Kereső toggle

Nem kispályáznak

Milliárdos sportberuházások itthon és a határon túl

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Több tízmilliárd forintot osztott szét a kormány 2016 utolsó napjaiban sporttámogatásokra és sportcélú ingatlanfejlesztésekre, többek közt futballstadionok, labdarúgó-akadémiák, sportpályák és multifunkciós sportcsarnokok létesítésére. A támogatott projektek között szerepel egyebek mellett a Népliget rekonstrukciója, azaz a „Fradiváros” első ütemének megépítése 10 milliárdért, a szegedi futballstadion 9,7 milliárdért és a kisvárdai multifunkciós sportcsarnok 3,5 milliárdért. A Magyar Közlönyben megjelent tételek között határon túli projektek is szerepelnek, a vajdasági kisváros, Topolya harmadosztályú futballcsapata például 3 milliárd forintra számíthat a magyar költségvetésből.

Azt eddig is tudni lehetett, hogy a magyar kormány kiemelten kezeli a sportot, elég csak az olimpiai pályázatra vagy a politikusok, kormánytagok egyre gyakoribbá váló sportvezetői szerepvállalásaira gondolni (Miért vállalnak sportvezetői szerepet a politikusok? Hetek, 2016. december 16.). Az év végi pénzosztás, a „röpködő” tízmilliárdok híre mégis sokakat meglepett.

A milliárdos összegek odaítélését a 2016-os költségvetés tartalékkeretének megnyitása és a költségvetés egyes fejezetei közötti mintegy 300 milliárd forintos átcsoportosítás tette lehetővé (a sporttámogatások terén több mint 76 milliárd forintot csoportosítottak át más célokra). Bár a karácsony előtti napokban záporozó kormányrendeletek között nem könnyű eligazodni, számításaink szerint összesen több mint 500 milliárd forint sorsáról (el- és újraosztásáról) dönthetett a kormány az ünnep előtti héten.

Lázár János december 14-én, az utolsó hivatalos kormányülésről szóló kormányinfón arról beszélt, hogy több mint 200 milliárd forint felhasználásáról döntöttek, amelynek legnagyobb tétele a nyugdíjemelés, emellett 80 milliárd forint jutott a kórházak 30 napon túli adósságának rendezésére is. Lázár ezenkívül sporttámogatásokról is beszélt, amelyeket azonban akkor nem részletezett. Ezekről, valamint jó néhány egyéb, a költségvetést érintő döntésről a Magyar Közlöny év végi számaiból értesülhettünk. Az itt megjelent kormányrendeletekből az derül ki, hogy az említett 500 milliárd forintból több mint 95 milliárd forintot szánt a kabinet sportcélú támogatásokra – nagyságrendileg ugyanannyit, mint a nyugdíjemelésre.

Kiemelt sportágak: foci, kézilabda

Ami a sportcélú támogatások részleteit illeti, egy sportgazdasággal foglalkozó internetes oldal, a sportbiznisz.blog.hu összeállítása szerint a legtöbb pénzt – nem meglepő módon – a labdarúgók és a kézilabdások kapták: a sportszövetségeknek juttatott 53 milliárd forintból több mint 21 milliárd jutott az MLSZ-nek és csaknem 15 milliárd a kézilabda-szövetségnek (a két szervezet együttesen a sportszövetségi támogatások kétharmadát kapta). A maradék összegen további 24 sportszövetség osztozik. A sportegyesületek közül a Ferencvárosi Torna Club kapta a legnagyobb támogatást, kereken 10 milliárd forintot, a Népligetben és az Építők sporttelepen megvalósuló „Fradiváros” első ütemének megépítésére. A terület megjelenik a 2024-es olimpiai pályázatban is, az Index cikke szerint a hosszú távú tervek között multifunkciós sportcsarnok, futballpályák, szabadtéri és fedett uszoda építése is szerepel, a cikk szerint azonban egyelőre kérdéses, mit is tartalmaz a területfejlesztési projekt első üteme. A Fradi – pontosabban a labdarúgóklub – az említett összegen felül további 700 milliót kapott „sportcélú támogatás” címszó alatt. 

Más jellegű kérdések merültek fel az év végi pénzosztás másik kiemelt kedvezményezettje, a Szeged-Csanádi Egyházmegye támogatása kapcsán, amely 9,7 milliárd forintot nyert el a „Szegedi Ifjúsági Centrum” létrehozására. A kérdés konkrétan az, hogy mi is az a „Szegedi Ifjúsági Centrum”? Ilyen nevű szervezet ugyanis a döntéshozatal időpontjában nem szerepelt a nyilvántartásokban (és tudomásunk szerint most sem szerepel). A megyei napilap kérdésére a püspökség által tulajdonolt Szeged 2011 Labdarúgó Kft. ügyvezető igazgatója, Emődi Sándor megerősítette, hogy a 9,7 milliárdos támogatást a szegedi futballstadion megvalósítására nyerte el a püspökség.

A döntés tulajdonképpen újbóli megerősítését jelenti a stadionépítésről szóló 2014-es kormányhatározatnak, az akkori 3 milliárdos támogatást fejelték meg most a döntéshozók további 6,7 milliárddal. A püspökség év végén azt ígérte, sajtótájékoztató keretében számolnak majd be a stadionépítés részleteiről. Erre mindeddig nem került sor, Kiss-Rigó László megyéspüspök a helyi jobboldali hírportálnak nyilatkozva annyit árult el a beruházásról, hogy céljuk egy olyan ifjúsági, családi és sportközpont létrehozása, ahol a versenysport, a labdarúgás, a közösségi sport és a közösségek, elsősorban az egyházmegye közösségei otthonra találhatnak. A megyei napilap szerint a kormányzati támogatásból a futballstadion mellett sportcsarnokot, amfiteátrumot, különböző közösségi tereket és kisszínpadot is építene a tízhektáros területen a püspökség, amely teljesen felújítaná az egykori kemping moteljét is. A csaknem 10 milliárdos „karácsonyi ajándék” különösen annak ismeretében tekinthető nagyvonalúnak, ha figyelembe vesszük, hogy Szeged város éves költségvetése 35 milliárd forint. 

Ami a további futballfejlesztéseket illeti, a Vasas a korábbi 7,5 milliárd mellé újabb 5,4 milliárdot, a Diósgyőr pedig 3,1 milliárd forintot kapott a folyamatban lévő stadionépítések munkálataira.

Vidéki és határon túli fejlesztések

A kormányzati támogatással megvalósuló beruházások sok vidéki település sportéletére bizonyára komoly hatással lesznek majd. Dunakeszi például három, egyenként több száz milliós fejlesztéssel gazdagodik a közeljövőben: a Városi Sportegyesület 635 millió forintot kapott egy szabadtéri műugrótorony és medence fejlesztésére, emellett egy futsalcsarnok is épül 900 millióból, a kajak-kenu létesítmények fejlesztésére pedig 780 milliót forintot kapott a város.

Még ennél is több támogatás jut Kisvárdának, ahol a helyi kézilabdaklub 250 milliós támogatásban részesült, az épülő multifunkciós sportcsarnok építésére pedig 3,5 milliárdot ítélt oda a kormány. A Kisvárdai Labdarúgó Akadémia 700 milliós támogatásban részesül, emellett egy fedett labdarúgócsarnokkal is gazdagodik a város, ennek megépítését az állam 700 millió forinttal támogatja.

De a legnagyobb ellenzéki városnak számító Szeged sem marad ki a fejlesztésekből, miután a korábbi 1 milliárdos támogatás mellé újabb 3 milliárdot kap a kézilabda-szövetség a szintén multifunkciós sportcsarnok megvalósítására (itt játssza majd nemzetközi mérkőzéseit a Pick Szeged). A sportcsarnok szomszédságában pedig fedett sportuszoda is épül, amely a tervek szerint 2018-ban el is készül.

A sportcélú támogatásokból bőven jut a határon túli magyarlakta településeken működő egyesületek, akadémiák, többek közt a Munkácsi Labdarúgó Akadémia, a Csíkszeredai, a Sepsiszentgyörgyi, az Eszéki és a Délvidéki Sport Akadémia támogatására is. Utóbbi, amint azt az RTL híradója kiszúrta, 3 milliárdos támogatásban részesül – a dolog érdekessége, hogy a döntés pillanatában a labdarúgó-akadémia még nem is létezett.

 

63 százalék a budapesti olimpia mellett

A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a magyar lakosság közel kétharmada (63 százalék) támogatja a 2024-es magyar olimpiai és paralimpiai pályázatot – derült ki a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. megbízásából a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet által 2016 decemberében elvégzett országos közvélemény-kutatás eredményeiből.
A 12 százalékpontos emelkedés az elmúlt fél évre vonatkozik, 2015 decembere és tavaly december között három alkalommal készült úgynevezett „nagymintás adatfelvétel” a magyar pályázat lakossági megítéléséről – tudta meg az MTI a Budapest 2024 Nonprofit Zrt-től.
A cég beszámolója szerint a pályázat ismertsége Magyarországon fokozatosan emelkedett, jelenleg a lakosság 95 százaléka hallott róla. A pályázat támogatottsága az elmúlt fél évben a budapestiek és a fiatalok körében növekedett a legnagyobb mértékben, a mérés szerint a fővárosiak több mint fele, 55 százaléka, a 18–29 éves fiataloknak pedig 71 százaléka támogatja Budapest pályázatát.
Május óta jelentősen nőtt azoknak az aránya is, akik szerint Budapest képes lenne megrendezni az olimpiát, most a lakosság több mint háromnegyedének, 76 százalékának ez a véleménye. A decemberi kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók többsége optimista, mintegy 54 százalékuk valószínűnek tartja, hogy Budapest elnyeri a 2024-es olimpia és paralimpia rendezési jogát.
Arra a kérdésre, hogy a magyar főváros az eredménytől függetlenül már magára a pályázatra is büszke lehet-e, 77 százalék válaszolt igennel.
A budapesti olimpiarendezés mellett szóló érvek közül a megkérdezettek 86-90 százaléka értett egyet azzal, hogy az olimpia megismertetné a világgal Budapestet, és felpörgetné a turizmust, míg arra, hogy a rendezés büszkévé tenné a lakosságot, erősítené a magyarok nemzeti érzéseit, és jelentősen hozzájárulna a magyar sport fejlődéséhez, 76–77 százalék felelt igennel. A kutatásban részt vevők több mint kétharmada szerint pozitív hatással lenne a munkaerőpiacra a 2024-es olimpia megrendezése, s az eseménynek köszönhetően számtalan fejlesztés és beruházás valósulhatna meg Magyarországon.
Az eredményekből az is kiderült, hogy 43 százalékról 34 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik szerint az olimpia megrendezése gazdasági szempontból „túl nagy falat lenne Magyarországnak”.
A közvélemény-kutatást 2016. november 30. és december 10. között végezte el a cég, amely 1014 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt személyt kérdezett meg számítógéppel támogatott telefonos (CATI) módszerrel. A cég közlése szerint a minta összetétele, a legfontosabb szociodemográfiai tényezők szerint, megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak.
A 2024-es olimpia megrendezéséért Budapest Los Angelesszel és Párizzsal verseng, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) pedig szeptember 13-án, Limában dönt a győztesről.
Az olimpiarendezést ellenző civilek ugyanakkor Momentum Mozgalom néven aláírást kezdtek azért, hogy népszavazás döntsön a budapesti olimpia megrendezéséről.

Olvasson tovább:

  • Sugar Babyk és Sugar Daddyk

    A boldogság megtalálását ígéri, miközben a pénzért sok mindenre hajlandó fiatal lányok (vagy akár fiúk), illetve a „szolgáltatásaikért” őket „támogatni” képes férfiak (vagy hölgyek) közvetítését végzi az első magyar „sugardating” társközvetítő oldal. Amennyiben mindez a luxusprostitúcióra,...
  • Karl Pfeifer bécsi újságíró kötete négy évtized eseményeiről

    Az utóbbi hónapokban újra számos érdekes kötet került a magyar könyvesboltokba, olyan könyvek, amelyek szerzői kritikusan elemzik a hazai közállapotokat, a „nemzeti együtt-működés” orbáni rendszerét.
  • A bárányok falhatnak

    Több mint 16,6 millió juhot tartanak Romániában – 2001-ben ez a szám még csupán 7,8 millió volt.