Kereső toggle

Suli, ahonnan a gyerek nem akar hazamenni

Jászfényszarun működik az ország „legokosabb” iskolája

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Láttak már olyat, hogy a diákok nem akarják befejezni a matematika- meg a fizikaórát, és még a renitensek is áhítattal szívják magukba a tudást? Jászfényszarun ez gyakori jelenség – legalábbis az ottani „okosiskola” pedagógusai szerint. Az intézményben a helyi általános iskolás diákok smart eszközök segítségével tanulják az irodalomtól a matematikán át az angolig szinte az összes tantárgyat. Az eredmények a szakembereket is megdöbbentették.

Okostelefon, okostévé, okos-szemüveg, okosóra – ma már szinte minden technikai eszköz „okos”. Jászfényszarun azonban működik egy úgynevezett „okosiskola” is.  A valamivel több mint ötezer fős település arról ismert, hogy a rendszerváltás előtti Orion gyár telephelyére költözött a Samsung televíziókat és monitorokat gyártó üzeme (lásd keretes cikkünket). A dél-koreai csúcsvállalat jótékony hatása nemcsak a munkahelyekben, az ide vonzott beszállító cégekben vagy a hatalmas (évi 1,2 milliárdos) helyi iparűzési adóban nyilvánul meg, hanem abban is, hogy saját oktatási rendszerének prototípusát Jászfényszaruba telepítette. Ez az úgynevezett Smart School, ahol az oktatás során a legmodernebb okos-eszközöket használják: a diákok nem füzetbe és nem ceruzával írnak, hanem mindenkinek külön tabletje van, a táblát pedig egy hatalmas interaktív monitor helyettesíti. A felújított jászfényszarui Rimóczi-kastélyba a 2013-ban történt beruházás során két 16, illetve 18 fős tantermet telepítettek, valamint működik egy felnőttképzésre szolgáló „labor” is, ahol úgynevezett digitálistermék-támogató szakmunkásokat képeznek – nem csak a Samsung számára.

A játékos, érzékszervekre erősen ható módszer hatékonysága letagadhatatlan. Amikor ott jártunk, éppen egy negyedikes osztály magyarórájába pillanthattunk bele. A nebulóknak összeillő képek alapján kellett összetett szavakat alkotniuk, azután azonos jelentésű szavakat párosítottak, majd több kifejezés közül választották ki a kakukktojást – természetesen mindezt az előttük lévő tableteken. A gyerekek meglepően aktívak voltak, egy-egy kérdésre többen is jelentkeztek, hogy bemondhassák a helyes választ. A negyedikesek a heti hét magyarórából kettőt itt töltenek el. Az órát tartó pedagógus elmondása szerint a diákok mindig rendkívül együttműködőek, rendszeresen a szünetre is úgy kell kizavarni őket. „Manapság, ha a gyerekek nem nyomkodhatnak valami kütyüt, akkor szinte már vége a világnak, nagyon nehéz őket a hagyományos módon lekötni. Persze ettől még tanulni kell, csak éppen sokkal könnyebb” – magyarázta a tanárnő.

Ez a megállapítás minden tantárgyra igaz. Biológiaórán például az „alkatrészekből” a diákok maguk állíthatják össze az emberi testet a tabletjükön, kémiaórán megnézhetik, hogyan keringenek az elektronok az atommag körül, földrajzórán pedig akár saját videóanyagot állíthatnak össze a naprendszerről, és ezt társaikkal is megoszthatják. A csoportmunkára is nagy hangsúlyt fektetnek: közösen készítettek például interaktív plakátot a függőségekről. Ha a táblagéppel a plakát egyes részleteit beolvassák, a „kütyün” egy videó vagy egy alkalmazás indul el. Az egyik ilyen applikációval például megnézhetik, hogyan torzul el egy drogfüggő arca a szerek hatására.       

A különféle tantárgyakhoz már elkészült feladatsorok, szemléltető animációk közül választhatnak a tanárok, de ha akarnak, saját maguk is összeállíthatják azokat. Óra közben pedig bármelyik gyerek munkavégzésébe belepillanthatnak a saját táblagépükön keresztül. Gere Ferenc, a Smart School munkatársa hangsúlyozta: így differenciáltan lehet oktatni a gyengébb és a jobb képességű tanulókat. Ha például az utóbbiak elkészültek az adott feladattal, a tanár újat adhat nekik, anélkül, hogy a többiek ebből bármit is észlelnének. 

A 21. századi technika használata persze esetenként kihívást jelent a pedagógusok számára – ezért ők külön képzésben vesznek részt. „Volt olyan tanárunk, akinek nemhogy tabletje, még okostelefonja sem volt soha. Néhány hét elteltével viszont annyira belejött, hogy olyan szakmai kérdéseket tett fel, amihez informatikus szakember segítségét kellett kérnünk” – jegyezte meg Gere Ferenc, aki szerint a pedagógusok a digitális eszközök révén sokkal inkább kihasználhatják saját kreativitásukat, csökkentve a szakmára sajnos jellemző kiégés veszélyét. Ráadásul ők is folyamatosan tanulnak, új ismeretek birtokába jutnak saját szakterületükön belül.

Összesen 140 tanuló jár ide a helyi általános iskolából, hogy angolt, matekot, kémiát vagy éppen rajzot tanuljon digitális eszközökkel. A diákok itteni teljesítménye kiváló. Volt olyan gyerek, aki kettes tanulóként kezdett el járni az „okosiskolába”, és év végére kitűnő eredményt ért el. 

„Az egyik ötödikes osztály a kezdetektől minden tantárgyból vesz órákat az okosiskolában. Hatodik osztályosként a szakköri foglalkozásokon már mindent sokkal gyorsabban oldottak meg, mint a normál oktatásban résztvevő hetedikesek. Ez nem véletlen, hiszen a digitális nyelv az ő nyelvük” – említett egy példát Gere Ferenc. Hozzátette: a 2013 vége óta zajló program nyomán az egyik, digitális készségeket vizsgáló felmérés azt mutatta, hogy az ország száz legtehetségesebb diákja közül ötven jászfényszarui. A „kütyük” árnyoldalaival kapcsolatos kritikákra – miszerint felületessé teszik a gyerekeket, elidegeníti őket az olvasástól, és hasonlók – Gere Ferenc azt mondta, nem véletlen, hogy az oktatás során csak kiegészítőként használják a digitális eszközöket. „A gyerekek például ugyanúgy megtanulnak írni, mint bármelyik másik iskolában, így a finommotorikájuk normálisan tud fejlődni” – jegyezte meg. 

A Smart Schoolban alkalmazott oktatási programot egyébként az ELTE Média- és Oktatásinformatikai Tanszékének egyetemi docense, Turcsányi-Szabó Márta menedzseli. A Felkészülés az okos tanulásra című projekt 2014-ben rangos díjat is nyert: a Nemzetközi E-learning Társaság a mobileszközökkel támogatott tanulási projektek közül ezt ítélte a legjobbnak. A Smart School pedagógusképzési módszerét Barack Obama amerikai elnök is beválogatta abba az ötvenbe, amelyet az Amerikai Tankerületi Igazgatók washingtoni éves közgyűlésén személyesen ajánlott az USA tanárainak figyelmébe 2014 novemberében.

„Sokan azt gondolják, hogy ez a jövő. Mi azt mondjuk, hogy nem, ez már a jelen” – jegyezte meg Gere Ferenc, aki elmondta: Magyarországon egyelőre öt iskolában működik okostanterem, de több intézménnyel is tárgyalnak a Smart School „telepítéséről”.

 

Másodpercenként öt televízió

Az 1938-ban családi vállalkozásként alapított, főként szárított hallal és más élelmiszerek kereskedelmével foglalkozó Samsung az ötvenes években lépett ki a nemzetközi piacra, a következő évtizedben pedig bekapcsolódott a felfutóban lévő elektronikai iparba. Mára a világ vezető techvállalatává vált. A márkanév egyébként annyit jelent: három csillag. A cégnek két európai televíziógyára van, mindkettő a Kárpát-medencében. Galántán gyártják az ívelt tévéket és monitorokat, Jászfényszarun pedig a síkképernyős termékeket. A jászsági kistelepülésen 25 focipályányi területen működő Samsung gyár Európa minden országába szállít televíziókat és monitorokat. A szalagok mellett két műszakban „tizenkétórázó” 2300-2800 dolgozó összesen 6-8 millió darabot gyárt ezekből a termékekből. A különféle elemekből gyakorlatilag három perc alatt állítanak össze egy átlagos tévékészüléket, és ebben a szintidőben már a csomagolás is benne van. Még érdekesebb adatot kapunk, ha azt nézzük, hogy adott idő alatt hány termék jön le a szalagról. Egy szalag esetében ez öt másodperc, de ha az egész gyár teljesítményét vesszük, akkor egy másodperc alatt körülbelül öt darab monitor vagy televízió kerül a kamionokra. A gyár ugyanis nem termel raktárra, minden darab konkrét megrendelésre készül. Az üzemben a környezetvédelemre is nagy hangsúlyt fektetnek: a keletkező hulladékot teljes mértékben újrahasznosítják. A hungarocell csomagolóanyagokból például külön gép préseli ki a gázt, a megmaradt anyagot pedig visszaküldik a beszállító cégnek, amely a gyártásnál azt újra felhasználja.
Az üzemben dolgozó betanított dolgozók bruttó 120 ezer forintos fizetést kapnak, de vannak különféle „ösztönzők”. Ha teljesül az éves terv, akkor például az összes alkalmazott kap egy televíziót, de félévenként megszokott ajándék a porszívó, a mikrohullámú sütő vagy más háztartási eszköz. Az ebédet, illetve a reggelit vagy vacsorát pedig szintén ingyen kapja mindenki.

Olvasson tovább: