Kereső toggle

Azok a drága albérlők

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A lakástulajdonosok szinte védtelenek a nem fizető albérlőkkel szemben. Még ha legálisan, szerződéssel adják is bérbe a lakásukat, csak hosszas bírósági procedúra árán tehetik ki a bérlőt, majd fizethetik a hátrahagyott adósságait is. A magyar jogrend azt védi, aki birtokon belül van, így sokan élhetnek albérletről albérletre vándorolva, fizetés nélkül.

Imre a szüleitől örökölt ferencvárosi lakását évek óta kiadja, de a jelenlegi bérlői március óta nem fizetnek se rezsit, se bérleti díjat. „Mindezt úgy, hogy időközben nem ketten, hanem már négyen laknak a lakásban. Többször szóltam nekik, hogy fizessenek. A végén bepöccentem, és behajtókkal mentem hozzájuk, de pechem volt: nem ijedtek meg. Sőt, még ők hívták ki rám a rendőrséget, és most örülhetek, ha nem indítanak ellenem eljárást birtokháborításért!” – meséli az elképedt tulajdonos, aki meglátogatta a bírósági jogsegélyszolgálatot is, ahol teketória nélkül közölték vele: nincs más út, mint a pereskedés, mivel a magyar jogrend a lakáshasználót védi, tehát azt, aki birtokon belül van. Még ha jogcímét vesztett albérlő is az illető, akkor is megilleti a lakáshasználati jog, így akár fel is jelentheti a tulajdonost birtokháborításért, ha az engedélye nélkül bemegy a saját lakásába. Ez az állapot csak akkor szűnik meg, ha a bérlőt bírósági végzés kötelezi a lakás elhagyására.

Imre sajnos nem kötött szerződést a bérlőivel, akik bosszúból még az adóhatóságnál is feljelenthetik őt, ami bevett gyakorlat hazánkban. De miután idén januártól adta ki nekik a lakását, az adóbevallással még nem késett el, s a nem fizető lakók után különben sem kell sokat adóznia. „Bírósági ítélet nélkül nem tudom őket kitenni, a per meg egy évig is eltarthat. Ezalatt ők továbbra is ott laknak a lakásban, és a tartozásaikat végül velem fogják kifizettetni” – ismerteti a nem túl szívderítő folyamat stációit a tulajdonos.

Az utóbbi években az albérletpiac fellendülésével megsokasodtak a legelképesztőbb visszaélések. Ezek egyik jellemző válfaja a nem fizető, albérletről albérletre járó lakó, aki milliós tartozást is felhalmoz, mire hosszas, akár egy-két éves bírósági procedúra végén a tulajdonos végre kiteheti őt a lakásából. A hátramaradt adósságokat a tulajdonoson hajtják be, aki a summát némileg csökkentheti, ha már az első nem fizetéskor kikapcsoltatja a lakásban a gázt, a villanyt, vagy ha eleve a bérlő nevére íratja az órákat, utóbbi esetben ugyanis az adós viszi magával a közműtartozásait is.

Ha van is bérleti szerződés, azt csak bíróságon keresztül lehet érvényesíteni, és megint bejön az időtényező. Vera esete annyiból más, hogy egy olyan házaspárnak adta ki újpalotai lakását, akinek két kisgyereke van. Tavaly ősz óta laknak ott, és december elseje óta, amikortól elkezdődött a téli kilakoltatási moratórium, mindössze egy hónapot fizettek ki. „Végig hitegettek azzal, hogy fizetni fognak. A végén már azt is felajánlottam nekik, hogy inkább elengedem a tartozásukat, csak menjenek ki a lakásból végre. Erre még nekik állt följebb, hogy majd följelentenek minden lehetséges helyen, mert kisgyerekekkel kiteszem őket az utcára. Mondtam, hogy nyugodtan” – fejtegeti a tulajdonos.

Vera júliusban ment el a bíróságra, a lakói meg biztosak voltak abban, hogy a hivatalos procedúra majd évekig eltart, és addig ők ott lakhatnak ingyen. Csakhogy Vera soronkívüliséget kért, így szeptemberben meglett a bírósági végzés, és októberben színre lépett a végrehajtó. Akkor a bérlők beijedtek, és írtak a bírónak egy kérvényt, hogy tavaszig maradhassanak a lakásban. „Gondolták, ezzel is húzzák az időt, mivel december 1-től kilakoltatási moratórium van. A végrehajtó azonban november 28-ra tűzte ki a kilakoltatást, s ha addig nem mennek el, a gyámhatóságot is kötelessége lesz értesíteni. Addig nem tudok bemenni a lakásba sem, nem tudom, milyen állapotban hagyják majd ott az ingatlant, mit visznek el belőle. Hónapokig nem fizettek, és még ők fenyegetőznek. A bírósági végzés értelmében hatszázezer forinttal tartoznak is nekem, amit be fogok rajtuk hajtatni, mert felháborít a hozzáállásuk” – csóválja a fejét Vera, aki tanulságul azt vonja le, hogy nem fizetés esetén nem szabad várni, hanem azonnal lépni kell, már csak a tovább halmozódó adósságok miatt is.

„A bérleti szerződés megkötéséhez nem árt tapasztalt szakember segítségét kérni, de a pereskedéshez nem feltétlenül kell ügyvéd, az átlagpolgár többnyire maga is képes intézkedni” – állítja Baloghné Fábián Ibolya ingatlanközvetítő. Tapasztalatai szerint a nem fizető albérlők ellen a legjobb ellenszer a kétszeres legalitás, azaz a megfelelő közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés, mert az közvetlenül végrehajtható, így a pereskedés kihagyható. A felmondást követően a tulajdonos a közjegyzőhöz fordulhat, aki értesíti a végrehajtót, az pedig akár a felmondás határidejének lejártakor kilakoltathatja a bérlőt. A közjegyzői okirat díja átlagesetben 20-30 ezer forint körül van.

A feketén albérletezők esetében az adóhatóság büntetése miatt többnyire személyesen intézkednek a tulajdonosok a nem fizető bérlőkkel szemben, idén már gyilkosságra is sor került emiatt. Persze nem csak a bérlőkkel lehet gond. Szintén idei eset, hogy egy tulajdonos ugyanazt a lakást több személynek is kiadta, a kauciókat viszont mindannyiszor megtartotta. A kaució óvadékot jelent nem fizetés vagy rongálás esetére, ami elvileg visszajár. Baloghné szerint ennek megtartása mindennapos gyakorlat, ami kivédhető megfelelő szerződéssel, a kauciót pedig a beköltözés után kell átadni a tulajdonosnak elismervény fejében.

Az ingatlanpiac a gazdasági válság miatt évek óta mélyrepülésben van, viszont rég nem látott túlkínálat alakult ki az albérletpiacon, ami az árakat is leszorítja: a fővárosi lakások átlagbére havi ötvenezer forint, vidéken ennek a fele, plusz a rezsi. Bischoff Viktória ingatlanszakértő szerint a lakáspiac negyedét tehetik ki az albérletek, s a bérelt ingatlanok aránya egyre nő. Sokan eleve bérbeadás céljából vesznek lakást, vagy a sajátjukat adják bérbe, és maguk is albérletbe költöznek. Egyes becslések szerint az albérletek mintegy fele lehet feketén kiadott lakás, viszont egyre kevesebben kockáztatnak, ami az adóhatóság fokozott aktivitásának, és részben annak is köszönhető, hogy 2010 óta az ingatlankiadás kedvezőbb adózás alá esik.

A NAV tájékoztatása szerint a hatóság szeptembertől fokozottan ellenőrzi az ingatlanjukat bérbeadókat, mivel megsokasodtak az adóhatósághoz e tárgyban beérkező „közérdekű bejelentések”. Az eltitkolt jövedelmekről szóló feljelentések általában szomszédoktól, albérlőktől vagy egyéb „jóakaróktól” származnak, azaz nem ritka, hogy a nem fizető albérlő jelenti fel bosszúból az őt kitevő lakástulajdonost. Ilyenkor vagyonosodási vizsgálat indul, s az adóhatóság által a tulajdonosra kirótt büntetés akár egymillió forintra is rúghat. Ellenben legális jövedelemként évi 30-40 ezer forint adóvonzata lehet egy átlagos lakás kiadásának – a NAV számításai szerint. Ha az éves bérleti díj összege nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor a bevétel után csak a 16 százalékos SZJA-t kell leadózni, az összbevételből pedig különböző jogcímeken levonhatók egyéb összegek. Az adózási tudnivalókról a NAV honlapján (www.nav.gov.hu) részletes információk találhatók.

Olvasson tovább: