Kereső toggle

Évtizedes titkok derülnek ki az angol pedofilbotrányban

Paradicsom helyett pokol

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Barry Bennell (fent) és áldozata, Andy Woodward (lent). Nem egyedi történet.

Alapjaiban rengetheti meg az angol futballt az elmúlt hetekben kipattant pedo­fil­botrány-sorozat. Több tucatnyi egykori játékos tett bejelentést a rendőrségen azzal kapcsolatban, hogy ifjúsági játékosként egykori edzőik szexuálisan bántalmazták őket. Feltételezések szerint szervezett pedofil kör mű­ködött az angol utánpótlásfutballban – ám a felderítést nehezíti, hogy számos klub titoktartási megállapodásért cserébe kártérítést fizetett az áldozatoknak.

A lavinát az egykori pro­fi futballista, a 43 éves Andy Woodward indította el, aki november közepén a The Guardian­nak részletesen beszámolt azokról a szörnyűségekről, amelyeket a futball világában át kellett élnie.

A tehetséges védőt 11 évesen fedezte fel egy Barry Bennell nevű ifjúsági edző, aki elhívta az utánpótlás-nevelésre nagy hangsúlyt fektető Crewe Alexandra csapatához. Bár Woodward kétségtelenül ígéretes focista volt, vékony testalkata és sötét haja legalább ennyire felkeltette az ifjúsági edző figyelmét. Olyannyira, hogy Bennell meghívta őt saját házába. Woodward szavai szerint egy fiatal srác számára ez maga volt a paradicsom. Nemcsak azért, mert a házban biliárdasztal volt, és edzője különleges állatokat is tartott – egy majmot, amely olyan szelíd volt, hogy ráült az ember vállára, két pireneusi hegyi kutyát és egy vadmacskát –, hanem azért is, mert az ország egyik legjobb utánpótlásedzőjeként számon tartott Bennell azzal kecsegtette a fiatal fiút, hogy futballista lehet belőle. Nem csoda, hogy Woodward hétvégente, iskolai szünetekben, de volt, hogy még iskola helyett is edzője házában lakott, és vele utazott a meccsekre.

Amikor azonban a molesztálások elkezdődtek, már nem volt visszaút: Bennell fenyegette és zsarolta áldozatát, hogy hallgasson arról, ami a házban történik. Az egyik módszere az volt, hogy elővett néhány nuncsakut, Woodwardnak pedig maga elé kellett tartania egy papírlapot, amit az edző egy suhintással kettévágott. „Látod, mire vagyok képes, milyen hatalmas vagyok?” – kérdezte aztán a megrettent fiút.

Az edző természetesen a futballt is felhasználta a manipulálásra. Woodward bármivel is idegesítette fel, azonnal kirakta a csapatból, és azzal fenyegette, hogy a futballkarrierről szőtt álma soha nem fog teljesülni.

Szexbűnözők

Barry Bennell
elismert edző és játékosmegfigyelő volt, aki több nagy csapatnak is dolgozott 1978 és 1992 között, többek között a Manchester Citynek, a Leeds Unitednek vagy éppen a Stoke Citynek. Gyalázatos tetteit a nyolcvanas évek alatt zavartalanul folytathatta, és csak 1994-ben ítélték el, mégpedig az Egyesült Államokban: négyéves börtönbüntetést kapott, miután megrontott egy fiatal fiút egy ifjúsági futballtúrán. 1998-ban újabb kilenc évet kapott, ezúttal Nagy-Britanniában, az 1978 és 1992 között elkövetett cselekményei miatt: hat – 9 és 15 év közötti – fiú ellen elkövetett, 23 rendbeli szexuális bűncselekmény okán. A bíróságon elhangzott: megesett, hogy Bennell a Crewe edzőhelyein követte el gyalázatos tetteit, máskor a csapat menedzserének házában. Az egyik módszere az volt, hogy rávette a fiúkat, hogy nyugodtan maradjanak a hálószobájában, ahol horrorfimekkel és kísértettörténetekkel rémisztgette őket. A volt trénert 2015-ben újra lecsukták két évre egy 12 éves fiú ellen elkövetett szexuális bűncselekmény miatt. Egyik áldozata szerint az egykori edző – aki a bíróság előtt nemes egyszerűséggel szörnyetegnek titulálta saját magát – százakat rontott meg. Eddig több tucatnyian jelezték, hogy Bennell zaklatta őket.
A botránysorozatban egy másik volt edző neve is újra felmerült. George Ormond ellen egy korábbi Newcastle-játékos feljelentése alapján kezdett újra nyomozni a rendőrség. Ormond a hetvenes évek elejétől dolgozott fiatalokkal. Egészen addig, amíg a jelenleg 60 éves egykori edzőt hatéves börtönbüntetésre ítélték 2002-ben. Tizenöt rendbeli szexuális bűncselek­mén­nyel vádolták, amit hét – 5 és 16 év közötti – fiúval szemben követett el. Végül 12 esetet és egy kísérletet tudtak rábizonyítani. A bíró szerint a bizonyítékok alapján egyértelmű: a jó hírű edző szexuális ragadozóként vetette magát a fiatal fiúkra. Megkedveltette magát a szülőkkel és a gyerekekkel, tekintélyével visszaélve pedig megakadályozta, hogy szennyes ügyeit nyilvánosságra hozzák.

Mindez azonban nem volt elég: Bennell kikezdett áldozata 16 éves nővérével is. A halálra rémült és egyre zárkózottabbá váló Woodward egy szót sem mert szólni családjának, pedig edzője a nővérével való kapcsolata mellett is megpróbálta molesztálni – néha még akkor is, amikor a lány szintén a házban tartózkodott. Eközben Bennell minden vasárnapi vacsoránál ott ült Woodwardék családi asztalánál, nevetgélve és tréfálkozva – áldozata pedig némán szenvedett.  

1991-ben aztán a nővérével szőtt kapcsolatból házasság lett, és az akkor 18 éves Woodwardnak el kellett szenvednie, hogy megrontója hivatalosan is családtaggá vált. Ott állt a templomban az esküvői szertartáson, miközben legszívesebben kitekerte volna újdonsült sógora nyakát – emlékezett vissza.

Mindezek ellenére karrierje kezdett beindulni. Húszévesen bemutatkozott klubja felnőtt csapatában, 1995-ben pedig átigazolt a Bury csapatához.

Időközben nyomozás indult Bennell viselt dolgai miatt, és ekkor már Woodward sem hallgatott: a nyomozóknak és családjának is elmondott mindent. Nővére azonnal elvált, de a szüleit is megviselték a történtek.

Woodward 24 éves volt, amikor megrontóját letartóztatták – a következő két év volt karrierje legjobb időszaka. Akkori edzője egy napon azzal kereste meg, hogy magával vinné a másodosztályú Sheffield Unitedhez. Ez jó hír volt – ám Woodward nem sokkal ezt követően egy bevásárlás közben pánikrohamot kapott, kórházba került. Következő meccsén sérülést kellett színlelnie, mert a roham a pályán is rátört. A következő szezonban új klubjában mindössze háromszor lépett pályára, majd alacsonyabb osztályú klubokban játszott, mielőtt idejekorán vissza nem vonult. A pánikrohamok mellett depresszióval és szorongással is küzdött, és saját bevallása szerint több mint tízszer próbált öngyilkos lenni.

Woodward azt mondta, vallomásával másokat is arra akart bátorítani, hogy ne tartsák magukban, ha hasonló szenvedésen mentek keresztül. Nem is kellett sokáig várni. Egy másik volt Crewe-játékos, Steve Walters is nyilvánosság elé állt azzal, hogy Bennell bántalmazta. Története kísértetiesen hasonlít Woodwardéhoz. 16 évesen bemutatkozott a Crewe nagycsapatában, és ígéretes jövő állt előtte. Ám őt is pánikrohamok kezdték gyötörni, sőt, egy ritka ízületi betegség is megtámadta, karrierje így derékba tört. A Reiter-szindróma szexuális úton is terjed, vagyis könnyen lehet, hogy Bennelltől kapta el.

Az edző másik áldozata, David White szintén kitálal: egy hamarosan megjelenő könyvben mondja el, milyen szörnyűségek történtek vele.

Jason Dunfordot szintén Bennell bántalmazta, mégpedig egy nyári táborban. Az egykori Manchester Cityjátékos szerint egy pedofilhálózat működött az angol profi futballban: a különböző kluboknál voltak, akik megrontója „keze alá dolgoztak”.

A pedofil edző egykori tanítványai közül ketten is öngyilkosok lettek. Gary Speed, a walesi futballmenedzser és korábbi Leeds United-sztár 2012-ben, Alan Davies, a Manchester United volt labdarúgója pedig 1992-ben vetett véget az életének. Arra nincs ugyan közvetlen bizonyíték, hogy tettük mögött Bennell mocskos tettei állnának, ám az edző egyik áldozata szerint vele együtt a két srác is a „kedvencei” voltak.

De nem csak Bennell áldozatai szólalnak meg. A korábbi angol középpályás, Paul Stewart is nyilvánosságra hozta, hogy 11 és 15 éves korában edzője – akinek a nevét nem árulta el – rendszeresen molesztálta. A tréner először egy közös utazás során „ért hozzá”, ami halálra rémítette a fiatal focistát. A szüleinek azonban nem szólt, ugyanis megrontója azzal fenyegette, hogy megöli őket és két testvérét is, ha egy szót is szól arról, hogy mi történt vele.

Persze vannak, akik nem álltak a nyilvánosság elé, a rendőrségen azonban feljelentést tettek. Nyomozások sora indult el ennek nyomán. A gyermekekkel szemben elkövetett erőszak ellen küzdő brit szervezet (National Society for the Prevention of Cruelty to Children) szerint a segélyvonalukra érkező hívások száma arra enged következtetni, hogy a botrány kiterjedtebb, mint Jimmy Savile esetében – az összehasonlítás azért rémisztő, mert az azóta már elhunyt BBC-műsorvezető gyermekek százait rontotta meg.

A nyomozások sikerességét befolyásolhatja ugyanakkor, hogy – mint a The Telegraphnak egy forrás elmondta – a top klubok kvázi hallgatási pénzt fizettek az áldozatoknak, hogy eltitkolják a szexuális zaklatásokat: a „fájdalomdíjért” cserébe szigorú titoktartási megállapodást kellett aláírniuk. Az érintett egyesületek közül legalább egy a Premier League-ben szerepel.

Jogászok szerint az érintett ex-futballisták hatalmas kártérítésekért állhatnak sorban egykori klubjaiknál, ha igazolni tudják, hogy jövedelmező szerződéseket buktak el amiatt, hogy az ellenük elkövetett szexuális bűncselekmények árnyékot vetettek a karrierjükre. A kisebb klubok akár csődbe is mehetnek, ha elárasztják őket ezek az igények.

Olvasson tovább:

  • Sugar Babyk és Sugar Daddyk

    A boldogság megtalálását ígéri, miközben a pénzért sok mindenre hajlandó fiatal lányok (vagy akár fiúk), illetve a „szolgáltatásaikért” őket „támogatni” képes férfiak (vagy hölgyek) közvetítését végzi az első magyar „sugardating” társközvetítő oldal. Amennyiben mindez a luxusprostitúcióra,...
  • Karl Pfeifer bécsi újságíró kötete négy évtized eseményeiről

    Az utóbbi hónapokban újra számos érdekes kötet került a magyar könyvesboltokba, olyan könyvek, amelyek szerzői kritikusan elemzik a hazai közállapotokat, a „nemzeti együtt-működés” orbáni rendszerét.
  • A bárányok falhatnak

    Több mint 16,6 millió juhot tartanak Romániában – 2001-ben ez a szám még csupán 7,8 millió volt.