Kereső toggle

Az vagy, amit teszel!

Philip Zimbardo megváltoztatná a magyarok lelkét

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

HeroiKon elnevezéssel október elsején rendezték meg a Hősök Tere kezdeményezés második nemzetközi konferenciáját a közöny, az előítéletesség és az erőszak ellen. A rendezvényt a kezdeményezés alapítója, a világ ma élő leghíresebb szociál-pszichológusa, Philip Zimbardo professzor nyitotta meg. Az előadók palettája igen sokszínű volt: a dalai láma tanácsadója mellett világhírű hálózatkutatót vagy éppen irodalomtörténészt is hallgathatott a publikum.

Philip Zimbardóról tudni kell, hogy heroizmussal csupán az utóbbi években kezdett el komolyan foglalkozni. Eddigi életművének legismertebb része a világ tíz leghíresebb kísérlete között is számon tartott, ma is sokakat foglalkoztató stanfordi börtönkísérlet és az arról írt Lucifer-hatás című könyve, melyben arra a kérdésre kereste a választ, hogy miért válnak alapvetően jó szándékú emberek rosszá egy adott helyzet hatására. Mostanában pedig arra koncentrál, hogyan hozható ki a jó az emberi természetből. Újdonsága abban rejlik, hogy – az eddigi pszichológiai irányzatoktól eltérően, amelyek a gondolatot és az érzéseket vizsgálták – a cselekedetekre összpontosít. Így adódott, hogy – mondjuk úgy – modern irgalmasszamaritánus- képző kezdeményezésének, a Hősök Terének mottója nem más, mint: „Az vagy, amit teszel!” (Zimbardo másik projektjéről is beszámoltunk már egy korábbi írásunkban: Férfiak végveszélyben. Hetek, 2015. július 3.)

Hétköznapi hősök

A Hősök Tere hazai pályafutása egy TED (Technology Entertainment Design – Technológia, szórakoztatás, dizájn) konferencián kezdődött, ahol Halácsy Pétert, a Prezi társalapítóját lenyűgözte Zimbardo előadása, és felvetette neki, hogy meg kellene próbálnia a magyarok hozzáállásán változtatni.

A professzor úgy nyilatkozott erről egy interjúban, hogy valami naggyal szerettek volna indítani: fesztivállal, médiafelhajtással –, majd az iskolákban folytatni. Ennek másfél éve, s azóta minden megvalósult ebből a célkitűzésből.  Médiakampányukkal saját mérésük alapján  eddig a magyar lakosság

40 százalékát érték el. A szociálpszichológus szerint Kelet-Európában a pesszimizmus és a cinizmus az úr. „Először a fasizmus, később a kommunizmus hitette el az emberekkel, hogy a döntéseiket, az életüket nem befolyásolhatják, hogy nem bízhatnak senkiben” – nyilatkozta. Éppen ezért úgy véli, társadalmi kísérletüknek hazánkban is van jogosultsága, bár nem rejtette véka alá, hogy ez nem lesz egyszerű.

A kezdeményezés célcsoportja az átlagember, de közéleti személyiségek is csatlakoztak és nagykövetekként teljesítették a Hősök Tere kihívását. Harcsa Veronika, Barabás Éva, Nyáry Krisztián, Pásztor Anna, Szervét Tibor, a Mary PopKids és Mautner Zsófia is vállalta, hogy 30 napon át megtesz valami olyat, amivel bemutathatja, hogy képesek vagyunk változni és tenni másokért, hogy apró lépések által válunk hétköznapi hősökké. Az egyik legnagyobb rajongótáborral rendelkező magyar zenekar, a Punnany Massif is beszállt Hétköznapi Hősök című slágerükkel.

Az október elsején megrendezett konferencián a nagykövetek közül Nyáry Krisztián is megosztotta tapasztalatait. Az író hangsúlyozta, hogy nagy megrázkódtatások során az agresszor, az áldozat és a hős mellett a negyedik, és egyben legfontosabb, többségi szereplőről sem szabad megfeledkezni, ami nem más, mint a TÖMEG. „Ők alkotják az embereknek azt a 80 százalékát, akik felmentik magukat a cselekvés alól, akik restek cselekedni, és akik legtöbb esetben – valljuk be – mi magunk vagyunk, ugyanis nem szeretünk elsőként cselekedni” – magyarázta. Kresz Géza, Richter Gedeon és Steinschneider Lilly történetét úgy adta át, hogy közben az járt a fejünkben, hogy mi mit tettünk volna a helyükben. A világhírű hálózatkutató, Barabási Albert László vastapsot érdemlő prezentációjában kiemelte, hogy nem elég hősöket termelni, hanem fontos, hogy a társadalom észre is vegye és értékelni tudja ezeket a hősöket. 

A konferencián arra számítottunk, hogy a témát Rony Berger, klinikai szakpszichológus, család- és gyermekterapeuta, a dalai láma tanácsadója majd elviszi egy kicsit spirituális irányba, de nem így történt. Berger, aki a Ben-Gurion és a Tel Aviv-i Egyetem oktatója, nagyon egzakt módon mutatta be a krízissel és traumákkal foglalkozó intézetükben folyó munkát. 

Aki spirituálisan próbálta megragadni a témát, az nem volt más, mint  ifjabb Horthy István, muszlim neve szerint Sharif,  Horthy Miklós fizikus-építészmérnök unokája. Horthy az Alapítvány a Békéért szervezet társalapítójaként magyarul mondott beszédet a Megértés és megbékélés a nemzetek és kisközösségek között címmel. Utalt Hitlerre is, aki hősnek tartotta magát, ezért kiemelte, hogy nem mindegy, milyen értékrend alapján nevezünk valakit hősnek.

Rendkívüli tettek

A 82 évesen is fiatalosan energikus Zimbardo szerint a hétköznapi hősöknek nem is a képességeik, hanem a tetteik rendkívüliek, és ők azok, akik képesek arra is, hogy felismerjék a tetteinket meghatározó helyzetek erejét. Személyes történetébe is bepillantást engedett: New York-i bevándorolt szicíliaiak unokájaként záróbeszédéből nem hagyta ki a menekültkérdést. Méltatta Magyarországot a több mint 100 ezer lengyel menekült befogadásáért a második világháború során, majd emlékeztetett arra, hogy hazánkból is tömegek vándoroltak ki Amerikába. Meggyőződése, hogy az Egyesült Államok ereje a sokféleségben rejlik, s ebben a helyzetben modellként is szolgálhat Európa számára.

Egy bibliai idézet parafrázisát is hallhattuk tőle ennek kapcsán: szerinte az új bort régi tömlőkbe kellene önteni.

A felvetés elgondolkodtató: ha Európa a régi tömlő, kérdés, hogy megbírja-e tartani az új bort vagy az új bor megszakasztja a tömlőt? És vajon milyen tömlő lenne az, amelyben mindkettő megmaradna?

Olvasson tovább: