Kereső toggle

A terroristák is készülnek a riói olimpiára?

Kockázatos játékok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Rio de Janeiróban négy hónap múlva sorra kerülő nyári olimpiai játékokon a házigazdáknak alighanem a pályán kívül kell majd a legnagyobb teljesítményt produkálniuk. A világesemény biztonságos lebonyolítása ugyanis bármely ország számára komoly kihívás lenne – a válságoktól sújtott Brazília esetében azonban ez még inkább igaz. A nemzetközi aggodalmakat fokozza, hogy a napokban lemondott az olimpia biztonsági főnöke, a védelmi költségvetést pedig több mint 30 százalékkal csökkentették.

„A biztonságiak készen állnak. Azt hiszem, ezzel kiérdemeltük az első olimpiai érmünket” – nyilatkozta túláradó önbizalommal Rio de Janeiro közbiztonsági vezetője még januárban. José Mariano Beltrame szavai már annak fényében is érdekesnek tűnnek, hogy Brazíliában az olimpiától, illetve a terrorfenyegetettségtől eltekintve is komoly problémák vannak a közbiztonsággal. Tavaly csak Rióban 1200 gyilkosság történt, és az erőszak nem korlátozódik a hírhedt nyomornegyedekre, a favelákra: nemrégiben egy argentin nőt szúrtak le a híres Copacabana Palace Hotel közelében, a város egyik legdrágább, a turisták által leginkább kedvelt részén.

A kétségeket csak növeli, hogy az imént idézett José Mariano Beltrame a napokban már azzal kapcsolatban volt kénytelen magyarázkodni, hogy a gazdasági válság miatt a védelmi költségvetést több mint 30 százalékkal, vagyis 500 millió dollárral csökkentik. Kormányzati becslések szerint egyébként az olimpiával kapcsolatos biztonsági intézkedések költsége 704 millió real (53,9 milliárd forint) lesz – miközben már a 2014-es brazíliai labdarúgó-világbajnokságot megelőzően is mintegy 1,9 milliárd realt (145,5 milliárd forint) költöttek erre a területre.

Rosszabbkor nem jöhetett volna George Hilton sportminiszter és Adilson Moreira, a brazil biztonsági erők parancsnokának lemondása sem. A hadsereg közbiztonságért felelős részlegét és más bűnüldöző szerveket is vezető Moreira ezredes egyben az olimpia biztonsági főnöke is volt. Távozása hátterében brazil sajtóértesülések szerint az áll, hogy a közelmúltban beosztottainak küldött üzenetben kritizálta Dilma Rousseff államelnököt és más magas rangú tisztviselőket. (A brazil gazdasági és politikai válságról szóló cikkünket lásd a 8. oldalon.)

Pedig a belgiumi terrortámadások után egyre több szakértő ad hangot aggodalmának azzal kapcsolatban, hogy az olimpiai játékok célpontként szolgálhatnak a terroristák számára. És bár a félmillió turistára és a másfél ezer sportolóra 85 ezer rendőr és katona fog vigyázni – ami több mint kétszerese a 2012-es londoni létszámnak –, ez nem mindenkit nyugtat meg. Paulo Storani egykori rendőrparancsnok, biztonsági szakértő szerint például az ígéretek ellenére a hatóságok nem veszik elég komolyan a fenyegetettséget. „A legaggasztóbb, hogy a brazil hírszerzés azt állítja, hogy az olimpiai játékok idején Rio de Janeiroban alacsony lesz a terrorfenyegetettség” – nyilatkozta, hozzátéve, hogy a kormány szerinte nem költött eleget a szükséges technológiák és berendezések beszerzésére. 

A brazil sajtó idéz egy hírszerzői tanulmányt is, amely szerint a tisztviselők között „belső vita” van arról, hogy miként kellene kezelniük az Iszlám Állam jelentette fenyegetést. Mindenesetre az ügynökségek ellenőrzik azokat a fiatalokat, akiket csábíthat az iszlamisták propagandája. A legjelentősebb veszélynek ugyanis az úgynevezett „magányos farkasok” felbukkanását tekintik, akik szervezetileg nem kötődnek a dzsihádistákhoz – annál is inkább, mert azok Dél-Amerikában nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával –, ám „önszorgalomból” bármire képesek. (Hasonlóan a 2013-as Boston Maratonon robbantó Carnajev fivérekhez vagy a St. Bernardinóban lövöldöző Syed Rizwan Farookhoz és feleségéhez, Tashfeen Malikhoz.) 

Nagy problémát jelent azonban, hogy Brazíliának nincs speciális terrorizmusellenes törvénye – ennek hiányában korlátozott mértékben tudják lehallgatni például az interneten esetlegesen szervezkedő merénylőket. Pedig erre meglehetősen nagy szükség lenne, mert ha a hatalmas kiterjedésű ország nem is szerepelt eddig a terroristák térképén, nem lenne meglepő, ha az olimpia miatt ez megváltozna. Márpedig azt, hogy a hatóságok mennyire nem tudják kontroll alatt tartani az országhatárokat, jelzi a virágzó fegyver- és drogkereskedelem. Intő jel lehet, hogy tavaly riói kábítószer-kereskedőknek sikerült ellopniuk egy teherautót, amely egy tonna dinamitot szállított.  

A brazil szervezett bűnözés és a terrorizmus „egymásra találásának” lehetőségéről beszélt a Heteknek Tarjányi Péter biztonsági szakértő is. „Annak ellenére, hogy egy olyan kontinensről van szó, ahol a terroristák nincsenek úgy beágyazódva, mint Európában, az olimpia kapcsán felmerülő terrorveszélyt komolyan kell venni. Már csak azért is, mert Brazíliában mindennek megvan az ára” – fogalmazott. Hozzátette: az, hogy magának a rendezvénynek az előkészítésében, szervezésében komoly hiányosságok vannak, arra enged következtetni, hogy a biztonsági rendszerben is vannak rések – és hiba lenne azt feltételezni, hogy a terroristák ezt nem így gondolják.

Tarjányi szerint az, hogy lemondott az olimpia biztonsági főnöke, azt is jelenti, hogy az a stáb sincs már együtt, amely az eseményre vonatkozó biztonsági koncepciót kidolgozta. Márpedig ez nemcsak a konkrét munkát, hanem a külföldi társszervekkel való együttműködést is megnehezíti – és ez a magyar olimpiai csapatot is érintheti. „Biztonsági szakemberek ilyenkor előkészítő munkát végeznek, de ha a brazil szervezők nem tudják nekik megmondani, hogy hol lesznek elszállásolva a magyarok, vagy megmondják, csak éppen az az épület még nem készült el – nos, ez szakmai szempontból hátborzongató” – fogalmazott Tarjányi.

NEMET MONDANAK A FÉLELEMRE

A délnyugat-franciaországi Bordeaux-ban három fegyveres tüzet nyitott a szurkolói zónába való belépésre várakozó tömegre, amelynek közepén egy másik terrorista bombát robbantott, miközben társa egy épületben túszokat ejtett. Saint-Etienne település futballstadionjánál pedig egy vegyi támadás után a nukleáris, radiológiai, biológiai és vegyi támadások kezelésére felkészített szakemberek a speciális védőruhában osztják három csoportba az embereket: az elsőbe azok kerülnek, akiknek nincsenek tüneteik, a másodikba azok, akiknek vannak, de tudnak járni, a harmadikba pedig azok, akik már járni sem tudnak. Mindez szerencsére csupán egy terrorelhárítási gyakorlat volt – ám jól mutatja, hogy a francia hatóságok minden lehetséges támadásra igyekeznek felkészülni a június 10-én kezdődő és július 10-ig tartó labdarúgó Európa- bajnoksággal összefüggésben. „Franciaország garantálni tudja az emberek biztonságát, és képes megbirkózni a terrorfenyegetettséggel” – rögzítette egy tévéinterjúban Manuel Valls francia kormányfő, hangsúlyozva, hogy nem zárt kapuk mögött rendezik majd az Eb mérkőzéseit.
Sőt, a találkozóknak helyet adó mind a tíz nagyvárosban szurkolói zónákat is felállítanak majd, ahol óriáskivetí - tő kön lehet követni az eseményeket. Ezekbe 7-8 millió drukkert várnak, akiknek szigorú ellenőrzésen kell majd keresztülesniük, hogy beléphessenek a területre. „Nem lehetetlen küldetés megóvni az Európa-bajnokságot a terrortámadásoktól, de ez hihetetlenül nagy meló lesz” – mondta a Heteknek Tarjányi Péter. A biztonsági szakértő szerint a kockázatot növeli, hogy az európai titkosszolgálatok a terrorista sejtek felderítésének „még az elején járnak”, miközben azok akár évek óta készülhetnek egy ilyen akcióra. Megjegyezte: az öngyilkos merénylettől kezdve a lövöldözésen, vegyi támadáson keresztül egészen a „piszkos bomba” (radioaktív anyaggal kevert hagyományos robbanószer) bevetéséig minden jellegű támadásra fel kell készülni. Sőt, elképzelhető, hogy a legegyszerűbb eszközökhöz folyamodnak majd a merénylők: autóval belehajtanak a tömegbe, vagy késsel szurkálnak meg embereket – mint ahogy Izraelben. Tarjányi szerint ugyanakkor a fenyegetettség miatt hiba lenne elhalasztani vagy zárt kapuk mögött megrendezni az Eb-t. „Nagyon fontos üzenet a terroristák felé, hogy nem engedjük magunkat megfélemlíteni. Amikor a második világháborúban a németek Londont bombázták, az ottani színházak csak azért is megtartották a bemutatóikat. Az Európa-bajnokság megrendezésének most pontosan ugyanilyen szimbolikus jelentősége van” – fogalmazott Tarjányi Péter.

Olvasson tovább: