Kereső toggle

Érdemes-e perelni a bankokat?

Hitelháború

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Több kormányintézkedés nem várható a devizások megsegítésére, így sokan a perek mindenhatóságában hisznek. Szakemberek szerint más kiút nem lesz, mint az egyedi eseteknek megfelelő banki elbírálás.

Egyelőre több lépést nem tervez a kormány a devizahitelesek megsegítésére – nyilatkozta nemrégiben Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Egyik intézkedés sem örökké tartó, mivel mindegyiknek jelentős költségvetési vonzata van, ami a többi adófizetőt terheli. Az árfolyamgát-konstrukciót meghosszabbított határidővel május 31-éig lehet igénybe venni, bár a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke, Szász Károly a lehetőséget korlátlan ideig fenntartaná. Szerinte március végéig az érintettek harmada, azaz több mint 150 ezer ember élt a lehetőséggel, de az arányt megdupláznák.

Az árfolyamgát lényegében azt jelenti, hogy minimum 3, maximum 5 évig rögzített árfolyamon törleszthető a devizahitel (CHF: 180 HUF, EUR: 250 HUF, JPY: 2,5 HUF). Ezután az ügyfél piaci árfolyamon törlesztheti tovább a devizahitelét. Ehhez hozzájön a gyűjtőszámláján felgyűlt forinthitel, ami az árfolyamkülönbségből fakadó tőketartozás-többletet tartalmazza, míg a kamatrészt érintő árfolyam-különbözetet a bank és az állam közösen átvállalják – ezt rögzíti a kormány és a bankszövetség közötti megállapodás. Szász Károly nemrég sajtótájékoztatón elmondta: így az árfolyamgátat választók mentesültek összesen 9,2 milliárd forint hitelkamat megfizetése alól. Az árfolyamgátas kölcsönök aránya a jogosult devizakölcsön-volumen 40 százalékát, 1250 milliárd forintot tesz ki.

Az árfolyamgátat megelőzte a kedvezményes végtörlesztés lehetősége, amellyel közel 170 ezer devizahiteles család élt a tavaly februári határidőig. 

A PSZÁF elnöke szerint a végtörlesztés nyomán az érintett devizahitel-állomány közel negyedével csökkent. Ezen túlmenően korábban mintegy tízezren váltották át a devizahitelüket forinthitelre, de nem jártak vele jobban. A válság nyomán a devizaárfolyamok meglódultak a forintárfolyamhoz képest, de a forinthitelesek is bajban vannak, mert az ő forintkamathiteleik is nőnek. „Az eddigi állami–banki intézkedések összesen 320 ezer fogyasztó devizakitettségét mérsékelték vagy szüntették meg, a devizaalapú kölcsönök aránya az elmúlt 3 évben a jelzáloghiteleken belül 72-ről 52 százalékra csökkent” – tudatta Szász Károly.

További adóssegítő intézkedés a lakásbérlés lehetősége. Az Otthonvédelmi Akcióterv keretein belül a kormány létrehozta a Nemzeti Eszközkezelőt (NET), amely a jelzáloghitel-törlesztés miatt eladósodott családok ingatlanát az állam javára megvásárolja, egyben biztosítja számukra ugyanott a bérlés lehetőségét. „2013-ban 33 milliárd forint áll az Eszközkezelő rendelkezésére ingatlanvásárlás céljából. Idén kiszélesedik a NET-programba bevonható rászorulók köre, e célt szolgálja az Országgyűlés által április 22-én elfogadott törvénymódosítás” – írta Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter egy ellenzéki kérdésre adott válaszában. Azonban a NET-programban érintettek növekvő hányada még a bérleti díját sem képes fizetni, ezért a kormány olcsóbb rezsijű, kisebb lakásokba költöztetné őket, és e célból felmérés zajlik az ingatlanpiacon. Az MSZP viszont szociális bérlakásrendszer kialakítását sürgeti tömegek munkásszállókon való elhelyezése helyett.

Szintén a hitelesek megmentését célozta a kormány által megépíttetett ócsai lakópark, melynek 80 mintaházából első körben csak 20 ház talált bérlőre. A vártnál jóval kevesebben jelentkeztek, és zömük nem felelt meg a feltételeknek, míg akik megfelelnének, azokat nem különösebben érdekelte a lehetőség. Ezért most újfajta pályázatot hirdettek a maradék házakra, s a lakóparkot nyár végéig akarják benépesíteni.

„Az eddigi állami–banki intézkedések közül mindegyik célravezető lehet, de mindenkinek a saját élethelyzete dönti el, hogy neki melyik a legmegfelelőbb. A 180 forinton rögzített árfolyamgátat például az, akinek nincs rendszeres jövedelme, vagy közmunkából él, kizárt dolog, hogy tudni fogja törleszteni” – mondta el kérdésünkre Lénárd Mariann közgazdász, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE) főtitkára. Hozzátette: ott van a másik példa, a japán jenesek, akik az árfolyamgát rendszerével rosszul jártak, mert a mostani jenárfolyamon alacsonyabb lenne a törlesztőrészletük. „Az árfolyamgáttal eltoljuk 5 évre a problémát, de hagyunk egy nyitott felületet” – teszi hozzá a főtitkár, aki szerint még így is többeknek jelentene egy időszakos megoldást, mint ahányan éltek vele.

„Ugyanakkor a felméréseink azt mutatják, hogy a bajban lévő, akár több éves elmaradással küzdő ügyfeleknek az árfolyamgát nem jelent kiutat, a Nemzeti Eszközkezelő lenne a megoldás. Többszöri módosításon esik át a vonatkozó törvény azért, hogy minél többen beleférjenek. Nem a végrehajtások szabályozása a megoldás, bár a végrehajtás költsége sokszor több, mint maga a tartozás, például közüzemi elmaradások esetén, ezért kétségtelenül támogatandó a végrehajtási munkadíj csökkentését célzó törvénymódosítás.

A cél az lenne, hogy ne is jusson el idáig az ügyfél, hanem például ugyanabban az ingatlanban bérlőként élhessen tovább, és egy csökkentett bérleti díjat kelljen fizetnie a NET felé, de sajnos ebbe kevesek férhetnek bele. Első pillanattól azt kérjük, hogy a nyugdíjasokra mindenki külön figyelmet fordítson, mert sajnos nagyon sok öregkorú személy van, akinek elárvereznék az ingatlanját amiatt, hogy pótfedezetként adta gyermeke hiteléhez. Ez is egy olyan joghézag, ami miatt nagyon sokan nem férnek be az Eszközkezelőbe” – mondja Lénárd Mariann. Hozzáteszi: a szocpolos, támogatott hitelekkel felhúzott vályogházakat senki sem fogja lakottan megvenni, a NET-be sem férnek bele, tehát nincs egységes megoldás.

Mára átfogó jellegű problémával állunk szemben: egyformán bajban vannak a deviza- és a forinthitelesek, továbbá nem csak a lakáshitelesek: a tavalyi évhez képest megtriplázódtak azok a gépjárműhitelesek, akik devizában adósodtak el. A gépjármű gyakran eladhatatlan, a tartozás sokszor háromszorosa a felvett összegnek, és hiába mentettek meg egy lakáshitelest az árfolyamgát révén, a bedőlt autóhitel miatt ugyanaz az ingatlan fog árverésre kerülni. A többszörös eladósodottság egyre szélesebb körben terjed, amit az alacsony bérek, illetve a munkanélküliség idéz elő.

Magyarországon az átláthatatlan és alacsony jövedelmek miatt a magáncsőd újból felvetett intézményének bevezetésére sincs sok esély. A BHKE amúgy évek óta egyeztet a törvényről a KDNP-vel, amelynek lényege az lenne, hogy az érintett családoknak 5-7 éven át a csődbiztossal kidolgozott metódus szerint kellene háztartási kiadásaikat és törlesztésüket fizetni, és a végén elengednék tartozásuk egy részét.

„Fontos lenne a megfelelő tájékoztatás, mert az utóbbi időben nagyon rossz irányba ment el a hitelesek sorsa, sokan a perekben bíznak, és azt hiszik, hogy a per időszakában nem is kell fizetni a hiteleket, mert majd a bíróság megmenti őket. Márpedig a felvett hitelt mindenképpen vissza kell fizetni, és rengeteg csalódott ember lesz pár év múlva, akiknek még a milliós perköltséget is állniuk kell, az ügyvédek ellenben biztosan jól járnak” – fejtette ki a szakember. Első fokon ugyan vannak már nyertes perek, de arról nem sokat hallani, hogy ez a felperesek hitelében mekkora mínuszt jelent. Vannak számszerűsített összegek, de ezek inkább az árfolyambeli különbözetből eredő elszámolásbeli viták – lásd Kásler-féle OTP-per –, melyek a PSZÁF békéltető testületén keresztül gyorsan és ingyen jóváírathatók lennének a bankokkal, mint az a Raiffeisen-ügyfelek esetében is történt.

Amíg van egy hitelintézeti törvény, és minden pénzintézet annak keretein belül működik, azon belül nagyon nehéz lesz bárkinek teljes pernyertességet elérni. Ez adott esetben az eredeti állapot visszaállítását jelenti, miszerint az eredeti kölcsönösszeg és az addigi törlesztés különbségét kell csak a felperesnek a bank számára kifizetnie. „Többnyire nincs két egyforma ügy. Lehet nyerni részlegesen, érdemes átbogarászni a kölcsönszerződést. A pertársasági forma is jó, főleg ahhoz, hogy a törvényalkotásban előrelépést érjen el, vagy egyetlen bankkal szemben lépjen fel például az általános szerződési feltételek sorozatos megsértése miatt, mint azt az AXERMIX pertársaság is kezdeményezte az AXA-val szemben.

Ahhoz, hogy biztosan nyerjen, a pénzügyi és hitelintézeti törvényt kell megváltoztatni, vagy abban kell találni olyan passzust, aminek a bank nem felelt meg. „A per csak a végső megoldás, hiszen nagyon sok bank hajlik az egyedi megoldásokra, pontosan azért, hogy kitisztítsa a portfólióját. Lehet alkudni a bankokkal, nemrég az AXA Bank is meghirdette, hogy a lakás vételára kiváltja a felhalmozott tartozást, vagy egy fennmaradó részre részletfizetés kapható. Ez már több banknál is működik” – mondja Lénárd Mariann. Van egy programjuk, „Fogd a kezem” a címe, ahol a belépőkkel átnézik, hogy az élethelyzetükhöz képest mi lenne a legjobb megoldás. A szakértő szerint össze kell rendezni az életeket a sok hitel között, mert pénzügyi kultúra híján csak sodródás van, egyik hitelt a másik után veszik fel az emberek, nem tanulva az előző tapasztalatokból.

Olvasson tovább: