Kereső toggle

Kormányra kerülhetnek a magyarok?

RMDSZ-siker a román választáson

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Huszonegy képviselői és kilenc szenátori helyre számíthat az RMDSZ, miután hat százalék feletti eredményt ért el a vasárnapi romániai választáson. A viharosra sikerült kampány után az erdélyi magyarokat tömörítő szervezet sikeresen mozgósította választóit, és a román választói hajlandóság feletti részvételt tudott elérni. Mire elég ez a támogatottság, ki fog kormányt alakítani, kormányerő lesz-e az RMDSZ vagy sem? - ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Hatpárti parlament alakulhat Romániában a vasárnapi választást követően, amit nagy fölénnyel nyert meg a Szociáldemokrata Párt (PSD): képviselőházi jelöltlistájára a szavazók 45,5 százaléka, szenátusi listájára pedig 45,71 százaléka voksolt. A részvételi arány 39,5 százalékos volt. Ez az adat jól jellemzi a románok politikumhoz való viszonyát – mondta lapunknak Nagy Árpád politológus. Kiábrándultság és teljes érdektelenség jellemzi a választókat, akik csupán 7,2 millióan járultak az urnákhoz. Az nagyon jól modellezhető volt, hogy milyen erőviszonyok lesznek, de arra senki sem számított, hogy a baloldal ekkora sikert ér el, pláne úgy, hogy annak vezetőjét korábban két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Liviu Dragnea, a szociáldemokrata párt elnöke győzelmi beszédében bejelentette, hogy pártja igényt tart a kormányzati (fő)szerepre, és a Călin Popescu-Tăriceanu vezette liberális ALDE-val akar koalícióra lépni. Az Agerpres hírügynökség közlése szerint Dragnea elmondta: „Előbb beszélünk az RMDSZ-szel való együttműködésről a párton belül, majd az ALDE-s kollégákkal együtt eldöntjük, hogy mi legyen a követendő út. Nincs szándékunkban koalíciót kötni sem a PNL-lel, sem az USR-rel, sem pedig a PMP-vel, vagyis a jobboldal egyetlen képviselőjével sem.”

Magabiztosan átlépte az ötszázalékos parlamenti küszöböt az RMDSZ ernyője alatt indult – a Magyar Polgári Párt két jelöltjét is parlamentbe juttató – magyar összefogás. Az RMDSZ a képviselői listájára 6,19 százaléknyi, a szenátusi listájára pedig 6,25 százaléknyi voksot kapott. „Új társadalmi szerződésre van szükség a többség és a kisebbség között, hogy egyetlen magyar ember se érezze veszélyeztetve identitását, anyanyelvét, kultúráját. Biztonságban kell lennie a nemzeti és etnikai identitás valamennyi összetevőjének” – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, megjegyezve: erősebb parlamenti képviselete lesz a magyarságnak, mint az előző ciklusban volt.

Az RMDSZ-re leadott szavazatok aránya nagyjából megfelel a magyarság országos, 6,5 százalékos számarányának – emelte ki a Heteknek Kolumbán Gábor székelyudvarhelyi politológus. Ez azt is jelenti, hogy a magyar választók támogatták a budapesti segítséggel megvalósult összefogást. Ezzel az eredménnyel biztos pozíciót szerzett a szövetség, sőt ha a baloldal kényelmes többséget akar, akkor vélhetően kormányzati pozícióba juttatja a magyarság képviselőit. A sikerben egy fontos elem is szerepet kapott a politológus szerint, mégpedig az, hogy a magyar kormány nyíltan beszállt a kampányba. Orbán és a Fidesz már a magyarországi választásokra készül a nemzetegyesítés jelszava alatt, de az anyaországban olyan erős a megosztottság, és ennek a kialakulásában a kormánypárt szerepe olyan nagy, hogy ott nem lehet ezzel maradéktalan sikert elérni. Emiatt az egész Kárpát-medence magyarságát kell egységbe forrasztani. Ezért turnézott az egész magyar kormány Erdélyben, választásra biztatva mindenkit. „Négy év alatt teljesen feje tetejére állt a Fidesz és a legfontosabb romániai magyar párt viszonya: míg a legutóbbi parlamenti választásokon még nagy erőkkel az RMDSZ ellen kardoskodtak, ezúttal teljes mellszélességgel álltak ki mellettük, és Orbán Viktor is együtt kampányolt Kelemen Hunor pártelnökkel” – mondta Kolumbán Gábor.

A baloldal győzelme ugyanakkor egy komoly hatalmi konfliktust hozott a felszínre, hiszen az államelnök Klaus Johannis egyértelműen megüzente: Dragnea és Tăriceanu nem lesz kormányfő, Romániában nem fog kormányalakítási megbízást kapni elítélt vagy bűnvádi eljárás alatt álló politikus. Ráadásul Románia olyanná vált, mint egy sziget a nagy orosz tengerben, nincs idő hatalmi csatározásokra, kompromisszumos megoldást kell találni a nagyhatalmi játszmákban. Az új román vezetésnek amúgy is át kell értékelnie amerikai elkötelezettségét, hiszen új elnöke lesz Amerikának, akinek az eddigi globális és európai szövetségesi politikáját illető megnyilvánulásai nem sok jót ígérnek a román szövetségesnek. Kolumbán Gábor szerint az az igazságügyi és ügyészi „médiahajsza”, ami eddig jellemezte a román belpolitikát, lecseng, mert a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) és Klaus Johannis tengerentúli támogatottsága vélhetően meggyengül, így a köztudottan amerikai megrendelésre folyt politikusvadászatot sem kell feltétlenül erőltetni.

Románia két év múlva ünnepli száz-éves államiságát. December 1-jén a románok a rendszerváltás óta azt ünneplik, hogy 1918-ban a magyarországi románok küldöttei arról döntöttek, hogy Erdély, a Körösök vidéke, Bánát és Máramaros csatlakozzon a Román Királysághoz, így alakítva meg a mai Románia államát. „A centenáriumra a román közvélemény egy nagykoalíciót vizionált, de a választási kép alapján ebből nem lesz semmi. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nacionalizmus ne lopakodna be óvatlanul is a köztudatba” – vélekedett lapunknak Nagy Árpád kolozsvári politológus. Hangsúlyozta: ebben az esetben sokat számít, hogy az RMDSZ milyen helyzetből, milyen erővel tudja a magyarság számára eddig kivívott eredményeit megvédeni az oktatás és a nyelvhasználat területén.

Olvasson tovább: