Kereső toggle

Célpontban a kereszt

Miért támadják a koptokat Egyiptomban?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Közvetlenül húsvét előtt két robbantás is történt Egyiptomban két kopt templom előtt. A robbantásokat később az Iszlám Állam vállalta magára. Az országban statáriumot hirdetett a kormány. Miért támadják a keresztényeket a Közel-Keleten?

2013 nyarán volt szerencsém látni Kairóban, hogyan támadja meg a felheccelt tömeg a Szent Márk katedrálist. Az emberek már ott voltak a katedrális főbejárata előtt – repkedtek a kövek és a Molotov-koktélok a katedrális felé.

A hátsó bejáraton keresztül jutottunk be az épületbe, koptok tucatjain keresztül verekedve át magunkat, akik megvédeni jöttek a templomot. A pattanásig feszült hangulatban alig tudtuk megszólítani az embereket, végül az egyik pap elmondta, hogy vérvád miatt támadják a templomot. A muszlim tömeget azzal heccelték fel, hogy a katedrálisban egy, az iszlámra áttért nőt tartanak fogva.

Bár a rendőrség órákkal később feloszlatta a zavargást, az, hogy ki heccelte fel a muszlim tömeget, aminek egyébként a derékhadát a katedrális szomszédságában lakók adták, sosem derült ki teljes bizonyossággal. A koptok, akikkel beszéltem, a Muzulmán Testvériség nevű iszlamista szervezetre mutogattak, akik a forradalom után sikeresen delegáltak elnököt az ország élére egy rövid ideig. 2013-ban őket puccsolta meg az azóta is hatalmon lévő Abdel Fattah al-Szíszi- kormányzat. Katonai hatalomátvétel történt: az új elnök és teljes adminisztrációja az egyiptomi hadseregből érkezett, mely közismerten szekuláris.

A terrorcselekmények és a – főleg vidéken – felbukkanó vérvádak azonban nem szűntek meg.

„A nyugat helytartói”

Az idei virágvasárnapon hatvanegy ember vesztette életét párhuzamos öngyilkos merényletekben, amelyekért később az Iszlám Állam vállalta a felelősséget.

Tantában és Alexandriában is robbantottak, mindkét várost, ahogyan Kairót is, komoly keresztény kisebbség lakja. Egyiptomban a lakosság körülbelül 10 százaléka kopt keresztény, számukat 10 millióra teszik a 100 milliós országban.

Azért a virágvasárnapot célozták meg a terroristák Egyiptomban, mert sok kopt keresztény gyűlik össze ilyenkor a templomokban. A koptoknál gyakorlatilag egy héttel húsvét előtt már megkezdődik az ünneplés, programokat, fesztiválokat szerveznek a közösségnek. A merénylők, akikről később kiderült, hogy az Iszlám Állam egyiptomi fiókirodájához tartoztak, gyakorlatilag imádkozó embereket gyilkoltak meg, válogatás nélkül.

A terrorszervezet, mely Irakban és Szíriában éppen elveszíti a 2014 óta ellenőrzése alatt tartott területeket, persze magára vállalta a merényleteket. Indoklásuk szerint azért támadták az egyiptomi kopt keresztényeket, mert „a keresztesek helyi helytartói”, magyarul nyugati, keresztény érdekképviseletnek tekinthetők.

Álljunk meg itt egy pillanatra, és vizsgáljuk meg ezt az állítást, ami már csak azért is érdekes, mert a kereszténység valamivel korábban jelen volt Egyiptomban, mint az iszlám.

Annak idején a keresztes hadjáratok miatt a közel-keleti keresztények, akik elfogadták az iszlám fennhatóságát, nem váltak a muszlimok kiemelt célpontjaivá. Bár több száz év együttélés során voltak súrlódások – vérvádak,  valláselhagyás stb. –, az a vád, hogy a „keresztesek” helytartói lennének, nem hangzott el róluk. Akkor miért érvel ezzel most az Iszlám Állam nevű terrorszervezet?

A Közel-Keleten, leszámítva a Szaúd-arábiai Királyságot, a legtöbb állam papíron szekuláris, tehát elkülönül a vallás és az államvezetés. Az évtizedekre berendezkedő világi és többnyire katonai rezsimek (ilyen az egyiptomi, de a szíriai kormányzat is) az ország vallási kisebbségének feltétlen támogatását élvezik, mert a szekuláris kormányzat elvileg garancia arra, hogy a keresztény kisebbségeket megvédik.

Abdel Fattah al-Szíszi hatalomátvételének egyik legfontosabb támogatói is a kopt keresztények voltak 2013-ban, hiszen tartottak attól, hogy az iszlamisták erőszakkal fogják áttéríteni őket.

Az egyiptomi kopt keresztények teljes mértékben különböznek az őket körülvevő muszlim többségtől. Mások az ünnepeik, mások a szokásaik, ez pedig egyértelműen elkülöníti őket. Nincs más módja, hogy megőrizzék identitásukat, gyakorlatilag egyáltalán nem vegyülnek a muszlim többséggel.

Elkülönülve, saját negyedekben élnek, egymás között házasodnak. Ez az elkülönülés olyan erőteljes, hogy már a névadási szokásokban is megnyilvánul: a koptok előszeretettel adnak keresztény neveket gyermekeiknek, sőt, ötéves korukban a jobb csuklójukon még egy kereszt alakú tetoválást is elhelyeznek a közösséghez tartozás jeleként.

Ellentétben az iszlámmal, ahol a tetoválás és a test bármilyen módosítása tiltott, az egyiptomi kopt keresztények körében a vallási tárgyú tetoválások egyrészt kötelezőek (kereszt a csuklón), másrészt a vallásosság mértékét is kifejezik. Nagyon ritkán fordul elő, hogy egy felnőtt kopt keresztény férfin ne lenne egynél több vallási tetoválás: életük nagy pillanatait ezekkel örökítik meg – például a házasságot, a gyermekáldást.

Önmagában ez az elkülönülés is számos hagymázas fantáziálásra adhat okot, gondoljunk csak a zsidóságot a 19-20. században ért vérvádra, amelyet meg is fejel a Közel-Keletet jellemző közoktatás hiánya. Számtalan, légből kapott vád tudja felheccelni az írástudatlan muszlim tömeget, emiatt fordulnak elő rendszeresen Egyiptomban pogromok, főleg vidéken.

Politikai tényezők

Ez a magyarázata annak, hogy a fent leírt politikai hozzáállás jellemezte az egyiptomi kopt keresztényeket Hoszni Mubarak alatt, de ez jellemzi Abdel Fatah al-Szíszi elnöksége idején is. A koptok jórészt egységesen szavaznak, és jelentős politikai tényezők Egyiptomban.

Elsősorban ez teszi most célponttá őket az olyan szélsőséges terrorcsoportok számára, mint az Iszlám Állam. A keresztényekben ugyanis nemcsak egy más vallás híveit, hanem a mindenkori szekuláris rezsimek feltétlen kiszolgálóit látják – a dzsihádot pedig mindenhol ezek ellen hirdették meg.

A két terrormerénylet után újabb szektariánus összetűzés volt Egyiptomban, ezúttal Minya tartományban. A Szíszi-kormányzat mindent elkövet, hogy szerepét úgy állítsa be, hogy a koptok feltétlen támogatója. Az elnök statáriumot rendelt el Egyiptomban a bombamerényletek miatt, és személyesen vett részt az elhunytak emlékére celebrált gyászmisén. „Ez a támadás nagy fájdalmat okozott nekünk, de nem fog szétszakítani minket. A végén győzni fogunk” – mondta. Nyilatkozatában arra a 2013 ősze óta zajló katonai terrorellenes hadműveletre célzott, mely a terroristasejteket számolja fel a Sínai-félszigeten, az egyiptomi iszlamisták központjában.

Ennek ellenére egyre erősebbek azok a hangok, elsősorban a kopt keresztény ifjúság körében, hogy a kormányzat valójában nem tesz semmit, hogy megakadályozza a terrormerényleteket vagy a szektariánus erőszakot, remélve, hogy a terroristáktól való rettegés a kormány közelében tartja majd a koptokat.

Olvasson tovább: