Tulajdonképpen már a gasztroblogod által ismertté váltál, hiszen napi négyezres látogatottságod van. Mennyire volt nehéz az internetes gasztrouniverzumban érvényesülni?
– Tíz évig főállású újságíró voltam, főiskolás koromtól egészen a negyedik gyerekem születéséig. Rádióknak, helyi újságnak, tévének, a Népszabadságnak dolgoztam, jobbára közéleti témákkal foglalkoztam. A negyedik gyerek után otthon maradtam, akkor kezdtem el írni a blogomat is, Praktikák sok gyerekhez címmel. Merthogy a fő témám a nagycsaládos lét ironikus bemutatása volt, de aztán recepteket is elkezdtem feltenni a napi frissítés kedvéért. A blogot 2008 óta írom töretlenül: amikor elkezdtem, még jóval kevesebb hasonló blog volt, akkoriban könnyebb volt kitűnni vele.
Egy munkapszichológus, aki csoportos leépítéseknél tanácsadó, azt mondja: az emberek sokszor nem is gondolnák, hogy akár a hobbitevékenységükből is megélhetnének.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »