Kereső toggle

Alkoholproblémák

Mi köze egymáshoz Trianonnak és a pálinkának?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Csíki „sörháború” után újabb szeszvitában érintett a magyar kormány. Az erdélyi főzőmesterek ugyanis szeretnék használni a pálinka megnevezést a gyümölcspárlataikra – ezt azonban a jelenlegi európai szabályozás szerint Magyarország mellett négy osztrák tartomány teheti csak meg. A pálinkavita személyeskedésig fajult, fegyvernyugvást a témát mindig kiemelten kezelő Orbán Viktor hozhat.

Magyarország kormányának és vezető politikusainak segítségét kéri a Kovászna megyei önkormányzat, hogy az erdélyi, székelyföldi magyar pálinkafőzők felírhassák a termékeik címkéjére, hogy pálinka. Tamás Sándor, a megyei közgyűlés elnöke bejelentette, hogy személyesen tárgyalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel, akik megígérték, hogy megoldást találnak arra, hogy Erdélyre is kiterjesszék a magyar elnevezés használatát. Azonban a magyar pálinkafőzők nem szívesen engednék ki a kezükből a nehezen kicsikart termékvédelmet, hiába pályáznak erre a régióban mindenhol, most épp Erdélyben. Az ottani pálinkafőzők évek óta lobbiznak az ügyben, de hiába, mert az uniós szabályozás értelmében az első lépést a román kormány tehetné meg az ügyben. Példaként a sepsiszentgyörgyi Potio Nobilis cég pálinkáit említik, amely sorra nyeri a rangos díjakat, az európai uniós eredetvédelem miatt mégsem hívhatják pálinkának a párlataikat – csupán az elnevezés román megfelelőjét használhatják, de azzal az anyaországi piacra nem lehet betörni. Tamás Sándor arról is beszámolt, hogy egyeztetett a Hargita és Maros megyei tanácselnökkel is, és közösen hivatalos levélben fordulnak Orbán Viktor miniszterelnökhöz, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszterhez, Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkárhoz, valamint Zákonyi Botond bukaresti nagykövethez, kérve, hogy úgy módosítsák a pálinkatörvényt, hogy az erdélyiek is használhassák a pálinka megnevezést. Dezső Tibor, a többszörösen díjazott sepsiszentgyörgyi pálinkárium társtulajdonosa szerint ez elsősorban elvi és érzelmi kérdés. „Mi is szeretjük a pálinkát, ezer éve főzzük, és bebizonyosodott, hogy minőséget készítünk” – mondta a szakember lapunk tudósítójának, hangsúlyozva, hogy a kezdeményezés az Erdélyi Pálinka Lovagrendé.

„Az érzelmi kérdés mellett azért a haszon is fontos szerepet játszik az ügyben, hiszen az alkohol több mint 300 milliárd forintos üzlet csak belföldön, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy az itthon megtermelt alapanyagból külföldre is jut, ahol más márkanéven kerül forgalomba” – mondta a Heteknek Molnár Ferenc szeszfőzde-tulajdonos. A KSH statisztikáit böngészve hamar kiderül: még mindig többet költünk alkoholos italokra, mint alkohol nélküliekre vagy a folyamatosan dráguló dohánytermékekre. Az is nyilvánvaló, hogy az átlagos magyar háztartás többet költ szeszre és dohányra, mint ruhára és cipőre, de még a háztartási költségek között is előkelő helyen szerepel a szeszek vásárlására fordított összeg.

„Orbán Viktor nem véletlenül tekintette fontosnak, hogy felszabadítsák a pálinkafőzéshez való jogot az uniós szabályozás alól. Ennek következtében a házi pálinka kereskedelme szinte fölé nőtt a bolti kereskedelemnek, nem csoda, hogy az erdélyiek is kérnek ebből egy szeletet” – jegyezte meg Molnár Ferenc. Szerinte ugyanakkor, ha meg akarjuk osztani a pálinka megjelölést Romániával, akkor az egész uniós szabályozást át kell írni, amihez még egy sereg gyakorlati problémát is meg kellene oldani. Olyan közigazgatási terület ugyanis, hogy Erdély, nincs, a pálinka kiterjesztése csak egész Romániára lenne lehetséges, ám így a moldvai, havasalföldi termelők is használhatnák az elnevezést. Ha sikerülne is az erdélyi földrajzi régióra kiterjeszteni a névhasználatot, más régiók pálinkafőzdéit is egyre-másra jegyeznék be ide. Nem véletlen, hogy a Magyar Pálinka Lovagrend szerint az ország csak veszítene a módosítással. Fazekas Sándor agrárminiszter szerint azonban jogos az erdélyiek kérelme, és véleményének nyomatékot adva távozásra szólította fel a lovagrend vezetőjét, Piros Lászlót, aki névbitorlónak nevezte és feljelentéssel fenyegette meg az Erdélyi Pálinka Lovagrend tagjait. „Trianon után népünk harmada Magyarország határain kívül rekedt. A kormány azonban folytatja a határokon átívelő nemzetegyesítés programját. Ennek jegyében óvja az össznemzeti érdekeket, segíti a magyarság gasztro-kulturális hagyományainak továbbörökítését az erdélyi és délvidéki nemzetrészeknél is” – szól a miniszter közleménye. Fazekas Sándor szerint csak egy rosszul értelmezett testvérharc alakult ki a kérdés körül, és aki ezt nem érti, annak nincs helye a lovagrend élén.

Olvasson tovább: