Kereső toggle

Az igazi rezsicsökkentés

Elektromos autók: kilométerek nulla forintért

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nincsen kipufogójuk (nem szennyezik a levegőt), nincs bennük kuplung, sebváltó, önindító, porlasztó – s az elüszkösödött gyertyákat sem kell soha cserélni bennük. Induláskor nem kell melegíteni a motort, mégis teljes nyomatékkal gyorsul egészen a végsebességig. Üzemeltetésük fillérekbe kerül, s a szervizük is kíméli a pénztárcánkat – az állami kedvezményekről nem is szólva. Az elektromos autók 10 millió forintos árkategóriájukkal elérték azt a szintet, amelynél megvásárlásuk akár egy átlagember számára is megfontolandó lehetőséggé vált.

Az ezredfordulóig még utópiának tűnt, a 2010-es évektől azonban már realitás: megjelentek a piacon azok a 10 millió forint árkategóriájú elektromos autók, amelyek egy feltöltéssel akár a 200 kilométer körüli távolságot is vígan teljesítik. A Tesla a magyar nagyközönség számára még elérhetetlen árú luxusautókkal indította az új korszakot 2008-ban, a lítiumion-akkumulátorok fejlesztése és a gyártási költségek csökkentése révén azonban olyan gyártók is beneveztek a versenybe mint a Nissan, a Chevrolet, a Volkswagen vagy a BMW. Sőt, ha arra gondolunk, hogy a 19. század fordulóján még az elektromos autók vitték a prímet (az Egyesült Államokban a 33 ezer regisztrált elektromos hajtású autó a teljes forgalom 38 százalékát tette ki a belsőégésű motorokkal felszerelt gépkocsik 22 százalékos arányával szemben), akkor elmondhatjuk: nincs új a nap alatt. Mi csak folytatjuk azt, amit az eleink 150 évvel ezelőtt elkezdtek.

Környezetbarát, vásárlóbarát

A Nissan Leaf, a Kia Soul EV, a VW e-Golf, a BMW i3, a Chevrolet Bolt és társaik több tekintetben meghaladják benzines/gázolajas társuk tudását, s üzemeltetésük annyira olcsó, hogy a megtakarításból akár a vételár is belátható időn belül megtérülhet. „Az egyik taxivállalat sofőrje egy év alatt 130 ezer kilométert tett meg a nálunk vásárolt autójával. Ha az ingyenes gyorstöltőknél tankolt, akkor üzemanyagra semmit sem kellett töltenie, de ha otthon, a kávéfőző mellé bedugott elektromos kábellel töltötte fel akkumulátorát, akkor sem került többe egy kilométer 5,5 forintnál. Ha egy 25 forint/kilométeres költséghez viszonyítunk, könnyen kikalkulálható, hogy mennyit takarított meg csak az üzemanyag árán, a szervizköltségek minimalizálásáról nem is szólva” – mondta lapunknak Horváth Gergő, a Gablini autókereskedés magyarországi marketing menedzsere, akivel éppen egy Nissan Leaf Acentát tesztelünk. Egy elektromos autó gyakori használata esetén csupán arra kell odafigyelnünk, hogy az akkumulátorok lemerülése előtt találjunk megfelelő töltőállomást – ebben azonban a GPS-es navigáció és a központi adatrendszer is a segítségünkre van. Kijelzik, hol van szabad töltőállomás, a hamarosan kiépülő egységes kommunikációs rendszer segítségével pedig azt is látni fogjuk, hogy hány százalékos töltöttségnél tart a sorban előttünk álló autó.

Az autó zöld rendszáma nem csupán egy új dizájn része, hanem arra utal, hogy nincs lég- (és zaj-) szennyezettség. Ezen kívül számos kedvezményre is jogosít – a fővárosban és egyre több vidéki nagyvárosban (Debrecen, Pécs, Kaposvár, Szolnok, Székesfehérvár) például ingyenes parkolhatunk, az autó beszerzésekor pedig adókedvezményekre is számíthatunk. Külföldön az állam a vételárba is beszáll: akár 3-4 millió forintos támogatással is segíti a vevőt. (Az Egyesült Államokban 7000–15 000, Nyugat-Európa egyes országaiban pedig 5000–15 000 euró között is lehet a támogatás.) Ezek az országok érdemesnek látják befektetni abba, hogy a légszennyezettséget ilyen módon is csökkentsék – a klímakonferenciákon vállaltaknak megfelelően. Az IDAE intézet adatai azt mutatják, hogy 1000 elektromos autó évente 2000 tonnával csökkenti a CO2-kibocsátást. A Nissan számításai szerint az Európában működő 33 ezer Nissan Leaf eddig 86 millió kilogramm CO2 légkörbe kerülését akadályozta meg.

Hazánkban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által 2014-ben meghirdetett Jedlik Ányos Terv segíti a hazai elektromobilitás térnyerését – az EU célkitűzéseivel összhangban. A terv részeként minden 15 ezernél nagyobb lélekszámú település önkormányzata létesíthet töltőpontot, egy 20 ezres nagyvárosban kettőt, egy százezres nagyvárosban pedig tizet. Az NGM augusztusi bejelentése szerint 1,25 milliárd forintos keretösszegű pályázatból kívánják finanszírozni az új töltőállomások létrehozását, a legfrissebb hírek szerint pedig a főváros akár 1100 töltőállomás számára is helyet biztosítana.

A Jedlik-terv további célkitűzése, hogy 2020-ig a hazai gépkocsik 5 százaléka elektromos hajtással közlekedjen. (Részben kapcsolódó hír, hogy Gödön 100 milliárd forintos beruházással hamarosan elektromos autók akkumulátorainak gyártásába kezd a Samsung, s ezzel 600 új munkahelyet teremt.)

320 kilométer egy töltéssel

Ha úgy hozza a sors, hogy egy elektromos járművet vezethetünk, ne keressük a kuplungot. Lábunknál csupán két pedál található, esetleg még egy taposó kézifék, amelyet akkor érdemes használni, ha egy lejtőn parkolunk – a P (parkoló) üzemmód azonban önmagában is blokkolja a kerekeket. Induláskor csak egy gombot kell bekapcsolni, úgy, mint ahogyan otthon bekapcsoljuk a számítógépet, a beépített SIM kártya révén pedig az autó a központi rendszerrel is felveszi a kapcsolatot. Nincs motorzaj, nincsen izzítás, s csupán egy joystick-szerű kapcsolón múlik, merre szeretnénk indulni: előre vagy hátra. A fék felengedésével, illetve a gázpedálra lépve mienk a terep – nem kell sebességbe rakni, mégis maximális nyomatékkal indul az autó. Noha a Tesla csúcsmodellje akár 3 másodperc alatt is elérheti a 100 km/óra sebességet, mi a 10 másodperccel is elégedettek lehetünk. „A Nissan Leaf 90 km/órás sebességig még egy 3500 köbcentis turbódízel BMW-t is lenyomott” – említi Horváth Gergő, a múlt évben piacvezetővé vált elektromos Nissan menedzsere, akitől azt is megtudjuk, hogy a Nissan 2013 óta eddig közel 200 elektromos autót értékesített hazánkban, az eladások száma pedig évről évre rohamosan nő.

Menet közben a beállításoktól is függ a menetkapacitás. A fűtés vagy a klíma használata energiát von el, így csökkenti a menettávolságot, a fékezés során azonban a motor generátor üzemmódba átváltva tölti az akkumulátorokat. A Nissan Leaf 30 kilowattos akkumulátorokkal akár 250 kilométert, a Chevrolet Bolt pedig akár 320 kilométert is megtehet. Az akkumulátorokra egyébként általában 8 év garanciát is adnak. A kedvező áron megvásárolható szervizcsomaggal pedig az éves szervizköltségünk nagyjából 20 ezer forint körül mozog a Nissan Leaf esetében.

„Az egyetlen, amit költenem kellett rá, hogy ablakmosót töltsek bele” – írta egy közösségi fórumon az egyik lelkes kommentelő.

Már megint a magyarok

A világ első elektromos motorja Jedlik Ányos bencés szerzetes nevéhez fűződik: „villanydelejes forgony”-ának megjelenése 1829-re datálható. A játékos kedvű feltaláló egy kisméretű autómodellt is összeállított, s ezzel megalkotta a világ első elektromos autóját. A használatra alkalmas elektromos autó megjelenésére egészen az 1880-as évekig kellett várni, amikor 3, majd 4 kerékkel guruló járgányok születtek a nyugati országokban. Andreas Flocken kocsija 4 kerekével forradalminak számított 1888-ban, pedig ő nem tett mást, mint hogy a hintó elé fogott lovakat leváltotta elektromos lóerőre, vagyis a hintóba elektromos motort szerelt. Az eleinte 20-30 km/órás végsebesség az új típusok bevezetésével egyre nőtt, 1898-ban a francia Gaston de Chasseloup-Laubat már 63 km/órás rekordot ért el. Ugyanebben az évben Ferdinand Porsche első, kerékagyba épített elektromos motorjával („Lohner Electric Chaise”) csak 45 km/óra végsebességre volt alkalmas. Az elektromos autó egyre nagyobb népszerűségnek örvendett, „lepipálva” a gőzhajtású vagy belsőégésű motorokat. London és New York utcáin elektromos taxik várták a kuncsaftokat. Az elektromos autók üzletileg szárnyaló karrierjét azonban Henry Ford törte ketté, aki 1914-ben bevezette a gyártáshoz használt futószalagot, s ezzel olyan olcsóvá tette az 1908-ban bemutatott

T-Model gyártását, hogy az újítást követően az ára több mint a felére, 850 dollárról 400 dollárra zuhant. A Bádog Böske (Tin Lizzy) becenévvel illetett benzinautót ezen az áron bárki megvehette, összesen mintegy 15 milliót gyártottak belőle. Az üzleti siker egyben megalapozta nemcsak az autógyártás, hanem az elkövetkezendő évszázad energiahordozókkal kapcsolatos főbb gazdasági és politikai irányvonalát is.

Olvasson tovább: