Kereső toggle

Mitől félnek a szupergazdagok?

Akik csak a munka örömét hagyják gyermekeikre

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Biztosan többen vannak azok, akik feküdtek már álmatlanul az ágyban, azon szorongva, hogyan jöjjenek ki a pénzükből, mint azok, akik a párnájukat gyűrve tűnődtek, mit is kezdjenek túl nagyra nőtt vagyonukkal. A világ szupergazdagjai számára azonban ez utóbbi sem ismeretlen probléma – minden hetedik multimilliomos vagy milliárdos számára aggodalmakat okoz, hogy az öröklött vagyon megfoszthatja gyermekeiket a motivációtól és a munka élvezetétől – állítja egy közelmúltban készült tanulmány. Ennek ellenszerét egyre többen abban találják meg, hogy vagyonukat nem a gyermekeikre hagyják, hanem még életükben jótékony célokra fordítják.

A gazdagság jelentősége a 21. században címen jelentette meg tanulmányát a londoni székhelyű Withers Worldwide ügyvédi iroda, számos szupergazdag személy jogi képviselője. A következtetéseket több mint 4500 ember példájából és 16 kiugróan gazdag európai, ázsiai és észak-amerikai család tagjaival készült interjúkból vonták le.

A résztvevőket két csoportba osztották: az egyikben a 10 millió dollárnál kisebb vagyonnal rendelkezők voltak (őket a „mérsékelten gazdag” kategóriába sorolták), a másikban az ennél gazdagabbak kaptak helyet. Mindkét csoport tagjai az egészségükért aggódtak a legjobban. A gazdagabbak között azonban a második helyen az a félelem állt, hogy a gyermekeikben nem lesz meg az előrejutáshoz szükséges motiváció. Ez a félelem erősebb volt a befektetések elbukásától, a család eltartására való képtelenségtől és a házasság felbomlásától való félelemnél is.

A gazdagabb csoport tagjai kétszer olyan gyakran említették félelmeik között a gyermekeik fejlődését, mint a kevésbé gazdagok, akiknél ez csak a negyedik helyen állt. Sarah Cormack, a Withers Worldwide egyik tulajdonosa szerint a 10 milliónál kisebb vagyonnal rendelkezők azért aggódnak kevésbé gyermekeik érvényesülése miatt, mert annyi pénzt nem tudnak rájuk hagyni, hogy tényleg soha ne kelljen dolgozniuk. „A befektetésekből élő családokban azonban a vagyon hatalmas feszültségforrás lehet” – teszi hozzá Cormack. Ezek a családok gyakran jótékonysággal igyekeznek újabb célt és értelmet vinni a családtagok életébe. Néhányan még – az üzleti életből ismert mintára – családi „küldetésnyilatkozatot” is készítettek maguknak.

Számos gazdag, aki megtehetné, hogy hatalmas vagyont hagyjon gyermekeire, ennek éppen az ellenkezőjét teszi: jól megfontolt terv alapján elkölti a pénzét vagy jótékonysági célokra fordítja – gyermekeinek pedig a munka örömét hagyja örökségül.

Ezt teszi többek között Sting is, aki szegénysorból küzdötte fel magát, és ma 180 millió angol fontot (több mint 66 milliárd forint) érő vagyon tulajdonosa. A Mail on Sunday-nek adott közelmúltbeli interjújában a népszerű angol zenész elmondta: három fiának és három lányának, akik 18 és 37 év közöttiek, ugyanúgy dolgoznia kell, ahogyan neki kellett, és nem számíthatnak jelentős örökségre. „Nem akarok pénzügyi alapokat hagyni rájuk, amelyek majd gondoskodnak róluk. Dolgozniuk kell. A gyerekeim tudják ezt, és nagyon ritkán kérnek bármit is, amit én nagyon tisztelek bennük.” Az interjúban Sting azt is elmondja, hogy bármikor segítene a gyermekein, ha szükségük lenne rá, de erre még soha nem került sor. „Elsajátítottak egy olyan munkamorált, amellyel a maguk erejéből akarnak érvényesülni.”

Nem Sting az egyetlen híresség, aki azt szeretné, hogy gyermekei a saját lábukra álljanak. A brit szigeteknél maradva, a tévéínyenc Nigella Lawson, akit a közelmúltban elsősorban botrányosra sikerült válása kapcsán emlegetett a média, néhány évvel ezelőtt kijelentette: „Elhatároztam, hogy nem adom meg az anyagi biztonságot a gyerekeimnek. Eltorzítja az embert, ha nem kell megdolgoznia a pénzéért.” Kijelentéséért a brit sajtó akkoriban nem ünnepelte meg. u

A módszer sikerét kevesen tudnák jobban igazolni, mint Peter Buffett zenész, aki nem mellesleg Warren Buffettnek, a 20. század talán legsikeresebb befektetőjének a fia. Az idősebb Buffett nevelési módszerének középpontjában az állt, hogy egyaránt hagyta a gyermekeit kudarcot vallani és győzelmet aratni – önállóan. Más szóval, nem volt „helikopter szülő”, aki a gyermekei körül körözve óvja őket a széltől is. „Peter mára elért anyagi biztonsága nem apjától származik ”– sőt még befektetési tippeket sem kapott soha a szakértő papától. 1979-ben 90 ezer dollár értékű részvényt vásárolt az idősebb Buffett cégéből (Berkshire Hathaway), abból a pénzből, amit a nagyapja farmjáért kapott. „Ez volt a pályám elindítója, és jól az eszembe kellett vésnem, hogy ez minden, amit kapok. Az emberek mindig azt hiszik, hogy nagy kalapban hordtuk el a pénzt otthonról” – állítja Peter Buffett. Ennek azonban éppen az ellenkezője igaz. Warren Buffett, aki arra az elhatározásra jutott, hogy még életében vagyona 99 százalékát jótékonysági célokra fordítja, első menetben 83 százalékot a Bill Gates által létrehozott Gates Alapítványnak adományozott. Az alapítványnak írt levelében kifejtette: „Éppen annyit akarok a gyermekeimre hagyni, hogy azt érezzék, mindent megtehetnek, de annyit semmiképpen sem, hogy kedvük legyen semmit sem tenni.” Fia, Peter ennek ellenére – vagy éppen ezért – elégedetten néz apjára: „Olyan valakit látok magam előtt, aki értékeket adott nekem, nem gazdagságot.” Bill Gates, a világ egyik leggazdagabb embere Warren Buffett-tel karöltve munkálkodik vagyona újraosztásán. Három gyermekére, barátjához hasonlóan, ő is csak vagyona töredékét fogja hagyni. „Tudtam, hogy nem lenne jó ötlet a gyerekeimre hagyni a pénzemet – nem tenne jót sem nekik, sem a társadalomnak” – nyilatkozta 2010-ben a The Sun című lapnak. Kettejük összefogásával jött létre a The Giving Pledge nevű kezdeményezés, amelynek keretében világszerte igyekeznek rávenni a nagyon gazdagokat, hogy vagyonuk nagyobb részét jótékonyságra fordítsák.

Az nem minden esetben dönthető el egyértelműen, hogy valakit a jótékonyság szelleme vezet, avagy a halálát követő rokoni küzdelmeknek kívánja elejét venni, annyi azonban biztos, hogy ezen a módon jóval többen profitálhatnak az összegyűjtött vagyonokból, mintha azok a családban maradnának.

A Szilícium-völgyben, a csúcstechnológiai vállalkozások paradicsomában teljesen általános, hogy a családok nem adnak biankó csekkeket cseperedő ifjaik kezébe. A szülők általában attól félnek, hogy a túl sok pénz tehetetlenné teszi utódaikat, akik így minden bajban rájuk fognak támaszkodni. Ennek megakadályozására egyesek Buffett példájára alapítványokat hoznak létre, hogy megtanítsák gyermekeiket a pénz felelősségteljes használatára. Szakértők szerint ezek az alapítványok összetartják a családokat, mivel negyedévenként össze kell ülniük, és döntéseket kell hozniuk a pénz sorsáról.

 

Akik nem hagynak örökséget

Szintén nem a gyermekeire hagyja vagyonát Pierre Omidyar, az eBay alapítója, aki 31 évesen lett milliárdos. Omidyar 2010-ben csatlakozott a Gates Alapítvány felhívásához, azóta jelentős összegekkel támogatja a kevésbé szerencséseket. Feleségével, Pamelával a legnagyobb magánadományozóknak számítanak az emberkereskedelem elleni küzdelemben. Michael Bloomberg, New York korábbi polgármestere is azon munkálkodik, hogy halála előtt teljes vagyonát jótékonyságra fordítsa: „A legjobb üzleti terv az, amely a temetkezési vállalkozónak szánt csekkel ér véget” – írta a Gates Alapítványnak küldött levelében. Jackie Chan 2011-ben jelentette be, hogy vagyona felét karitatív célra fordítja. Azt is egyértelművé tette, hogy a fiára, Jaycee-re semmit nem hagy a filmjeivel keresett több millió dollárból: „Ha elég ügyes, megkeresi majd a maga pénzét. Ha nem, akkor meg csak elpazarolná a pénzemet.” George Lucas filmrendező szintén csatlakozott Bill Gates felhívásához, ígéretet téve, hogy haláláig vagyonának legalább a felét fogja jótékony célra fordítani. Lucas elsősorban az oktatást kívánja támogatni a pénzével. Ted Turner, a CNN hírtelevízió alapítója szintén közismert adakozó – az elmúlt években milliárdokkal támogatott jótékony ügyeket. Öt gyermeke nem várhat nagy örökséget, a médiamogul ugyanis 2010-ben kijelentette: már „majdnem a tönk szélén” áll, és csak azt szeretné, ha a temetésére elegendő pénze maradna.

Olvasson tovább: