Kereső toggle

Német alföld

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A német precizitás és a magyar szenvedélyesség ötvözetére büszkék a kecskeméti Mercedes gyárban. Azt nem tudni, hogy az illetékes reklámszakemberek mennyit gondolkoztak azon, hogy magyar részről milyen tulajdonságot dobjanak a „közösbe”, az viszont egyértelmű, hogy az üzem minden elemében tükrözi a német precizitást.

A kecskeméti Mercedes gyárba nem egyszerű a bejutás – legalábbis újságíróként. A Hetek riportkérelme jó egy hónapot keringett az illetékesek között, mire jött az e-mail: egy újságírócsoport tagjaként élőben is megtekinthetem, hogyan működik az üzem. Érdeklődésemre egy kedves női hang arról tájékoztatott a telefonban, hogy „nyugodtan bízza ránk magát”.

A hang tulajdonosa nem okozott csalódást: Annamária férfiakat megszégyenítő szakértelemmel kalauzolta körbe a zsurnalisztákat. Nem is akármilyen bónuszként pedig meghallgathattuk Frank Klein gyárigazgató csaknem egyórás prezentációját. De haladjunk sorjában! 

Az egyéves születésnapját néhány hete ünneplő gyár minden elemében a világszínvonalú multinacionális üzemek világát jeleníti meg. Az összesen 310 ezer négyzetméternyi bruttó alapterületű üzemcsarnokok között igényes zöldfelületek, pihenőhelyek, utcák, terek – mint egy futurisztikus kisváros. Jelenleg 161 hektár van bekerítve, de a Daimler-csoport több mint 440 hektárnyi területet vásárolt meg, vagyis a gyár mérete a jövőben akár meg is duplázható – magyarázza idegenvezetőnk.

Közben az üzemcsarnokok mellett haladunk a hatalmas (6 méter átmérőjű, 3 tonna súlyú), folyamatosan forgó Mercedes-jel „árnyékában”. Az utakra lépni nem tanácsos, néhány kollégát kis híján elcsap a „logisztika”, a szállítójárművek valamelyike. Közben Annamária büszkén említi, hogy éppen a Béla Barényi téren állunk: a magyar származású egykori osztrák mérnök nevéhez különböző biztonsági fejlesztések fűződnek a Mercedesnél. De neveztek el utcát egyebek között a szintén magyar származású Járay Pálról is, aki a legkisebb légellenállású járműtestek kialakításával foglalkozott. A nevét viselő, 1921-ben szabadalmaztatott Járay karosszéria még ma is az egyik legjobb lég-ellenállási adatokkal rendelkező forma. És ha már a magyarok érdemeiről esik szó: az is egyfajta elismerést jelent, hogy a kecskeméti gyárba présüzemet is telepítettek – ilyet általában nem szoktak Németországon kívülre helyezni. Ide azonban nem megyünk be, mint ahogy a világ legmodernebb technológiáját felvonultató festőüzembe sem, amely olyannyira energiatakarékos, hogy 450 háztartás energiafogyasztását spórolják meg vele évente (az üzem kialakításába 90 millió eurót fektettek a németek).

Idegenvezetőnk azzal vigasztalja a csoportot, hogy az összeszerelő csarnok a leglátványosabb. Előtte még bekukkantunk a 90 ezer négyzetméteres karosszéria üzembe. A padlólemezre itt kerül rá a többi szükséges elem, a főszerep egyelőre a robotoknak jut ebben a fázisban. Karosszériákat azonban nemcsak a lenti gyártósoron látunk, hanem a magasban is sorakoznak: a német szemléletre jellemző módon tartalékot képeznek, hogy ha a gyártási folyamatban fennakadás lenne, az összeszerelő üzemben ne álljon meg az élet. Kecskeméten a jelenlegi öt Mercedes típusból kettő készül: a B-osztály és a CLA (az utóbbit csak itt gyártják). Ezek számára nincs párhuzamos gyártósor, egymást követik a különböző karosszériák, az automatika és a logisztika azonban olyan precíz, hogy végül minden a helyére kerül.

Amíg átmegyünk a valamivel nagyobb alapterületű szereldébe, Annamáriától megtudjuk, hogy decemberben vették fel a háromezredik kollégát – ezzel egyébként az egy százalékát sem érték el Daimler-csoport világszerte dolgozó alkalmazotti létszámának. A melósok két műszakban dolgoznak, az első reggeli 5:50-től 14:50-ig tart, a második pedig 16:50-től hajnali 1:50-ig. A két műszak közötti időt karbantartásra, takarításra fordítják, amin már meg sem lepődünk. Mint ahogy azon sem, hogy a gyárnak saját üzemorvosi szolgálata és mentőautója van.

Az összeszerelő üzem valóban látványos része a gyárnak. Nemcsak azért, mert az egy négyzetméterre jutó, férfilelkeket gyönyörködtető Mercik száma meglehetősen magas, hanem azért is, mert azok a szemünk előtt válnak működő autóvá. A több mint kilencszáz alkalmazott összehangolt munkája nyomán kétpercenként gurul le egy kész jármű a gyártószalagról – miután érintett másfél száz munkaállomást, „megtett” csaknem egy kilométert, és beleépítettek 1500 alkatrészt.

Az első műszakra 238 darab autó van előirányozva, délután egy óra körül időarányosan mínusz tíznél járnak a szerelők, de idegenvezetőnk szerint ez simán behozható a műszak végéig. Ahogy a karosszériaüzemben láttuk, itt is mindig a megfelelő alkatrészt depózzák le a szalag melletti tárolóedényre a percre pontosan érkező targoncák – legyen szó fullextrás vagy alapfelszereltségű, jobb- vagy balkormányos, B-osztályos vagy CLA Mercedesről. Ha mindez nem lenne elég, Annamária azt is elmondja, hogy a gyár csak megrendelésre készít autót, ezért minden gyártás alatt lévő darabnak a kezdetektől megvan a tulajdonosa, aki adott helyen és időben fogja átvenni a járművet.

Tavaly több mint 40 ezer Mercedes gördült le a kecskeméti gyártósorról, amivel sikerült teljesíteni a bevallottan nem szerény célkitűzést – ezt már Frank Kleintől, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatójától halljuk, aki csaknem egy órán keresztül tájékoztatja a sajtó képviselőit. Hangsúlyozza, hogy a vállalati kultúrát a német precizitás és magyar szenvedélyesség keverékéből gyúrják össze, és erre kifejezetten büszkék. Sokat beszél a dolgozók megbecsüléséről, és arról, hogy képzésükre nem kevés eurót fordítanak. Az alapbér mellett műszakpótlékban, túlórapénzben, jelenléti bónuszban, 13. havi fizetésben, sikerrészesedésben és bónuszjuttatásban is részesülnek. Ezen kívül akár egy CLA-t is hazavihetnek kipróbálni, egy S-osztályú autót pedig esküvő esetén bocsátanak a kollégák rendelkezésére. Nemrégiben a második legvonzóbb magyarországi munkahelynek járó elismerést is elnyerték, és meglehet, hogy sikerrel indulnának a legfiatalabb kollektíva kitüntető címért is, ha lenne ilyen. Ugyanis a melósok átlagéletkora nem sokkal magasabb 30 évnél. „Célkitűzésünk, hogy fiatal embereket emeljünk be felelős pozíciókba” – idézi a cégfilozófiát Klein úr, aki nevetve jegyzi meg, hogy ő már kilóg az átlagból a maga 41 évével, de azért még fiatalnak érzi magát.

Az igazgató egyébként 1991 óta dolgozik a Mercedesnél: a középiskola után a világcéggel közösen működtetett duális főiskolai képzésben tanult. Szavai szerint a gyakorlatorientált duális képzést Németországban évtizedek óta alkalmazzák, csak a szakképzésben évente 500 ezer diák vesz részt. Ezt szeretnék meghonosítani Magyarországon is: a szakképzés terén szeptemberben már a harmadik évfolyam indul Kecskeméten, de együttműködnek a helyi főiskolával is.  

Az igazgató arról is beszélt, hogy mintegy 300 külföldi, főleg német szakértő dolgozik a kecskeméti gyárban. Hozzátehetjük: a városban kifejezetten örülnek a fizetőképes családok megjelenésének, akik érezhetően pozitív hatással vannak a helyi gazdaságra: például új éttermek nyitottak, és egy négycsillagos szálloda is épült. A Hetek kérdésére Frank Klein itteni tapasztalatairól azt mondta, hogy Magyarország a második otthonukká vált. „A harmadik gyermekünk Kecskeméten született, ő a mi magyar fiunk. A másik két gyermekünk folyékonyan beszél magyarul, a piacon a négyéves lányom szokott tolmácsolni. Lenyűgöző látni, hogy a magyarok és a kecskemétiek ilyen vendégszeretettel fogadnak be német családokat” – fogalmazott a gyárigazgató, aki csak azt sajnálja, hogy sokat kell dolgoznia, és keveset tud megtapasztalni Magyarországból.

Mennyit keres egy mercis?

„100 ezer forint körüli összeget ígértek havonta a szalag melletti munkára, ami nagyon kemény volt” – mondta egy fiatalember, aki szakirányú végzettség nélkül keresett volna ennyit. Bár felmondott, később mégis egy jobban fizető részlegnél folytathatta mercedeses pályafutását. Egy másik, szintén nem vezető beosztásban lévő dolgozó a műszakpótlékokkal, cafetériával és egyéb juttatásokkal együtt 160 ezer forintot visz haza havonta. A Hetek információi szerint a művezetők (akik alatt a szalag mellett dolgozók, illetve a „teamleaderek” vannak, felettük viszont még egy sor további vezető) akár havi 300 ezer forintot is kaphatnak.
Márciusban egy, a gyárban dolgozó vagy dolgozott munkás a szélsőjobboldali Kurucinfónak eljuttatott „bennfentes” levelével igyekezett leleplezni, hogy a német multi miként zsigereli ki a magyar munkavállalókat. Ki nem fizetett túlórák, teljesíthetetlen munkatempó, a szakszervezet figyelmen kívül hagyása – szóltak a vádak. A Hetek munkatársának személyes tapasztalatai és forrásai sem erősítették meg ezeket. Annyi bizonyos, hogy a rugalmas munkaidőkeret kapcsán vita van a szakszervezet és a gyárvezetés között azzal kapcsolatban, hogy a ledolgozott szombatok után miként jár a fizetés és a túlórapénz (a rugalmas munkaidőkeret azt jelenti, hogy amikor több a megrendelés, akkor a felgyülemlő plusz munkaórákat nem fizetik ki, hanem akkor írják jóvá szabadnapok formájában, amikor csökken a gyártás volumene).
A lapunknak nyilatkozó dolgozók szerint egy szűk kisebbség gerjeszti a feszültséget, voltak, akik még a fényezett karosszériákat is megkarcolták, hogy kifejezzék elégedetlenségüket. „Néhány keserű embernek semmi sem jó. Persze vannak olyan munkafázisok a szalag mellett, ahol keményebben kell dolgozni, de ez mindenki számára világossá válhatott a próbaidő alatt” – fogalmazott egyikük, aki szerint a megjelent levél tele volt csúsztatásokkal és féligazságokkal. Elkeseríti, hogy embereket minden alap nélkül tüntettek fel rossz színben, és egy olyan céget akartak lejáratni, amely több ezer ember megélhetését biztosítja. Hozzátette: ő dolgozott más magyarországi multinacionális gyárban is, ahhoz képest a Mercedes vállalati kultúrája kifejezetten jó. Hasonlóan nyilatkoztak kollégái is.

Olvasson tovább: