Kereső toggle

Mars a Holdra

Éleződik az űrverseny India és Kína között

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Száznégy műholdat lőtt ki az űrbe India egyetlen napon, amellyel maga mögé utasította a korábbi rekordert, Oroszországot, aki korábban „mindössze” 37 műholddal tartotta ezt a csúcsot. India újfent bebizonyította, hogy űrnagyhatalom: a korábbi brit gyarmat saját erőből indította el rakétaprogramját, amelynek segítségével már a kilencvenes években műholdakat tudott pályára állítani, a kétezres években saját űreszközt lőtt fel, amely nagy felbontású képeket készít a Föld felszínéről, három éve pedig szondát küldött a Marshoz.

Új űrverseny van kialakulóban, amelyben a két főszereplő távolról sem az Egyesült Államok és Oroszország, hanem India és Kína. A két ázsiai középhatalom egymásra licitálva versenyez annak érdekében, hogy egyre nagyobb befolyásra tegyen szert az űrben.

Az indiai űrprogramot még a hatvanas években Indira Gandhi, India leghosszabban kormányon levő miniszterelnöke indította, aki szerint az indiai űrprogram jelentősége nemcsak tudományos jellegű, hanem létfontosságú az ország fejlődése szempontjából. India tudományos és kutatási potenciálját nem érdemes lebecsülni: azt követően, hogy az ország 1974-ben végrehajtotta saját kísérleti nukleáris robbantását, nekilátott saját rakétaprogramjának is. Ehhez azonban saját magának kellett feltalálnia az ehhez szükséges technológiát, a nukleáris kísérleteket követő nemzetközi szankciók következtében ugyanis ezeket nem vásárolhatta meg a nemzetközi piacon. Ennek ellenére India a kilencvenes években már olyan technológiával rendelkezett, amellyel műholdakat tudott Föld körüli pályára állítani. 1994–2003 között még csak hét műholdat lőttek fel a Polar nevű hordozórakéta segítségével. 2003-ban azonban az Indiai Űrkutatási Szervezet már olyan műholdat állított Föld körüli pályára, amellyel ötméteres felbontású képeket tudott készíteni a Föld felszínéről. Közel tíz évvel később következett az igazi nagy dobás: India 2014-ben állította Mars körüli pályára a Mangalyaan nevű űrszondát. Az külön humorosnak tekinthető, hogy a Mars-orbiter fellövése és pályára állítása olcsóbb volt, mint a Gravitáció című hollywoodi science fiction film: míg a szonda 74 millió dollárból készült el, a filmre 100 millió dollárt szántak a készítők. Nem csoda, hogy az űrszonda a nemzeti büszkeség szimbólumává vált, és például a 2000 rúpiás bankjegyen is a Mangalyaan látható. Az űrszonda azóta is működik, és fantasztikus minőségű képeket készít a Mars felszínéről. A Mars-szonda célba juttatása űrnagyhatalommá tette Indiát, amelyet mindenki kénytelen komolyan venni.

Szimbolikus jelentősége mellett az indiai rakétaprogram jelentős pénzt is hoz a konyhára: India ugyanis 79 műholdat lőtt fel 21 különböző ország, valamint olyan gigacégek számára, mint az Airbus vagy a Google, ezzel pedig 157 millió dolláros bevételt könyvelhetett el. Az elmúlt években India műholdfellövő kapacitása elképesztő szinteket ért el: 2016-ban 20 műholdat lőttek fel egy nekifutásra, ami önmagában is hatalmas eredmény, idén február közepén azonban összesen 104 műholdat állítottak pályára. Ebből három műhold volt Indiáé, a többi 101 másik hat országé (Egyesült Államok, Izrael, Hollandia, Kazahsztán, Egyesült Arab Emírségek, Svájc). Az elképesztő számú műholdat ráadásul nem egyenként lőtték fel, hanem egy olyan technológiával, amely lehetővé tette a „csoportos” pályára állítást anélkül, hogy az eszközök zavarták volna egymást. Az indiai rakétaprogram iránti hatalmas érdeklődés érthető annak fényében, hogy India 60-70 százalékkal olcsóbban tudja pályára állítani a műholdakat, köszönhetően a jelentősen olcsóbb munkaerőnek: egy magasan képzett rakétamérnök keresete havi ezer dollár, ami töredéke annak, amit az Egyesült Államokban vagy Európában dolgozó kollégája kap.

A jövőt tekintve az országnak ambiciózus terve van: 2018-ban újabb Hold-misszióba vágnak bele, amely során a Chandrayaan–2 nevű űrszonda áll pályára az égitest körül, majd egy holdjáró autót küld a felszínre, hogy kőzeteket gyűjtsön be. A Hold tanulmányozása mellett India a Napot és a Vénuszt is vizsgálni kívánja űrszondáival.

Nem kevésbé ambiciózus tervvel rendelkezik Kína, amely amellett, hogy 2022-re saját űrállomást akar működtetni, idén már negyedszer küld űrszondát a Holdra, hogy kőzeteket gyűjtsön be. 2018-ban a Hold távolabb eső oldalát veszik majd célba, és 2030-ra tervezik az emberi résztvevővel indított missziókat.

Tekintettel a hatalmas versenyre India és Kína között, Japán nem teheti meg, hogy ebből teljesen kivonja magát, főként, ha meg akarja őrizni vezető szerepét az ázsiai technológiai versenyben. A JAXA nevű japán űrügynökség 2018-ban kíván leszállni a Holdon, amelyet egy holdjáróval akar tanulmányozni. Mindeközben a törvényhozás lehetővé tette, hogy az űrkutatásban magáncégek is részt vegyenek.

Olvasson tovább: