Kereső toggle

Több házasság, több gyerek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tavaly megugrott a házasságkötések száma, és a születések száma is nőtt kicsit – a többletet házasságon kívül született gyerekek adták. Ezzel együtt fogy és öregszik a népesség: idén januárban 9 millió 823 ezren voltunk, 32 ezerrel kevesebben, mint 2014-ben.

Tavaly kismértékben emelkedett a születések száma, jelentősen több házasságot kötöttek, csökkent a terhességmegszakítások száma, és történelmi mélypontra süllyedt a csecsemőhalálozás – olvasható a KSH Népmozgalom 2015 című kiadványában.

A házasságkötések terén tavaly egy radikális ugrás történt, hiszen 45900 frigy köttetett, ami 2014-hez képest 7120-szal, azaz közel 20 százalékkal több esküvőt jelentett. Ez az elmúlt 15 év kiugró adata lett, amivel visszatértünk az ezredfordulós szintre, de még mindig jócskán elmaradunk az 1990-es helyzettől, amikor 66405, vagy az 1970-es évektől, mikor évi 90-100 ezer házasság köttetett – igaz, ezek még a nagy létszámú generációk időszakai voltak.

Az átlagosnál nagyobb mértében házasodtak tavaly a huszonéves és a negyvenes nők, illetve a 25–49 éves férfiak, s összességében elmondható, hogy a többlet házasságkötések mintegy 80 százalékánál mindkét fél először kötött házasságot. A házasságkötés átlagos életkora férfiaknál 36,4, nőknél 33,3 év volt, bár az eddiginél jelentősen több 25–29 éves férfi és nő házasodott, ami az életkor kitolódásának a fékeződését mutatja. Ugyanakkor a házasságok mérlege a válások és megözvegyülések következtében továbbra is negatív.

A tavalyi 91700-as születésszám csak enyhe emelkedést jelentett: 190-nel volt több, mint 2014-ben. A mélypont e tekintetben 2011 volt, amikor a lélektani 90 ezer alá zuhant a születésszám, némileg követve a 2010-es házasságkötési mélypontot.

Egyidejűleg a házasságon kívüli születések aránya 2015-ben elérte az eddig mért legmagasabb értéket (48 százalék). A kismértékű születésszám-emelkedés teljes egészében a házasságon kívüli születésekből adódott, miközben a házasságból történt születéseké 162-vel csökkent. Egyre több gyerek születik élettársi kapcsolatból, és sajnos egyre kevesebb házasságból, bár a mai gyerekek többsége még mindig házasságból született.

„Nem tudni, mennyire lesz tartós a házasságkötések számának tavalyi emelkedése. Jelenleg annyi látható, hogy 2006–2015 között volt egy hullámvölgy, és most értünk vissza a 2006-os szintre. Ebben közrejátszhatott a gazdasági válság okozta létbizonytalanság hatása, ami úgy tűnik, véget ért, bár hosszabb, több évtizedes távlatban a házasságkötések csökkenő tendenciája nem fordult meg” – mondta el érdeklődésünkre Murinkó Lívia, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Hozzátette: a hazai vizsgálatok szerint a kilencvenes években az élettársi kapcsolatok 60 százalékából 10 éven belül házasság jött létre, a kétezres években ez az arány már csak 45 százalék volt, tehát a tendencia csökkenő.

Murinkó Lívia szerint míg az első gyerekek többsége nálunk házasságon kívül születik – első sorban élettársi kapcsolatból –, addig többedik gyereket jellemzően a házaspárok vállalnak. Az első baba érkezése tehát ma már nem feltétlenül ösztönzi a házasságkötést. Mindmáig igaz, hogy összességében több gyermek születik házasságban, mint élettársi kapcsolatban, de a különbség egyre csökken. A diplomásoknál az átlagosnál gyakrabban jellemző a házasságon belüli gyerekvállalás – vélhetően közrejátszhat ebben egy középosztálybeli értékrend, illetve a családalapítás anyagi feltételeinek megléte is.

A tavaly bevezetett különféle állami támogatásoknak, így a CSOK-nak, valamint az első házasok által igényelhető adókedvezménynek – ami két évig vagy az első gyermek születéséig jár – a hatása a szakember szerint csak több év alatt válik érzékelhetővé. Egyrészt mert a házasságról való gondolkodás nem szokott egyik évről a másikra megváltozni, másrészt a többség nem is vette igénybe a házasok kedvezményét. Mellesleg a 120 ezer forintnyi adókedvezmény nem túl jelentős ösztönzés, még egy átlagos esküvő költségét se nagyon fedezi – jegyezte meg Murinkó Lívia. Az NGM tájékoztatása szerint tavaly közel 20 ezer ifjú pár nem igényelte az „állami nászajándékot”, vélhetően azért, mert nem is tudott róla. Murinkó Lívia megjegyezte: külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a házasodási kedvet családpolitikai intézkedésekkel nem vagy legfeljebb csak átmenetileg lehet fellendíteni.

A másik ösztönző lehet a lakástámogatás, ami jövőbeni gyerekvállalás esetén akkor jár, ha házasok a felek, bár jelentős árfelhajtó hatása miatt inkább az önerős középosztálybelieknek jelenthet segítséget. Kapitány Balázs demográfus megvizsgálta, hogy az érintett korosztály gyermekvállalási hajlandóságában mekkora szerepet játszik a lakáshelyzet, s azt találta, hogy lényeges, de nem kiemelkedő jelentőségű. A legmeghatározóbb kritérium az anyagi (jövedelmi) helyzet és a párkapcsolat minősége. A CSOK a legnagyobb hatást a gyereket a jövőben biztosan tervezőkre gyakorolja, akik előre hozzák terveik realizálását, valamint azokra a kétgyermekes párokra, akik rossz lakáshelyzetük miatt hajlandóak még egy gyereket vállalni. A CSOK-os gyerekek száma – a célcsoportok korlátozott mérete miatt – tartós demográfiai fordulatot nem fog eredményezni – állapítja meg a szakember.

Olvasson tovább: