Kereső toggle

Neonáci vagy nem neonáci?

Tudományos vita a Jobbikról a bíróság előtt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Jó hírnév megsértése miatt beperelte a Jobbik Karsai László történészt, aki egy tévéműsorban neonácinak nevezte a pártot. Az alperes azt szeretné, ha a bíróság kimondaná: a Jobbik neonácisága tudományos vita tárgya, és nem a jog által szabályozandó kérdés.

„Mitől annyira fontos Horthy restaurálása?” – kérdezte az ATV műsorvezetője még 2011 decemberében a Start adásában, mire a meghívott vendég, Karsai László kijelentette: „Azért fontos, mert Horthyban a szélsőjobb, a neonáci Jobbikkal az élen, megpróbálja előképét adni a mai, Orbán által vezetett kormánynak.”
Ez a mondat, pontosabban a „neonáci Jobbik” jelzős szerkezet csapta ki a biztosítékot a hírnevére oly érzékeny pártnál: perbe hívta Karsait, hogy bíróság állapítsa meg a jogsértést, kötelezze bocsánatkérésre a történészt, és tiltsa el a további jogsértéstől.    
Periratában a Jobbik – anélkül, hogy ezt részletesen indokolná – vitatja, hogy náci, neonáci lenne.
Felidézve a Jobbikhoz több szálon kötődő antiszemita, rasszista és saját magukat is nemzetiszocialistának nevező személyeket, csoportokat, honlapokat és megmozdulásokat, már-már megmosolyogtató, hogy a Jobbik sértőnek tartja, ha neonácinak nevezik. Másrészt a náci-neonáci ideológiát nem mindenki értékeli negatívan: a Jobbikkal stratégiai szövetségben álló Tyirityán Zsolt – a Betyársereg vezetője – büszkén nemzetiszocialistának tartja magát, a Jobbik-szimpatizáns Kuruc.info pedig rendszerint méltatja Adolf Hitlert.
Az alperes azonban nem azt szeretné elérni, hogy a bíróság mondja ki, vajon tényleg neonáci-e a párt, hanem azt, hogy azt mondja ki: a Jobbik neonáciságának vizsgálata a tudomány tárgykörébe tartozik, arról legitim módon lehet vitatkozni a nyilvánosság előtt. Az alperes szerint a Jobbik maga is véleménynyilvánításnak tartja Karsai László megállapítását, miszerint a párt neonáci, miközben saját magáról tényként állítja, hogy nem az. Az alperes szerint azonban ez is ugyanúgy vélemény, mint a neonáci, csak azzal ellentétes vélemény.  
Az alperes képviselője ellenkeresetében megemlíti, hogy a Google keresőben 114 ezer találatot kapott a „jobbik neonáci” kifejezésre, míg a „jobbik neo-nazi” szókapcsolatra ez a szám 67 ezer volt. Karsaiék szerint ez is arra mutat, hogy mind a közbeszéd, mind a társadalomtudomány képviselőinek széles köre definiálja neonáciként a Jobbikot. Vannak ugyanakkor olyan szakemberek is – történészek, szociológusok –, akik szerint a Jobbik nem neonáci, csak rasszista, homofób és soviniszta, illetve „náci jellegű” párt.
A különböző vélemények megítélése azonban nem a bíróság feladata – érvel az alperes –, mivel itt egy történelmi, társadalmi és politikai vitáról van szó. Karsaiék szerint a bíróságnak az lenne a dolga, hogy megállapítsa: a Jobbik neonáci vagy nem neonáci mivolta egy napirenden lévő, a társadalomtudomány széles körében vitatott kérdés, és ennek vizsgálatát nem szabad korlátozni, mert az sértené a szólás- és a tudományos szólásszabadságot.
A fenti érvelés alátámasztására az alperes begyűjtötte több szakember – a Jobbikot neonácinak, illetve nem neonácinak tartó – véleményét, és azt szeretné, ha ezek a vélemények a bíróság előtt is elhangzanának.
Ungváry Rudolf író az alperes megkeresésére kifejtette: a Jobbik a fajiság, vele a rasszizmus és zsidóellenesség, a vezérelv, a fegyveres testületeken keresztül megvalósuló fenyegetés politikáját folytatja. Ilyen politikai párt más államokban is létezik, azonban a nemzetiszocialista Németország bukása, az európai demokráciák győzelme után ezek a pártok annak érdekében, hogy a parlamentbe kerülhessenek, nem nevezik magukat nemzetiszocialistának („náci”), mivel a mai demokratikus légkörben ezzel végképp elszigetelnék magukat. Ezért mindenütt a „neonáci” jelzővel illetik az ilyen mozgalmakat. Ungváry emlékeztet rá, hogy a Jobbik tagjai a tüntetéseik alkalmával nyíltan és rendszeresen használják a „mocskos zsidó” kifejezést, és mivel ettől maga a párt nem határolja el magát nyíltan, azt jelzi, hogy milyen nézetek gyűjtőhelye. Éppen ezért Ungváry szerint megalapozott véleménynek tekinthető, hogy a Jobbik „neonáci” párt.
„A Jobbik nem neonáci párt, tudományos értelemben semmiképpen” – nyilatkozta az alperesek megkeresésére Paksa Rudolf történész. Paksa szerint bátran állítható, hogy a párt antiszemita, rasszista, homofób és soviniszta, de ettől még nem nemzetiszocialista, ugyanis semmi nem utal arra, hogy totalitárius diktatúrát akarnának, márpedig – érvel a történész – ez a nemzetiszocializmus nélkülözhetetlen feltétele. Paksa a Pax Hungarica Mozgalmat és a Vér és Becsület Egyesületet említi példaként neonáci-újnyilas csoportokra, míg a Jobbikról azt írja: tagságának és vezetőinek nagyobb része rendpárti, autoritárius nézeteket valló Horthy-szimpatizáns, míg kisebb része a fajvédő álláspontot képviseli, és ezek egy része neonáci. És bár kétségtelen, hogy e csoport hangja erősödik a párt vezetésében – ebben fontos szerepet játszik a Kuruc.info is –, Paksa úgy véli, hogy tudományosan nem igazolható, sőt cáfolható, hogy a Jobbik neonáci lenne. A történész ugyanakkor felháborítónak tartja, hogy a Jobbik beperelte Karsait, és reméli, hogy a bíróság a véleményszabadság mellett kiállva elutasítja a keresetet.
Bencsik Péter történész olyan gyűjtőfogalomnak tekinti a neonáci kifejezést, aminek nincs szigorú definíciója. Meghatározása szerint a neonáci a nácizmus alapelveinek vagy azok egy részének követését jelenti, és a Jobbik – antiszemitizmusával, élettérvíziójával, paramilitáris jellegű alakulatainak felállításával és gyűlöletbeszédével – bőven teljesíti „az idesorolhatóság kritériumait”. Bencsik emlékeztet arra, hogy a Jobbiknak a cigánysággal kapcsolatos megnyilvánulásai is a neonáci kategóriába sorolják a pártot. Mint írja, a 2010-es választásokra készült jobbikos pártprogram tartalmazza az alábbi megállapítást is:
„A főképp a baloldal által önző politikai célokból felhergelt cigányságban kialakult az a kép, hogy a magyarság az ellenségük, így a magyarokkal szembeni agresszív cselekedeteiket nemegyszer faji indíttatás vezette.” Bencsik szerint a faji indíttatás feltételezése ebben az esetben is arra utal, hogy a program készítői saját érzelmeiket vetítették ki egy másik csoport tagjaira, „a Jobbik tehát már a programjaiból is látható módon faji szemlélet alapján áll, a fajelmélet híve”.
Hajdu Tibor történész is úgy véli, hogy a Jobbik neonáci párt, még akkor is, ha nem mindenben azonosak az egykori nácikkal és nyilasokkal. „Csak nézeteik hasonlóak, tetteik nem: nem indítottak háborút, nem követtek el tömeggyilkosságot. Persze 1944-ig a nyilasok sem tettek ilyet, mégis nácifélék voltak” – fejtette ki álláspontját Hajdu, és arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a Jobbik állandóan címkéz szervezeteket, etnikumokat, mégsem állítják bíróság elé.
A párt által Karsai László ellen indított per márciusban folytatódik.

Olvasson tovább: