Kereső toggle

Hogyan lehet növelni a magyar mezőgazdaság teljesítményét?

Agrárjövő

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A jelenlegi 8 milliárdról évi 20 milliárd euróra nőhetne a magyar agrárexport értéke a Földművelésügyi Minisztérium 2050-ig szóló stratégiai programja szerint.  A tárca úgy látja, a magyar élelmiszer-gazdaságban 60 százalékos növekedési potenciál van, és ezt a családi gazdaságokra építve kell kihasználni.

Egy emberöltőre alkotott stratégiai programot a Földművelésügyi Minisztérium a magyar élelmiszer-gazdaság számára – jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. A 2050-ig szóló tervezet a „Minőségi élelmiszert Magyarországnak és a világnak” címet viseli, és 35 évre kívánja kijelölni a magyar élelmiszer-gazdaság fejlődésének főbb irányait. A dokumentumot széles körű társadalmi és szakmai vitára bocsátja a szaktárca. A kincstári optimizmussal szemben a gazdák nem látják ezt a lendületes pályát, sőt ha az ágazatban átalakul 2020 után a támogatási forma, és a földalapú támogatást az üzemszerű támogatási formára cserélik, az számos közép- és kisvállalkozás végét jelenti – bekebelezik őket az „agrárbárók”.
A program abból indul ki, hogy a magyar élelmiszergazdaságban 60 százalékos növekedési potenciál van. A célkitűzés az, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszer-gazdaságban 2050-ben a főállású foglalkoztatottak száma elérje a 750 ezret a jelenlegi 550 ezerrel szemben. Az élelmiszeripar hozzáadott értéke legyen 2,5-szerese a mostaninak, az agrárexport értéke pedig érje el a 20 milliárd eurót, a tavalyi 8 milliárdról. Kiss Péter agrárközgazdász szerint ezek csak számok, amelyek nagyon jól mutatnak a minisztérium jövőstratégiájában, és persze a kormány elképzeléseiben, de ehhez az uniós kvótarendszert, sőt a piacot is erősen át kell alakítani, hiszen a mai európai agrármodellek máris túltermeléssel számolnak. Úgy véli, egyelőre az a célja az Európai Bizottságnak (EB), hogy a mezőgazdasági termelői árak növekedjenek, és a gazdálkodók meg tudjanak élni a munkájukból. Kérdés, hogy a magyar agrárnövekedés hogyan lenne beilleszthető ebbe a folyamatba. Az EB a piaci válságok kezelésére szolidaritási támogatáscsomagokat léptetett életbe. A szakember szerint több más fronton is lépésekre van szükség, hiszen az uniós mezőgazdaság egyelőre csak a támogatásokkal rentábilis. Az erősebb és fenntarthatóbb uniós agrár-élelmiszeripari ágazat kialakítása érdekében a tagországoknak kell stratégiát kidolgozni, de egyelőre mindenki csak a saját „pecsenyéjét sütögeti” az eurómilliárdokból.
A túlzott optimizmusnak hangot adó miniszter lépéskényszerben van, hiszen ha nem teljesít a tárca, akkor folyamatosan veszít a befolyásából. Lázár János minisztériuma ugyanis folyamatosan fenyegeti az agrártárca intézményeit, hol a megszüntetés, hol az átszervezés rémével „ijesztgetve”. Idén januárban olyan „megfontolt” lépést tervezett a miniszterelnökséget vezető miniszter, amelynek eredményeként leállt volna az uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatások kifizetése, és megszűnt volna az akkreditált kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Nagyon komoly vita és veszekedés kellett ahhoz, hogy ne valósuljon meg Lázár elképzelése, úgyhogy az agrártárca nagyobb fokozatba kapcsolt, és a miniszter ezer ötlettel igyekszik bizonyítani a kormány előtt tárcája kiválóságát és eddig kiaknázatlan lehetőségeit – fogalmazott egy névtelenséget kérő szakember.
Az agrárstratégia szerint a kitűzött célokat családi gazdaságokra alapozva kívánják elérni. Fazekas Sándor hangsúlyozta: a kormány filozófiája továbbra is az, hogy a mezőgazdaság megélhetést nyújtson az embereknek, és jó minőségű, hagyományos, természetes élelmiszert termeljen a belső és a külső piacokra egyaránt. A magyar élelmiszereket a világ száz országába exportáljuk, a belföldi boltok polcain pedig az arányuk mintegy 80 százalékos. A magyar élelmiszer-gazdaság – emelte ki a miniszter – csak hagyományos élelmiszereket kíván előállítani, nem akar GMO-s és más, „már vegyipari kategóriába tartozó” termékekkel foglalkozni. Meg kell emelni a magyar prémiumtermékek mennyiségét és minőségét, erősíteni kell az élelmiszer-biztonságot, ki kell használni az ország földrajzi helyzetéből fakadó előnyöket, így Magyarországot Közép-Európa elosztóközpontjává kell tenni. Szorgalmazta azt is, hogy meg kell találni a magyar élelmiszer-gazdaság számára kedvező réspiacokat, ahol a minőségi magyar élelmiszert a tömegtermékeknél lényegesen jobb áron lehet eladni, valamint figyelembe kell venni azt is, hogy a jövő élelmiszer-gazdasága az információra és a tudásra épül.
Balázs Tibor szeghalmi gazdálkodó szerint a tárca stratégiája jelentősen eltér a valóságtól, hiszen a gazdasági rentabilitást csak a terület- vagy földalapú támogatások folyamatos megléte biztosítja a gazdáknak. Struktúraváltásra, új kvótatárgyalásokra lenne szükség, továbbá olyan növények és termékek előállításának támogatá-sára, amelyeknek van piaca. Ilyen növény például a hazai viszonylatban a cukorrépa, amelynek termeléséről maga a magyar kormány mondott le, még 2005-ben. A gazda hozzátette: az uniós országok évente is képesek újratárgyalni a kvótamegállapodásaik egyes részeit, csak mi nem tesszük ezt, inkább kínlódva, kényszerpályán mozogva maradunk 2020-ig az előre tárgyalt kvótáknál, még ha „beledöglünk” is.
A tejkvóták 2015-ös megszüntetésével nagyon komoly zavar következett be az uniós tejpiacon. Ebben a kritikus időszakban az EB válaszlépésként 1,5 milliárd euró új forrást tett hozzáférhetővé az európai agrár-élelmiszeripari ágazat javára, így kívánva stabilizálni a káoszt. Ha az egymással versengő költségvetési igények jellemezte időszakban egy ilyen nagy áldozatot hozott az unió, akkor semmi sincs kőbe vésve, lehet változtatni menet közben is – vélekedett Kiss Péter. A források rendelkezésre bocsátása egy-úttal jól tükrözi, hogy az uniós tejtermelőket érintő jelenlegi árválság igen súlyos, de a bizottság családi gazdaságok támogatása melletti elköteleződése szilárd, mert ha kitör az agrárkáosz, akkor az mindent borít – tette hozzá a szakember.
Az FM mezőgazdasági államtitkársága által összeállított jövőkép élelmiszer-keresletre berendezkedett világpiaccal számol. Az élelmiszer-világpiac jelenlegi trendjei alapján a 60 százalékos termelésbővülés valóban eladhatónak látszik. A piaci keresletre alapuló bővüléshez az anyag szerint két területen kell alapvető változást elérni. Egyrészt a fogyasztókat és a termelőket összekötő termékpályák szervezettségében, integráltságában, másrészt a termelői szint innovációbefogadó képességében.
A hazai termelők többsége valóban veszteséges lenne a földalapú támogatások nélkül. Az élelmiszerárak radikális emelése politikailag nem vállalható, így két úton lehet növelni a termelők jövedelmét. Az első, hogy nagyobb részt kapnak a fogyasztók által megfizetett árból, amihez a termékpályák integráltságának növelése szükséges, a termelők részesedésének növelése a feldolgozói és kereskedelmi haszonból. A második, hogy a precíziós mezőgazdaság bevezetésével, valamint a gazdaságvezetési tudás növelésével hatékonyabbá teszik a termelést. A két út együttes hatása képes a hazai termelők jövedelmezőségének biztosítására.

Olvasson tovább: