest is jelentősen visszaesett az illegális határátlépések száma a déli határon, ahol május elseje óta dupla kerítés akadályozza a migránsok bejutását az országba. A műszaki határzár megerősítését célzó munkálatok végeztével úgy tűnik, a határvédelem által okozott „kellemetlenségek” is mérséklődtek Röszkén.

A múlt héten az ország területén összesen tizenkilenc embert tartóztattak föl és kísértek vissza a rendőrök a kerítésen túlra – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság e hét elején az MTI-t. A megelőző héten – május 1-jétől 7-éig – ez a szám hetvenhét volt. A március 28-tól hatályos jogszabályok alapján a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején a rendőr az ország területén bárhol feltartóztathatja és visszakísérheti a határzárhoz a jogellenesen hazánkban tartózkodó külföl-dit, ha nem merült föl bűncselekmény elkövetésének gyanúja.

Más, külső határszakaszokon – a román és az ukrán határon – összesen huszonnégy határsértőt fogtak el az elmúlt héten – derül ki a rendőrségi összesítésből. A legnagyobb fogást egy tizenegy főből álló csoport jelentette, akiket Gyula és Elek térségében tartóztattak fel a rendőrök péntek hajnalban. A tizenegy külföldi a zöldhatáron Romániából érkezett, mindannyian iraki állampolgárnak vallották magukat. Nem tudták igazolni személyazonosságukat, sem azt, hogy jogszerűen tartózkodnak Magyarországon, ezért a rendőrök előállították őket, majd meghallgatásukat követően még aznap délután átadták őket a román hatóságoknak. A gyanú szerint a migránsokat egy bolgár embercsempész segítette, akit a magyar határvédelem jelzése alapján román területen fogtak el.

Az illegális határátlépések számának jelentős visszaesését a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának, Kontrát Károlynak a második kerítés átadásakor mondott szavai is alátámasztják, miszerint „összességében csökken a nyomás” a déli határon. Kontrát az újabb határzár-kiegészítést azzal indokolta, hogy várhatóan a jövőben ismét számítani lehet arra, hogy erősödni fog a migráció. Hozzátette, a hivatásos állomány határvédelmi tevékenységét is nagyban megkönnyíti az újabb kerítés.

Az április utolsó munkanapján megtartott műszaki átadáson elhangzott, hogy hatvan nap alatt hétszáz elítélt építette fel a magyar–szerb határ 155 kilométeres szakaszán a korábbival megegyező technikai paraméterekkel rendelkező, négy és fél méter magas második kerítést. A munkálatok irányításában százötven felügyelő vett részt, naponta egyidejűleg háromszázan dolgoztak az építkezésen. A két kerítés közötti manőverutat is elegyengették, új magaslati őrhelyeket, a határvédők számára pihenőhelyeket alakítottak ki. Az építéshez összesen nyolcvan tonna vezetődrótot és ötezer tekercs NATO-drótot használtak fel. A kerítés második vonalának kiépítése 4,8 milliárd forintba került. Kontrát Károly elmondta, a kormány jelenleg nem tervez újabb technikai erősítést a határon, s leszögezte: a fizikai és a jogi határzár jól vizsgázott, hiszen alig kísérlik meg annak megrongálását.

Röszkén tett látogatásunk alkalmával a helybéliek is megerősítették, hogy az elmúlt hetekben nagyon visszaesett az illegális határforgalom. Egy, a kerítéstől néhány száz méterre lakó férfi elmondta, rég nem találkoztak már illegális határátlépőkkel, s az okoskerítésnek köszönhetően a határvédelem által okozott „zajszennyezés” szintje is jelentősen mérséklődött. Korábban ugyanis rendszeresen a falu légterében járőrözött egy MI8-as katonai helikopter, amely az éjszaka közepén gyakran 10-15 percig egy helyben állva pásztázta hatalmas reflektoraival a szerb–magyar határt. Amióta elkészült a mozgásérzékelőkkel, reflektorokkal, hőkamerákkal és hangszórókkal felszerelt második kerítés, csak nagy ritkán jelenik meg egy-egy kisebb méretű rendőrségi helikopter. Ritkult a korábban szintén nagy zajjal járó járműforgalom is, a manőverúton közlekedő rendőrségi járművek igyekeznek elkerülni a település utcáit. A férfi szerint az élet – a tiltott határátlépések visszaesésének és a kerítésépítés befejeződésének köszönhetően – mostanra visszatért a migrációs válság előtti nyugodt kerékvágásba.

Más vélemények is vannak azonban a településen. A megyei napilap nemrégiben arról írt: „se éjjelük, se nappaluk” nincs a kerítés melletti – gyakran attól csak néhány méterre álló – házakban élőknek. Az egyik családfő arról beszélt, hogy éjszaka gyakran riadnak fel arra, hogy nyolc nyelven üvölt a hangosbemondó, de az építkezés zaja és a folyamatosan zajló csapatmozgások is „élhetetlenné tették” az ingatlant. A röszkei pár megpróbálta elérni, hogy az állam sajátítsa ki és vásárolja meg házukat, de a Kormányhivatal és az Országos Rendőr-főkapitányság is elzárkózott ettől, mondván, továbbra is rendeltetésszerűen tudják használni lakóházukat. Egy másik család – akiknek a műszaki határzárhoz kapcsolódó póznát és villanyszekrényt telepítettek a portájára – arra panaszkodott, hogy a manőverúton zajló megnövekedett járműfogalom miatt az ablakot nem lehet nyitva hagyni, a rendőrségi és katonai járművek élhetetlenné tették az utcát. Az érintett családok pertársaság alakítását fontolgatják, s hazai jogi lehetőségeik kimerülésével a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. A korábbi bírósági gyakorlat szerint ugyanis ott másképp értelmezik egy lakóház rendeltetésszerű használatát, mint Magyarországon. A hazai gyakorlat szerint a lakóingatlan rendeltetésszerű használata már akkor biztosítva van, ha az ingatlan tényleges igénybevételére a határvédelem által nem került sor, és az abba való bejutás a tulajdonos számára nincs korlátozva. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint lakóingatlan esetében nem a fizikai területhez való jogot, hanem annak békés használatát kell védeni, és akkor biztosított a rendeltetésszerű használat, ha lehetővé teszi a magán- és családi élet kibontakozását. Az érintett családok szerint a kerítés felépítése óta ez utóbbi nem biztosított számukra. Beadványukat annak ellenére sem vonták vissza, hogy a határőrség a házakhoz legközelebb telepített hangszórót – „a lakosság nyugalmának biztosítása érdekében” – időközben kikapcsolta.

Az utóbbi napokban más miatt is a figyelem középpontjába került az okoskerítés. Az Index azt írta, a kerítésbe áramot vezettek, amelynek felállításakor egy munkás áramütés miatt kórházba is került. A cikk szerint vélhetően nem a teljes kerítés ráz, hanem az arra rögzített, a talajjal párhuzamosan futó drótokba vezettek áramot. A szigetelt drótokat a kerítések belső oldalára szerelték, így kívülről csak akkor ráznak, ha benyúlva hozzájuk ér az ember. A kerítésen magyar, szerb és arab nyelvű felirat figyelmeztet az áramütés veszélyére – olvasható az Index cikkében.

A BM múlt hétvégi közleményében „feszültségkeltésnek” nevezte az Index tudósítását, és cáfolta, hogy áram alatt lennének a határkerítések. A közleményben az olvasható, hogy a kettős határkerítéssel párhuzamosan, mintegy 10 kilométer hosszan építettek ki egy helymeghatározásra alkalmas biztonságtechnikai jelzőrendszert, amely „korlátozott energiájú elektromos impulzusokkal működik”. Ez a biztonságtechnikai jelzőrendszer a magyar–szerb határszakasz teljes hosszán megépül majd, amely segíteni fogja a határvadászok munkáját az illegális határsértések helyének meghatározásában. A BM ezzel együtt kiemelte, hogy a jelzőrendszert – a szabványnak megfelelően – egy nemzetközi minősítő „emberi élet veszélyeztetésére alkalmatlannak” minősítette. A jelzőrendszer kiépítése közben történhettek munkahelyi sérülések, miután azonban a rendőrséghez nem érkezett ilyen bejelentés, arról a kivitelező tud nyilatkozni – áll a BM közleményében.

 

Nem jogellenes a menedékkérők reptéri tanzitzónában tartása

A német legfelsőbb bíróság szerint nem jogellenes a menedékkérők reptéri tranzitzónában tartása. A migrációs válsághoz kapcsolódó, napokban megjelent hír szerint a német szövetségi legfelsőbb bíróság egy menedékkérő ügyében úgy határozott: nem számít a személyi szabadság jogellenes megvonásának a menedékkérők elzárása a repülőtéri tranzitzónákban. A testület egy elefántcsontparti menedékkérő ügyében döntött így, aki 2016 áprilisában légi úton érkezett Németországba, majd a frankfurti repülőtéren kiszállás után jelezte, hogy menedékjogi kérelmet akar benyújtani. Ezzel kezdetét vette az úgynevezett repülőtéri eljárás, amelynek lényege, hogy a kérelmező nem hagyhatja el a tranzitzónát, amíg a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal döntést nem hoz ügyében, vagy el nem rendeli, hogy helyezzék el máshol. A kérelmezőt 14 nap után kiengedték a tranzitzónából, és az egyik befogadóállomáson helyezték el, mert a hivatal arra a megállapításra jutott, hogy a kérelem elbírálása elhúzódik. Az elefántcsontparti férfi bírósághoz fordult, mert szerinte jogsértő módon korlátozták személyi szabadságát azzal, hogy két hétig hivatalos bírói indoklás és a bírósági felülvizsgálat lehetősége nélkül elzárva tartották. Keresetét a frankfurti tartományi bíróság első fokon elutasította, a legfelsőbb bíróság mostani döntésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Indoklása szerint a menedékkérő elzárása nem volt jogellenes és nem volt aránytalanul súlyos intézkedés, azt a célt szolgálta, hogy a hatóságok ellenőrizhessék életkori adatait, és megvizsgálják azt az „ellentmondásos adatok miatt nem valószínűtlen lehetőséget”, hogy egy eredeti, ám hamis adatokkal kitöltött útlevéllel jelentkezett belépésre. A testület hozzátette, hogy 30 napig a hatóságok önállóan, bírói hozzájárulás nélkül feltartóztathatják a menedékkérőket a repülőtéri tranzitzónákban, a 30 nap leteltével viszont bírói döntés szükséges az intézkedéshez. Az indoklás szerint az elzárás a tranzitzónában azért sem számít a személyi szabadság megvonásának, mert „az érintett személy bármikor távozhat légi úton” az országból. (MTI)

Olvasson tovább: