Kereső toggle

Állami cég pancsolta ipari mennyiségben a tokaji aszút

Mertek  nagyot  álmodni

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tokaj a második legismertebb magyar település Budapest után a világban. Az „aszúsodó” szőlőszemekből készült hungarikum komoly exportterméke az országnak, így nem meglepő, hogy a külső piackeresést erősen befolyásolja az éves szőlőtermés mennyisége. Pár éve felcsillant a lehetőség, hogy a magyar borkülönlegességgel be lehetne törni az Egyesült Államokba, ráadásul komoly mennyiséggel, ezért még a hamisítástól sem riadtak vissza – legalábbis a tokaji közvélemény így egyszerűsíti az amúgy bonyolult, több szálon futó ügyet.

Az ügy kirobbanása ahhoz köthető, hogy Puklus Péter, az állami Tokaj Kereskedőház Zrt. volt főborásza még 2012-ben egy közjegyzőnek arról nyilatkozott, hogy egykori cégének vezetősége néhány éve arra utasította, hogy hamisítson bort. A közel kétmillió dollárt érő készletet az Egyesült Államokba szánták egy hatalmas üzlet reményében. A hamisításból jelentős üzleti vita lett a bort értékesítő amerikai céggel. A kereskedőház új vezetése egy éve szembesült a helyzettel, de jogászuk szerint hosszú időbe telt, mire felmérték, hogy mekkora a baj, ezért nem álltak eddig a nyilvánosság elé. „A Tokaj Kereskedőház Zrt.-nél végrehajtott menedzsmentváltást követően az állami tulajdonban lévő társaság átfogó minőségi vizsgálatot kért maga ellen, mert az előző ügyletek során már élt a gyanú az új vezetőkben, hogy nincs minden rendben az aszús hordók körül. A közvetlen vezetőcsere után ugyan egyszer már megnézték, mi van a pincéikben, és mindent rendben találtak, most mégis újra felnyittatták a hordókat, mert nem minden aszú, amire az van írva” – mondta a kereskedőcég egyik volt munkatársa, aki ma is a borászszakmában dolgozik.

A Tokaj Kereskedőház ennek ellenére csak a múlt héten jelentette be: zárolnak közel hárommilliárd forint értékű borkészletet, mivel felmerült a gyanú, hogy a palackok nem azt tartalmazzák, ami a címkén fel van tüntetve. A tokaji borok 40-50 százalékát előállító állami társaság feltehetően azért fordult a nyilvánossághoz, mert meg akarta előzni, hogy az ügy még nagyobb károkat okozzon a cégnek. Azt azonban le kell szögezni, hogy csak egy cég egy bizonyos termékéről van szó, és az is egy évjárathoz köthető – mondta lapunknak Tokaj egyik települési vezetője. Hozzátette: óriási kár keletkezhet az ilyen szóbeszédekből, ami nagyon komoly anyagi veszteséget produkálhat a helybéli gazdaságok tekintetében.

 A történet kulcsa egy balul sikerült amerikai üzlet, amely során a Zrt.-ben 2009-től 2011-ig főborászként dolgozó Puklus Péternek Kiss István vezérigazgató 2009 decemberében azt mondta, hogy kétmillió palack 2001-es évjáratú tokaji aszú Egyesült Államokba exportálásáról állapodott meg. A vevő az amerikai–magyar üzletember, Balla Attila érdekeltségébe tartozó Vinum Tokaj International LLC. (VTI) volt. A két fél aztán 2010. május 29-én kötött szerződést, miszerint az amerikai cég kizárólagos jogot kapott arra, hogy az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban forgalmazza a magyar állami tulajdonban lévő társaság borait. Az állami tulajdonú társaság amerikai exportra 250 ezer palack 2001-es évjáratú, díszdobozos csomagolású, 3 puttonyos aszút szánt.

A főborász és a szakmai stáb pontosan tudta, hogy nincs készleten ennyi 2001-es évjáratú boruk – mondta lapunknak a kereskedőcég volt alkalmazottja. A vezérigazgató – Puklus közjegyzőnél elhelyezett nyilatkozata szerint – ekkor arra utasította, hogy későbbi évjáratú borok felhasználásával készítsenek 500 ezer palack 2001-es évjáratú tokaji aszút. Méghozzá pontosan olyat, mint az, amelyet a rangos amerikai borászati magazin, a Wine Spectator a lehetséges 100-ból 90 pontosra értékelt. Hiába keresték azonban ennek a bornak a receptjét, nem találták meg, így annak hiányában egy jóval későbbi évjáratból készítették el a bort, a címkén viszont 2001-es évjárat szerepelt. Puklus szerint az ominózus 250 ezer palackot kiszállították Kaliforniába, a vezérigazgató pedig 2011 szeptemberében újabb 500 ezer palack 2001-es évjáratú bor elkészítésére adott utasítást. Puklus azt állítja, hogy ekkor jelezte: csak 2008-as évjáratú boruk van, inkább ezt kéne a szabályoknak megfelelően engedélyeztetni. A vezérigazgató  válasza határozott nem volt, így Puklus végül teljesítette a kérést. Ezért elkészítettek egy újabb szállítmány 2008-as borból készült, 2001-esként árult aszút, ami azonban már nem jutott ki az Egyesült Államokba.

„Ez megmagyarázhatatlan, és kimeríti a borhamisítást” – mondja a borász szakember határozottan. Lehet aszút szabályos körülmények között előállítani akár utólag is, de nem ekkora mennyiségben – teszi hozzá. A történet ott vett fordulatot, amikor a társaság vezetését 2013 februárjában lecserélték. A vezérigazgató Goreczky Gergely lett, a felügyelőbizottság elnöke pedig már a vezetőségcsere előtt, 2012 decemberétől Tombor András volt, Orbán Viktor korábbi külpolitikai tanácsadója. Az új vezetés vizsgálatot kért az ominózus aszútételről, amely megállapította: a tengerentúlra  valóban olyan bort küldtek, ami pancsolt volt. A bortechnikus ebben a jegyzőkönyvben felhívta a figyelmet arra is, hogy a bor származási bizonyítványának kiállításakor a hegybíró sem vette észre, hogy 2009-es tételek is vannak a borban. A 2010 elején kiállított származási bizonyítvány úgy könyvel el 1272 hektolitert 2001-es évjáratúnak, hogy abból 994 hektoliter valójában 2009-es évjáratú volt.

A cég vezetése most ebből a helyzetből igyekszik kimosdatni az állami céget, ami nem lesz könnyű, mert mind itthon, mind külföldön megrendült a bizalom a tokaji borok iránt – foglalja össze a történet tanulságait a szakember.

Olvasson tovább: