.
A nyilvántartott állástalanok fele ma semmilyen pénzbeli ellátásban nem részesül, míg a legesélytelenebbek, azaz a megváltozott munkaképességűek gyakorlatilag teljesen kiszorulnak a munkaerőpiacról. A helyzeten nem sokat segít a magas büntetőadó sem, különösen, hogy még maguk a minisztériumok sem tartják be a minimálisan előírt 5 százalékos foglalkoztatási kvótát.
A hazai munkaügyi központokban 620 ezer nyilvántartott álláskereső mellett 142 ezer volt a bejelentett üres álláshelyek száma a Nemzeti Munkaügyi Hivatal legutóbbi, márciusi adatai szerint. Az arány sokkal rosszabb szokott lenni: ezúttal a regisztrált álláskeresők 6-700 ezres megszokott tömege mellett, feltűnő módon, egy hónap alatt 23 ezerről közel hétszeresére nőtt az új munkahelyek száma, melyeknek fele márciusban betöltetlen maradt. Üröm az örömben, hogy ezen új munkahelyek 92 százaléka úgynevezett támogatott munkahely volt, mivel havi mindössze 11 ezer körül stagnál az államilag nem támogatott új álláshelyek száma.
A statisztika meglehetősen szépíti a valóságot, hiszen a támogatott új munkahelyeket egyrészt a közfoglalkoztatás teszi ki, ezen belül új álláshelyként jelenik meg például a közszférában foglalkoztatottak közmunkásokra való lecserélése is. Ugyanígy a támogatott körbe tartozik a frissen elbocsátottak egyéves továbbfoglalkoztatását lehetővé tevő munkahely-megőrzési támogatás is, amit rengeteg munkaadó igénybe vesz.
A 620 ezer álláskeresőn belüli arányok nagyjából állandóak: 52 százalék férfi, 16 százalék pályakezdő fiatal volt. A tartós, azaz több mint egy éve nyilvántartott munkakeresők száma közel 30 százalékot tett ki. Az érintettek több mint fele, 328 ezer álláskereső nem volt jogosult semmilyen pénzbeli – álláskeresési vagy szociális – ellátásra, továbbá az összes nyilvántartott munkanélküli felének semmilyen szakképzettsége nincs. A munkaügyi szakemberek a versenyképes szakképzettséget és a megfelelő, „lepapírozott” háttértudást, azaz nyelvismeretet, számítógépes tudást emelik ki elsődleges elhelyezkedési feltételként. Máig jellemző, hogy a betöltetlen állások több mint 85 százaléka nem jelenik meg a hirdetési piacon, tanácsos inkább a cégek honlapjait vagy az állásbörzék kínálatát böngészni. Hagyományosan legjobb a helyzet Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében – itt van a legtöbb nem támogatott új munkahely –, és a legrosszabb Szabolcsban és Borsodban, ahol a legtöbb álláskereső van. A munkanélküliségi ráta az előző negyedévben 11,6 százalékos volt, ami megfelel az uniós átlagnak.
A munkanélküliek között is a legsúlyosabb helyzetben a megváltozott munkaképességű személyek – a fogyatékos, illetve egészségkárosodott emberek – vannak, ők gyakorlatilag kirekesztődnek a munkaerőpiacról, igaz, a foglalkoztatási szintjük Európa-szerte is drámaian alacsony – hívta fel a figyelmet a tavalyi ombudsmani jelentés. Ez többek között rámutatott arra: a magyar társadalom közel 6 százalékát kitevő csoport számára még a munkaügyi központok is gyakran elérhetetlenek az utazási költség vagy az akadálymentesítés hiánya miatt. Márpedig a kapcsolattartás mindennemű ellátásnak a feltétele. A 15 éves és idősebb fogyatékossággal élő személyek túlnyomó többsége az aktív munkakeresésről is lemondott, így nem tartozik a nyilvántartott munkanélküliek közé.
„Mi az Álláskulcs irodánkon keresztül a tavaly hozzánk forduló 470 aktív megváltozott munkaképességű álláskereső 15-20 százalékát tudtuk elhelyezni, ami azt is jelenti, hogy 80 százalékuknak nem sikerül állást találni, holott szakképzéssel is foglalkozunk. Többnyire alacsony presztízsű és fizetésű munkahelyek jönnek szóba, amiket a munkáltatók csak a pluszadó elkerülése miatt ajánlanak fel” – mondta el érdeklődésünkre Bernáthné Székely Júlia, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) rehabilitációs gazdasági szakértője. A hatályos törvény értelmében a munkaadó rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, amennyiben az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és a megváltozott munkaképességű személyek aránya nem éri el a létszám öt százalékát, vagyis a kötelező foglalkoztatási szintet. Szúrópróbaszerű tájékozódásunk során kiderült, hogy a hozzáállás még a költségvetési szerveknél, így a minisztériumi szférában sem túl példamutató. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál (NRSZH) például a foglalkoztatási szint 3 százalék, ami 15 főt jelent, míg az Emberi Erőforrások Minisztériumánál még rosszabb a helyzet: a több ezer alkalmazottra 6 megváltozott munkaképességű jut. A KIM Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságától pedig azt a választ kaptuk, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium személyügyi nyilvántartásában megváltozott munkaképességű személy nem szerepel.
„Nálunk létszámstop van. Az esetlegesen megüresedő álláshelyek többségének elnyeréséhez speciális szakmai ismeretek szükségesek, ezért a jelentkezők között alig található megváltozott munkaképességű személy” – tudtuk meg az NRSZH sajtóreferensétől, Unger Gyulától. Bernáthné Székely Júlia szerint ez gyakran hozzáállás kérdése, hiszen a munkaadók többsége – köztük a költségvetési szervek is – megfelelő munkakörökre támogatott formában alkalmazhatnának sérült embereket, mégsem élnek a lehetőséggel, inkább kifizetik a pluszadót. Hozzátette: ezt a rehabilitációs hozzájárulást 2010-ben fejenként évi 178 ezerről 964 500 forintra emelték, ami korábban egy külön rehabilitációs alapba folyt be, amit ugyancsak 2010-től megszüntettek. Így ma pontosan nem tudni, mennyit kellene a sérült emberek foglalkoztatására fordítani, és valójában mennyit is fordítanak ebből az összegből erre a célra.
Bernáthné hangsúlyozta: a megváltozott munkaképességű emberek munkavállalását ráadásul diszkriminatív szabályozás sújtja, ami elsősorban a kötelező felülvizsgálati rendszer, illetve a keresetkorlátozás révén valósul meg, ami ellenérdekeltséget szül. Így az államnak is kevesebb a bevétele. Holott, akár a rokkantsági ellátást, akár a jövedelmet nézzük, jobbára rendkívül alacsony, 30 ezer forintos tételekről beszélünk. Az is elfogadhatatlan, hogy egységes támogatás alá esik az érintettek egészségileg rendkívül széles skálája, aminek folytán a foglalkoztatásukra szakosodott, úgynevezett akkreditált munkahelyek működése is ellehetetlenül, hiszen a leginkább rászorulók munkaképességét biztosító eszközök, számítógépes programok megfizethetetlenné válnak. „A foglalkoztatáshoz befektetések, szolgáltatások – színvonalas oktatás, egészségügyi ellátás – és megfelelő jogszabályi környezet szükséges. Ne fordulhasson elő olyan, hogy valaki azért nem kap közgyógyellátást, mert a havi jövedelme meghaladja a 28 500 forintos limitet. Az ilyen intézkedésekkel tulajdonképpen azt döntik el, hogy ki érdemes az életben maradásra és ki nem” – hangsúlyozza a szakértő.
Uniós kihívás a munkanélküliség
Válaszra várva
A liberális jogrend demokratikus deficitje olyan jogi háttérhatalmat termelt ki, aminek sem választói legitimitása nincs, és a közérdeket sem szolgálja. Eljárásuk rendszerint azt közvetíti nemzeti...
Az Európai Parlament képviselői az elmúlt héten megszavaztak egy határozatot, amely felszólít minden tagállamot, hogy haladéktalanul ratifikálja az Isztambuli Egyezményt. Ezt mindeddig hét...
Bevezetik a dugódíjat, és öt éven belül korlátozzák a dízelautók behajtását Budapest központjába – legalábbis a főváros új vezetőségének tervei szerint. A változáshoz azonban parlamenti döntés...
Nemcsak Romániában ismert jelenség, hogy gyerekeket a saját szüleik adnak el prostituáltnak – ez az összes posztkommunista és harmadik világbeli országra jellemző. A gyerekeltűnések mögött...
Az online térben szocializálódott fiatal szülők számára természetes, hogy életük főbb eseményeit publikálják – nem kivétel ez alól a szülővé válás sem. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy...
Néhány évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy fiatal ne házastársi hűségben és szülői szerepben gondolkozzon, annak minden előnyével és nehézségével együtt. A média, az aktuális...
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!