Kereső toggle

Csúcsra járatott versenylovak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egyre gyakrabban hallunk új technológiai eszközök megjelenéséről, kezdve az egyre okosabb telefonoktól az okosodó órákon át az okosgyűrűkig. Sokan teszik fel a kérdést: mire jók ezek? Felveszek egy karórát, ami méri a pulzusom és a reggeli kocogásom hosszát? Csak ennyi?

A kérdésre az angol Leicester City futballcsapat játékosai tudnának leghitelesebben válaszolni. Múlt héten ugyanis megnyerték az angol kupát, a klub történetében először, pedig tavaly még a kiesés ellen küzdöttek. A sikert a kitartáson és kemény munkán túl a játékosok által egész idényben viselt OptimEye S5 nevű eszköznek köszönhetik. A szenzor érzékeli a játékosok helyét a pályán, a sebességüket és az egymás közti ütközések erősségét. Az eszköz által gyűjtött adatok elemzése után az edző számára világosan látható, melyik játékos mennyire terhelhető még az edzéseken, ki mennyire teljesít kiemelkedően, és kinél áll fenn a sérülés veszélye.

A sportban rengeteg pénz cserél gazdát, épp ezért nem meglepő, hogy egyre több csapat igyekszik beszerezni és a mindennapi munka részévé tenni az ilyen és hasonló eszközöket (nyitóképünkön például a német válogatott tagjai helyezik fel magukra az érzékelőket). Sok egyesület az orvosi stábhoz hasonlóan külön adatelemző csapatot is alkalmaz, hogy az összegyűjtött információkból a lehető leghatékonyabban tudjanak helytálló következtetéseket levonni. Az eddigi tapasztalatok alapján egyértelműen látszik, hogy a szenzorokat használó csapatoknál radikálisan visszaesett a sérülések száma, ami a tulajdonosoknak, az edzőnek, a játékosoknak és nem utolsósorban a szurkolóknak is jó hír. Az edzéseken is viselt eszközök kimutatják, ha valaki átlagon aluli teljesítményt produkál. Ebben az esetben a sportolót azonnali orvosi vizsgálatnak vetik alá, amely kimutatja, ha túl van terhelve, ezért kevesebb vagy más jellegű edzésre van szüksége.

A Nemzeti Amerikaifutball Ligában (NFL) is egyre elterjedtebbé válik az „okostechnológia” használata. Némely csapatnál az edzők már a meccs közben valós idejű adatokat láthatnak a játékosokról, ki mennyire fáradt (az edzéseken gyűjtött információk alapján ezt pontosan meg lehet határozni), ki mennyit futott, ki milyen jól teljesít.

Ez megkönnyíti számukra a döntéshozatalt és az esetleges stratégiaváltást – vagy éppen segít a gyengén teljesítők motiválásában.

Az egyértelmű eredmények és sikerek ellenére több játékos is felszólalt az új technológia negatív hatásait hangsúlyozva. Brian Bulcke kanadai amerikaifutball-játékos amellett, hogy elismeri a viselt szenzorokból származó adatok jótékony hatásait, felhívja a figyelmet, hogy a technológia miatt megnövekedett elvárások néha túlzóak. „Sokszor úgy érzem magam, mint egy versenyló, amikor a sport és a technológia házasításáról beszélnek, és úgy vagyok vele, hogy: Hé, emberek vagyunk!” Bulcke szerint a profizmus és szórakoztatás ellenére meg kell húzni egy határvonalat, hogy a sportolók magánélete is biztonságban lehessen. Véleményével sokan egyetértenek, a technológiai fejlődés ugyanis hamarosan lehetővé teszi, hogy a csúcsforma érdekében a sportolók hétköznapjainak legapróbb részleteit is szabályozzák. Az edző meghatározhatná, mikor, mit és mennyit ehetnek a játékosok, mikor és mennyi időt pihenhetnek. Ilyen körülmények között ténylegesen versenylóvá alacsonyodnának a csapatok tagjai. Bulcke a sportolás mellett tanácsadóként dolgozik olyan cégeknél, ahol sporttechnológiát fejlesztenek. Azért küzd, hogy ne az imént felvázolt jövőkép váljon valósággá. Kérdés, hogy a viselhető szenzorok versenylóvá, rideg profikká változtatják-e a kívülről nézve irigylésre méltó sikereket elérő sportolókat, vagy sikerül valamilyen módon egyensúlyt találni a hatékonyság maximalizálása és az emberség megőrzése között.

Olvasson tovább: