Kereső toggle

Interjú Hende Csaba honvédelmi miniszterrel

Magyarország felkészült  egy esetleges  válsághelyzetre

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„A NATO a konfliktus békés és tartós rendezésében érdekelt. A szövetség nyitva hagyta a lehetőséget arra, hogy Oroszországgal a meglévő keretek között politikai párbeszédet folytasson a kialakult helyzetről” – nyilatkozta a Heteknek Hende Csaba honvédelmi miniszter az ukrán-orosz konfliktus kapcsán. A politikus óva int attól, hogy a kialakult helyzetet az esetleges hasonlóságok ellenére összemossuk az egykori délszláv válsággal, mert Ukrajna és a Nyugat-Balkán más történelmi fejlődésen ment keresztül.

Hetek óta feszült a helyzet Ukrajnában. Egy ilyen helyzetben mi a teendője a szomszédos Magyarország honvédelmi miniszterének?

– A honvédelmi miniszter a jogszabályok kötelezettségénél fogva és azok felhatalmazásával élve működteti az országvédelmi és a NATO önvédelméhez kapcsolódó rendszereket, amelyek garantálják Magyarország területének, légterének, állampolgárainak, nemzeti javainak, értékeinek és érdekeinek védelmét. Mint a híradásokból is köztudott, a NATO, és annak tagjaként Magyarország is rendelkezik egy, a hasonló helyzetek kezelésére kidolgozott és begyakorolt válságreagálási rendszerrel. Évente gyakorlatok keretében készülünk fel a lehetséges kihívásokra. Folyamatosan elemezzük és értékeljük a kialakult helyzetet. Az irányításom és vezetésem alatt lévő honvédelmi szervezetekkel, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal, valamint a társminisztériumokkal és szövetségeseinkkel is folyamatosan konzultálunk és együttműködünk.

Mi történik, ha váratlan helyzet áll elő?

– A honvédség válságreagálási rendszerének részeként természetesen működnek olyan elemek, amelyek az előre nem látható, váratlan eseményekre történő azonnali reagálást szolgálják. Példaként a híradásokban is viszonylag sűrűn megjelenő légvédelmi rendszert lehet említeni a folyamatos készenlétben lévő Gripen gépeinkkel, de ilyen terület a honvédség katasztrófavédelmi feladataira történő felkészülés is. Összegezve, a jelenleg kialakult helyzetben a honvédelmi tárca a szabályozott eljárásai keretében készül a lehetséges feladatokra, és tesz eleget alaprendeltetéséből eredő kötelezettségeinek.

Előállhat-e olyan helyzet, hogy a NATO beavatkozik az orosz–ukrán viszályba?

– A NATO a konfliktus békés és tartós rendezésében érdekelt. A szövetség nyitva hagyta a lehetőséget arra, hogy Oroszországgal a meglévő keretek között (NATO–Oroszország Tanács, NRC) politikai párbeszédet folytasson a kialakult helyzetről. A szövetségnek nem érdeke, hogy két stratégiai partnere között konfliktus alakuljon ki, ráadásul határai mellett. A NATO alapvető feladata, hogy tagjainak biztonságát garantálja, amit eddig is megtett, és ezt követően is meg fog tenni.

Mi a NATO riasztási rendje: szomszédos országként ránk nagyobb terhet róhat a konfliktus?

– A NATO 2004-ben váltotta fel a hidegháborús logikára épülő Elővigyázatossági Rendszerét a megváltozott biztonságpolitikai helyzetnek megfelelő, modern válságreagálási rendszerével. Magyarországon e folyamatra 2011-ben sikerült pontot tenni, amikor a kormány elfogadta A nemzeti Intézkedési Rendszerről szóló kormányrendeletet. A NATO ugyanakkor folyamatosan működő szövetségi rendszer, amely nemcsak egyes válságok időszakában aktivizálódik, hanem folyamatosan részt vállal azok kezelésében és megoldásában. Az egyes intézkedések NATO szinten történő bevezetésére fő szabályként az Észak-atlanti Tanács jogosult, amely a különböző politikai és katonai bizottságok javaslatai alapján hozza meg döntését. Magyarország képviselője mind az Észak-atlanti

Tanácsban, mind a bizottságokban jelen van, és hozzászólásával, szavazatával, a nemzeti érdekek képviseletével aktívan hozzájárul a döntések meghozatalához. Az Észak-atlanti Tanács kezdeményezheti, hogy az általa bevezetett intézkedéseket a tagállamok nemzeti szinten is vezessék be. A nemzeti intézkedéseink bevezetésére a kormány, illetve ha az intézkedés kormányszintű döntést nem indokol, a feladat szerint illetékes miniszter jogosult. Azon nemzetek, amelyek a NATO-ajánlásokon túl még kiegészítő rendszabályok bevezetését tartják szükségesnek, önállóan is kezdeményezhetik a NATO-nál, hogy azt az adott nemzeten túl a szövetség más tagállamai is bevezessék. A jelenlegi helyzet kapcsán ilyenekről egyelőre nem született döntés.

Mennyire állítható párhuzamba az egykori délszláv válsággal az, ami Ukrajnában történik? Illetve a hidegháborús analógiák mennyire állják meg a helyüket?

– Az ukrán helyzetet és a korábbi délszláv válságot az esetleges hasonlóságok ellenére sem célszerű összemosni. Ukrajna és a Nyugat-Balkán más történelmi fejlődésen ment keresztül, és a kilencvenes évek volt Jugoszláviájával ellentétben Ukrajnában nem következtek be fegyveres összecsapások.

Hasonló indokok alapján kerülném az ukrán helyzet és a hidegháború párhuzamba állítását, mivel ez az összehasonlítás téves asszociációkhoz, hamis következtetésekhez vezethet. Érdemes megemlíteni, hogy a Szovjetunió széthullása óta a végig fennálló nézeteltérések és konfliktusok ellenére a NATO és Oroszország több területen működött együtt sikeresen. A konfliktus eszkalációja reményeink szerint senkinek nem állhat érdekében. Bízunk benne, hogy Oroszország elsősorban a konfliktus békés kezelésében és a NATO–orosz kapcsolatrendszer fennmaradásában érdekelt.

Mekkora és milyen kockázatot hordoz, például a kárpátaljai magyarokra nézve, hogy ultranacionalisták és fasiszták is helyet kaptak az új ukrán kormányban?

– A kárpátaljai magyarok érzik a kialakult helyzettel járó feszültséget, bizonytalanságot, amin nem segít a nacionalista csoportok politikai térnyerése. A szélsőséges hangok erősödését és a magyar kisebbség nehézségeit jelzi a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény eltörlésének kísérlete és a beregszászi lakossági fórum szélsőségesek általi megzavarása.

A magyar kormány ugyanakkor bízik abban, hogy az ukrajnai választásokat követően lehetőség lesz az említett problémák megoldására. Elvárjuk, hogy az ukrán kormány tartsa tiszteletben az európai értékeket, és nyújtson jogbiztonságot a kisebbségek számára. Erre a most kinevezett ukrán védelmi miniszter kollégám figyelmét is nyomatékosan felhívtam. Reméljük, hogy a hatalom képes a közrend megszilárdításával visszaállítani a lakosság, így a kárpátaljai magyarság biztonságérzetét.

Mennyire jogszerű az oroszok krími beavatkozása? Megszegik-e ezzel az általuk vállalt nemzetközi szerződéseket, amelyek Ukrajna területi integritásának tiszteletben tartásáról szólnak?

– Amennyiben megállapítást nyerne, hogy a felségjel nélküli egyenruhát viselő, oroszul beszélő fegyveresek az Orosz Föderáció reguláris haderejének katonái, úgy ki kellene mondanunk, hogy Oroszország tevékenysége nem áll összhangban a nemzetközi jogban foglalt elvekkel és szabályokkal, és valószínűsíthető, hogy megsérti az ENSZ Alapokmányában foglaltakat. Az ENSZ Alapokmányában foglaltak legfőbb célja a nemzetközi béke és biztonság biztosítása a népek között, amely tiltja a más államok területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló erőszakot vagy azzal való fenyegetést.

Ha valóban bebizonyosodik, hogy Oroszország tevékenyen hozzájárult a Krímben kialakult helyzethez, akkor az több nemzetközi dokumentum durva megsértését is jelentené, többek között a Helsinki Záróokmány rendelkezéseit, valamint az 1994-es úgynevezett Budapesti Memorandumot. A Budapesti Memorandumban Oroszország, az USA és az Egyesült Királyság vállalták Ukrajnával szemben, hogy elállnak bármiféle fenyegetés vagy erőszak alkalmazásától, amely sértené Ukrajna területi egységét vagy politikai függetlenségét, annak fejében, hogy Ukrajna lemondott a területén található összes nukleáris fegyverről. A fenti dokumentumokon és egyezményeken túl az ukrán–orosz kétoldalú egyezmények számos rendelkezésének megsértése is fennállna.

Egy esetleges menekültáradat megindulása esetén milyen feladatok hárulnának a Magyar Honvédségre? Mennyire felkészült a katonaság?

– A Magyar Honvédség feladata békében, hogy képességeivel felkészüljön a Belügyminisztérium igényei alapján támogató (fegyver nélküli) művelet végrehajtására. Ez alapvetően szállítási, étkeztetési, tábori ellátási, egészségügyi és vegyi sugár és szakbiológiai képességeket jelent. Képesség alatt értjük a Magyar Honvédség kijelölt és felkészített állományának, technikai eszközeinek, harcanyagainak adott feladatra összpontosított összességét. A Magyar Honvédség rendelkezik a megfelelő tervekkel a feladatok végrehajtására; a bevonható képességek felmérése, felkészítése megtörtént.

Mi lehet a krími feszültség végkimenetele, milyen forgatókönyvek vázolhatók fel katonai, biztonságpolitikai szempontból?

– A jelenleg kialakult status quo fenntartása nem jelent hosszú távú megoldást a konfliktus kezelésére. A Nyugat célja Ukrajna területi integritásának visszaállítása és az orosz csapatok kivonulásának elérése. A Krím orosz csatlakozásról szóló népszavazásának eredményét a nemzetközi közösség nem fogja elismerni, a státusz de facto megváltozása eddig is jelentős következményekkel járt. A döntően orosz anyanyelvű kelet-ukrajnai lakosság krími referendumra adott reakciója és a térséget érintő orosz politika meghatározó lehet az ukrajnai válság alakulásában, ami magával hozhatja a konfliktus eszkalációját.

Teremthet-e az orosz eljárás precedenst, mintát a Közép-Kelet-Európában és a Balkánon meglévő autonómiatörekvéseknek?

– A jelenlegi helyzetben korai lenne bármilyen precedensről beszélni. Az autonómiákért Közép-Európában békés eszközökkel küzdenek, és ahogy korábban hangsúlyoztam, a NATO is a konfliktus békés és tartós rendezésében érdekelt.

Olvasson tovább: