Kereső toggle

Fetrengők

Gólyatábor – Nem jelent később előnyt, mégis népszerű

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Miről is szól tulajdonképpen ez a gólyatábor? Leutazol, egész nap előadásokat hallgatsz az egyetemről, este pedig megiszol egy-egy sört a tábortűz körül. Lehet, hogy van ilyen tábor, de nem a BME GTK-n! Itt Buli Minden Este!” – invitált az idei gólyatáborba a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának Hallgatói Képviselete (BME GTK HK).

Egy leendő hallgató szerint a BME másik részlege démonvadász táborba megy. A köztudatban a gólyatábor már hosszú évek óta a kollektív bomlás, a nonstop ivászat szinonimájává vált, a sajátosan értelmezett kapcsolat- és csapatépítések jegyében, nemegyszer az emberi méltóságot is megtépázó vetélkedőkkel tarkítva. A Corvinuson például tavalyelőtt szüzességi gyűrűket osztogattak a gólyáknak, amit a tábor végére el kellett veszíteniük. A nyár végén megrendezett táborokba szóló meghívások is egyre sajátosabbra sikerednek. A szegedi tudományegyetem gólyatáborának regisztrációs feltételeként lájkolni kellett többek között a helyi EHÖK-vezető facebook-profilját, valamint kocsmai érdekeltségét. Az ilyen hökös belterjességek azonban eltörpülnek amellett a kihívás mellett, ami elé a BME GTK HK állította a héten kezdődő balatonlellei táborozásra jelentkezőket. Mint arról az atlatszooktatas blog is részletesen beszámolt, a szervezők teljes alakos fényképet, facebookos adatlapot, valamint perverz szexteszt kitöltését várták a regisztráció feltételeként. Kérdéses az adatgyűjtés célja, bár nem nehéz párhuzamot vonni az idei ELTE BTK HÖK-ös listázási botránnyal. Mint tudvalevő, a jobbikos politikusok utánpótlását biztosító bölcsészkari HÖK tagjai a gólyatáborokban gyűjtötték össze az elsősökről a származásra, politikai hovatartozásra, vallásra vonatkozó adatokat, s az elhíresült kommentárokkal bővítve kialakították név szerinti adatbázisukat, amelyhez bárki hozzáférhetett. „Gratulálunk a BME GTK HK-nak, megkapják az ELTE BTK HÖK Arany Exceltábla különdíját” – írták némi malíciával az atlatszooktatas blog szerzői.
A blog hírverése után még aznap lekerültek az internetről az inkriminált jelentkezési feltételek, ugyanakkor érdekes vitát generált a személyes adatok gyűjtésének jogellenessége. A blogíró figyelmeztet: a BTK HÖK mintájára itt is közpénzből, hatalmukat kihasználva szerveznek kétes bulikat, no meg gyártanak saját adatbázisokat a hökösök, az egyetemek pedig mindezt eltűrik. Válaszul durva letolások jöttek, hogy az ilyen erénycsőszök botránykavarása miatt fogják a hallgatói autonómiát megnyirbálni.
Ez aligha valószínű, hiszen még az ELTE BTK HÖK-höz kötődő, listázós botránynak sem lettek különösebb következményei. Az ELTE rektora a belső intézményi vizsgálat eredménytelensége után májusban újra engedélyezte a hallgatói érdekképviselet működését. Indoklásul azt hozta fel, hogy az ügyben egyidejűleg megindított rendőrségi vizsgálat beláthatatlan ideig elhúzódik. Az egyetemi vizsgálat egyébként azzal zárult, hogy a HÖK-ön keresztül nem folyt bizonyíthatóan pártagitáció, a lista pedig nem volt összefüggésben az ösztöndíjak és a kollégiumi helyek leosztásával.
Megkérdeztük a BME GTK dékáni hivatalát többek között arról, hogy lehet-e egy egyetemi vezetőségnek bármilyen beleszólása a hallgatói önkormányzatok rendezvényeinek lebonyolításába, ám válasz lapzártánkig nem érkezett. „Szerintem az intézmények sehol sem szólnak bele a hallgatók bulijaiba, hacsak nem történik bűncselekmény, pláne feljelentés, de ilyesmi nagyon ritka, és akkor sem hinném, hogy egyetlen esetből hosszú távú retorzió lenne. Ez a fajta intézményi tolerancia külföldön is jellemző, nemcsak Magyarországon, talán azért, mert az oktatók nemzedéke is hasonlóan szocializálódott. Mindig vannak hírek például alkoholmérgezéses esetekről, de az egyetemek bulijai ettől még ugyanúgy folytatódnak” – vélekedett kérdésünkre egy műszakis oktató, aki szerint a rendezvényeket a vezetők a hallgatók belügyének tekintik, mondván: felnőtt emberekről van szó, és nem kötelező a bulikon részt venni.
Egy BGF-es hallgató például nem ment el a tavalyi, nagy promócióval meghirdetett gólyatáborba, és úgy látta, jó páran kimaradtak még a „jóból”, mások meg sokkal korábban hazajöttek a táborból, mert besokalltak. Tény, hogy akik végig bírták, azok nagyon összekovácsolódtak már az elején, de úgy látja, hogy a későbbi beilleszkedésben vagy a tanulmányok terén a gólyatábor hiánya nem okozott senkinek „egetverő” hátrányt.
Kérdésünkre több kutató, így Tóth Olga és Szabó Andrea szociológusok, valamint egyetemi oktatók is megerősítették, hogy a fiatalságnak van egy nem elhanyagolható hányada, amely jellemzően kevéssé harsány, konszolidáltabb, monogám életvitelt folytat, és ennek aránya függhet nemtől, egyetemtől, szaktól egyaránt. Vagy attól is, hogy a tanulás mellett dolgozik-e valaki: a hazai hallgatók egyötöde rendszeresen, negyede alkalmi szinten vállal munkát, legalábbis az Aktív Fiatalok 2013-kutatás szerint. Eddig egyetlen egyetemistakutatás sem tért ki a gólyatáborokra, így nem tudni, hogy a megalázó beavatási szertartások mennyire lehetnek elterjedtek, a táborszervezők pedig gyaníthatóan nem örülnének a nyilvánosságnak. A gólyatáborok 10-15 éve még a szolidabb kapcsolatépítésről szóltak a felsőbb évesekkel, és nagyjából az ezredforduló óta durvult el a helyzet.
A hallgatók magánéleti viszonyainak vizsgálata általában sem tartozik a leghálásabb kutatói feladatok közé. A gyerekvállalás, házasodás kérdéskörén túl számos vonatkozásban nehezen megfogható kérdéskörről van szó, amit jól mutat, hogy amikor az Aktív Fiatalok kutatás második hullámában a Facebookról ismert „kapcsolatban” státuszt is bevették a válaszlehetőségek közé, az új kategória egyötödével növelte meg a párkapcsolatban élők arányát. A státuszt az együttjárásnál szorosabb, de az együttélésnél lazább formaként határozták meg a szakemberek.

VÉDTELENÜL

A 14 év alatti személlyel létesített szexuális kapcsolat eddig büntetőjogi értelemben megrontásnak minősült. A júliustól hatályos új Büntető törvénykönyv szerint már nem számít bűncselekménynek, ha 18 év alatti személy létesít viszonyt 14 évesnél fiatalabb, de 12 évesnél idősebb partnerrel.  A statisztikák szerint egyre növekszik az olyan 13-14 évesek száma, akiknek volt már szexuális kapcsolatuk, miközben a megfelelő felkészítés igen gyenge lábakon áll. A serdülők egészségét és életmódját vizsgáló HBSC nemzetközi kutatás 2010-es magyarországi adatai szerint a 9. évfolyamos tanulók 28 százalékának (a fiúk 33, a lányok 22 százaléka) már megvolt az első tapasztalata: háromnegyedük 14 vagy 15 évesen, a fiúk további 6, a lányok 2 százaléka 13 évesen vesztette el ártatlanságát. Az első tapasztalatszerzés ideje a 11. évfolyamosokhoz képest egy évvel lejjebb csúszik, akik jellemzően 16, esetleg 15 évesen tettek szert első élményükre. Az „aktív” kilencedikesek 13, a tizenegyedikesek 9 százaléka nem védekezett, ugyanakkor tinédzser terhesség, illetve abortusz tekintetében az OECD-országok között viszonylag jól állunk.

Olvasson tovább: