Kereső toggle

Digitális arany

Bitcoin: az új pénzügyi világrend alapja

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hogy mi a Bitcoin? Nem könnyű megérteni, de állítólag megéri, mert egy olyan globális változás alapja, amelynek – ha időben kapcsolunk – a nyertesei lehetünk. Még csak kevesen kapisgálják, de ők már paradigmaváltásról beszélnek, a világ pénzügyi rendszerének revolúciójáról. „Ami a zeneiparnak az Mp3, vagy a telekommunikációnak a VoIP, az a pénzvilágnak a Bitcoin” – állítja Blummer Tamás, egy magyar start-up, a Bits of Proof Zrt. alapító igazgatója, aki szerint olyan exponenciálisan fejlődő rendszerről van szó, amely zárójelbe teszi a bankok monopolhelyzetét, megváltoztatja a pénzügyi tranzakciók játékszabályait, és nemsokára megkerülhetetlen lesz, akár csak a Facebook a közösségi hálózatok területén.

Segítsen definiálni, mit takar a Bitcoin kifejezés! Fizetőeszköz, szoftver, hálózat – mi ez?

– A Bitcoin két dolgot jelent: egyfelől deviza, másfelől egy elszámolási hálózat. A technológia lehetővé teszi, hogy bárhol a világon emberek közvetlenül utalhassanak át pénzt egymásnak elektronikusan, akárhonnan akárhová. És ebben a technológiában létezik egy saját elszámolási egység, ami devizaként funkcionál.

A világon jelenleg alkalmazott elszámolási rendszer a papír alapú könyvelés számítógépesített verziója. Vagy-is ezen a fronton évszázadok óta nem történt forradalmi változás, azt leszámítva, hogy nem főkönyvekben, hanem adatbázisokban tároljuk a számokat. A Bitcoin gyökeresen más megoldást nyújt az átutalásokra. Esetében nem valamilyen pénzügyi szolgáltató közvetítésével vezetjük át az összeget az egyik számláról a másikra, hanem a bank kiiktatásával közvetlenül utalunk a másik félhez, hasonlóan egy e-mail elküldéséhez. Ez a pénz valódi digitalizálása, és hatásában legalább akkora változást generál, mint a zenei világban az Mp3 megjelenése, vagy a telekommunikációban a Voice over IP.

Miért fogadja el valaki fizetőeszköznek a Bitcoint, és mitől válik globálisan alkalmazhatóvá?

– A középkorban a nyersanyagok – az arany, a búza stb. – képezték a gazdaság alapját, az új digitalizált világban ez a nyersanyag a számítókapacitás, a törvények pedig nem a fizika, hanem a matematika törvényei.

A Bitcoin azért pénz, mert hasonlóan az aranyhoz, megvannak azok a borzasztóan jó tulajdonságai, hogy fizetőeszköz legyen. Olyan digitális adat, amelynek bizonyítható a valódisága; nem hamisítható; a mennyisége egy algoritmus alapján lassan növekszik; majdnem a végletekig osztható és összevonható anélkül, hogy ezalatt kárt szenvedne; nagy mennyiséget lehet belőle olcsón, kis helyen tárolni; és pillanatok alatt bármennyit bárhová lehet belőle teleportálni a világon, és ezt senki sem tudja megakadályozni vagy kontrollálni. A Bitcoin az új digitális arany, amit nem egy állam bocsátott ki, hanem civilek, és a pénzügyi világ kénytelen lesz ehhez igazodni.

Véletlen volna, hogy a világválság kellős közepén robbant be a köztudatba?

– Cseppet sem, hiszen a válság pontosan ennek a letűnőben lévő globális pénzügyi szisztémának a tarthatatlanságát és sérülékenységét mutatta be. Nagyon sokan kezdtek el azon dolgozni, hogy kijavítsák a rendszer hibáit, pedig egy új rendszer felállítása és elterjedése sokkal kézenfekvőbb.

A Bitcoin alkalmas arra, hogy teljesen új alapokra helyezze a világgazdaságot.

Ha ez ekkora buli, akkor miért nem dübörög úgy, mint a Facebook vagy az Amazon.com?

– Most még csak egy négy és fél éves kísérlet, de szép lassan mindenki felfigyel rá. A tavaly előtti londoni konferencián néhány százan voltunk, most San Joséban már ezren. A hálózaton keresztül zajló tranzakciók forgalma és a Bitcoin értéke is megtízszereződött az elmúlt pár évben. Exponenciálisan növekvő területről van szó, amelynél csak idő kérdése, hogy beérje a Facebookot.

Jelenleg mennyi tranzakció zajlik egyszerre a hálózaton?

– Napjainkban nagyságrendileg másodpercenként egy.

Hogyan jön létre a Bitcoin mint digitális arany a kibertérben?

– A digitális térben két alapvető problémát kell megoldani. Az egyik, hogy bizonyítani tudjam annak a digitális adatnak az eredetiségét, amit átadok valakinek. Erre találták fel és használják már hazánkban is régóta a digitális aláírást. A másik probléma bonyolultabb: mi a garancia arra, hogy ugyanazt a digitális aláírással hitelesített átutalást egy időben egyszerre csak egy embernek továbbítom? Ehhez egyértelmű kell legyen a tranzakciók sorrendje, ráadásul úgy, hogy abban a világon mindenki egyetértsen. A Bitcoin ezt úgy éri el, hogy a hálózatban részt vevők egy része hatalmas számítógépes kapacitással védi az aktuális tranzakciók sorrendjét – ezt hívjuk bányászatnak –, és egy digitális „pecséttel” hitelesíti azt. Statisztikailag ez tízpercenként sikerül valakinek, aki ezért cserébe kap a hálózattól 25 Bitcoint. Ezek a számítások elengedhetetlenek a hálózat biztonságához, vagyis a hálózat így fizeti ki a saját biztonságát, ami nagyságrendekkel fölötte áll a tradicionális bankok által nyújtott védelmi szintnek.

Ha vannak bányagépeim, akkor betegre kereshetem magam? Vagy amúgy is esélytelen vagyok, mert nem tudok versenyezni az olyan internetes multik kapacitásával, mint a Google vagy a Facebook?

– A Bitcoin-hálózat kapacitása nagyobb, mint az ötszáz ismert legnagyobb szuperszámítógép összes kapacitása. A Bitcoin indulásakor a bányászat a számítógépek processzorával folyt, majd a létszám növekedtével már a grafikus kártyák segítségével bányásztak a felhasználók. Az Amazon.com gépeiben csak processzorok vannak, és nincsenek olyan grafikus kártyák, amelyekből már most több tízezer fut a Bitcoin-hálózaton. 2012 telétől pedig megjelentek azok a szilikon chippel működő számítógépek, amiket már kizárólag Bitcoin-bányászatra terveztek. A megoldást kereső szoftvert egyéb-ként bárki futtathatja, és nem kell értenie, hogy működik.

Hogyan lehet birtokolni a Bitcoint? Hol tárolom? Hogyan lesz valakinek több, mint másoknak?

– A Bitcoin tulajdonlása nem jelent mást, mint annak a kulcsnak a tudását, amivel létre tudok hozni egy olyan tranzakciót, ami egy Bitcoint tároló számlát manipulál. Vagyis nem számlám van sok Bitcoinnal, hanem kulcsom a mindenhol előálló Bitcoinhoz.

A rendszer azért nem manipulálható, mert csak az abban részt vevő összes komputer által elfogadott tranzakciók érvényesek. Ezáltal a hálózat megsemmisíthetetlen, mert minden részt vevő gépen jelen van az egész rendszer. Amíg lesz internet, Bitcoin is lesz.

Hol itt a profit?

– Én nem attól a buta üzleti modelltől remélek hasznot, hogy megpróbálok sápot szedni a tranzakciókért, mint azt a bankok csinálják. Az üzlet a technológiában van, és figyelje meg, nemsokára egy rakás bank és pénzügyi szolgáltató kilincsel majd nálam, hogy adjam el nekik azt a technológiát, amivel beszállhatnak a rendszerbe, hogy ott szolgáltatást nyújthassanak. Erre a történetre is igaz, hogy a legjobban azok járnak, akik felismerve a dolog potenciálját, részt vesznek a gyarmatosításban. A Bitcoin és a pilótajátékok között azonban az alapvető különbség az, hogy míg utóbbinál nem teremtődik érték, előbbinél egy komplett és az eddigieknél biztonságosabb pénzügyi rendszer felállítása zajlik civil kezdeményezésre. Ez nem egy játék, hanem egy új technológia, ami újraosztja a kártyát. A világ pénzügyi rendszerének revolúciója.

Ettől még persze a Bitcoinnak mint digitális valutának is van használati értéke, egyre többet szeretnének belőle az emberek, ezzel akarnak majd fizetni minden online vásárlást, sőt lehet rá spekulálni az ezzel kereskedő tőzsdéken.

Offshore-olásra alkalmas a szisztéma, el tudom rejteni a vagyonomat a hatóságok elől?

– A Bitcoin-rendszeren belül minden tranzakció nyilvános, de anonim. Tehát tökéletesen auditálható, de ezzel nem sokra megyek, ha nem tudom, hogy kik is állnak valójában az adott címek mögött. Ha viszont tudom, akkor az üvegzseb az semmi ehhez képest.

Ez esetben – ha a jövőben tényleg a Bitcoin lesz az internetes pénzügyi tranzakciók általános színtere – máris megérkeztünk a totális pénzügyi kontrollhoz, nem?

– Az átutalási címeket mindenki maga hozza létre, ezért azt csak az tudhatja, akivel a felhasználó megosztja. Ráadásul senki sem akadályozhatja meg, hogy percenként akár száz új címet legyártsak magamnak. Vagyis az anonimitás nem a rendszer választása, hanem az enyém. Éppen ezért azt is csak megbecsülni lehet, hogy adott időpontban mennyien vesznek részt a hálózatban. És akkor még nem beszéltünk a szisztéma azon potenciáljáról, hogy egyes tranzakcióknál akár teljesen kiiktatható az emberi tényező. Mivel a Bitcoin egy digitális adat, amit egy program kezel, megoldható, hogy a szoftver eladjon és vásároljon helyettem. Az így felálló, pénzügyileg autonóm rendszerekben már nincs szükség emberi közreműködésre, a tabletemen futó alkalmazások költenek helyettem a digitális pénztárcámból. Mindezt gyakorlatilag zéró idő alatt, senki sem birtokolja az adataimat és nem szed be sápot a bank a tranzakció után.

Világviszonylatban Magyarország hol tart ennek a pénzügyi „evolúciós ugrásnak” a felismerésében?

– Nem állunk rosszabbul, mint más országok, mivel az egész az interneten zajlik és hazánknak elég jó a hálózati lefedettsége. Egyelőre nálunk is csak egy kis csoportja értette meg az embereknek a Bitcoinban rejlő lehetőségeket, de láthatóan egyre több cég szakosodik a területre.

Olvasson tovább: