Kereső toggle

Parancsra nincs innováció

Interjú Saul Singerrel, a Start-Up Nation című könyv egyik szerzőjével

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hogyan képes Izrael, egy alig több mint hétmilliós ország, amely nem rendelkezik természeti kincsekkel, ellenségek veszik körül minden oldalról, és folyamatos hadiállapotban áll, több start-up céget elindítani, mint Japán, India, Dél-Korea, Kanada és Nagy-Britannia együttvéve? A siker titkairól írt nemzetközi sikerű könyvet a héten mutatta be a Patmos Records Kiadó. A magyar fordításban Startra kész nemzet című kötethez Oszkó Péter volt pénzügyminiszter írt előszót.

Huszonöt különböző nyelvre készült fordítás után magyarul is megjelent a Start-Up Nation című könyvük. Mit gondol, az érdekes sikertörténeteken túl miért lehet érdekes ez a kötet?

– Úgy vélem, hogy a könyv legfőbb üzenete Magyarország számára is az, hogy ha egy olyan kis ország, mint Izrael, amely rengeteg nehézséggel küzd, és kevés lakossal rendelkezik, képes úrrá lenni a különböző akadályokon, akkor ez másoknak is sikerülhet. A Szilícium-völgyet leszámítva Izrael indította útnak a világon a legtöbb start-up céget. Izrael egy főre számítva kétszer annyi kockázatitőke-befektetést vonz, mint az Egyesült Államok, Európához képest pedig mintegy harmincszor többet. A jelenlegi gazdasági válsággal küszködő országok számára az is fontos üzenet, hogy a kisvállalkozások és az innováció a munkahelyteremtés és a növekedés fontos forrásait jelentik. Természetesen minden országnak a saját erősségeire kell építenie, de nagyon sok előny származhat abból, ha az ilyen vállalkozó szellemű országok összefognak, egyesítik az erősségeiket és közösen lépnek előre az innováció területén.

Izrael Európában általában katonai konfliktusok, területi viták vagy éppen béketárgyalások kapcsán kerül be a hírekbe. Hogyan fogadták a gazdasági sikerekről írt beszámolót?

– Sokan kérdezték tőlünk azt, hogyan tudott egy ilyen hátrányból indult nemzet nagy országokat megelőzni a start-upok indítása terén? Nem tudtuk a választ, ezért írtuk meg a könyvet. Szerintünk Izrael mint nemzet maga is egy start-up vállakozás. Az ország megalapítása és fenntartása rengeteg kockázattal járt, számos krízisen vezetett keresztül, és ahhoz, hogy előre tudjunk jutni, mindig szem előtt kellett tartanunk a hosszú távú víziót. Ugyanilyen kihívásokon kell keresztülmennie egy vállalkozónak is. A külföldi fordítások nagy száma azt bizonyítja, hogy a világon Finnországtól Dél-Koreáig mindenkit foglalkoztat az a kérdés, hogyan lehetünk innovatívabbak, miként tudunk a hagyományostól eltérő utakon fejlődni.

Izraelben sem rendelkeztek kész mintákkal erre, sőt az ország első generációi nem is tartoztak a világ technológiai élvonalába. Aztán hirtelen robbanásszerű fejlődésnek indult több ágazat. Mitől sikerült áttörni?

– Az alapok hosszú időn át gyűltek az országban, de a fordulatot az hozta, amikor a kilencvenes években a kormány kockázatitőke-alapokat indított, és magánbefektetőket is arra ösztönzött, hogy támogatást nyújtsanak újonnan induló, ígéretes vállalkozásoknak. Részben kényszerhelyzetben is voltunk, mert ekkoriban érkezett Izraelbe több mint egymillió bevándorló a volt Szovjetunió országaiból. Közöttük átlagon felül voltak magasan képzett szakemberek, akiket nem lehetett mind a hagyományos ágazatokban alkalmazni, mert egyszerűen nem volt ennyi munkahely. Kétségtelenül a békefolyamat is lendületet adott az új kezdeményezésekhez. 2000 táján azonban úgy tűnt, hogy hirtelen minden szétesik. Kitört az intifáda, leállt a bevándorlás, és a világgazdaságban is kipukkadt az internetlufi. Mindenki azt várta, hogy összeomlik a fiatal izraeli start-up ágazat, de ennek az ellenkezője történt. Annak ellenére, hogy a befektetések visszaestek, Izrael a 2008-ban indult pénzügyi és gazdasági világválságot is sikeresen élte át.

A könyvükből kiderül, hogy a start-up ágazatot többnek tekintik, mint briliáns technológiai fejlesztések területét. Mitől más egy start-up vállalkozó?

– Az életben sok olyan foglakozás van, amely kiszámíthatóbb, és nyugodtabb egzisztenciát ígér. A start-upok számára számos nehézség jelentkezik, amelyekre többnyire nem lehet előre felkészülni. De a példák azt mutatják, hogy a ma sikeres nagy cégek jelentős része válság idején indult. Valójában a krízis megfelelő idő lehet az új termékek és megoldások keresésére, mert amikor eljön a fellendülés, előnyben vannak azok, akik azonnal piacra tudnak lépni. Ez látható ma is: nem tudjuk, hogy mely termékek vagy cégek lesznek sikeresek a jövőben, de az biztos, hogy tíz év távlatában hatalmas innovációs fejlődésnek leszünk a tanúi. A Szilícium-völgy kitárul, új nemezetek és kultúrák kapcsolódnak be a fejlődésbe. A világon sok helyen élnek jól képzett, kockázatot vállaló emberek, akiknek csak arra van szükségük, hogy mintát és megfelelő környezetet kapjanak. Sokan úgy gondolják, hogy Izrael követhetőbb példát tud ehhez az úthoz nyújtani, mint egy olyan világhatalom, mint az Egyesült Államok. Az innováció alapvetően alulról szerveződő folyamat. Nem lehet felülről elrendelni, ugyanakkor a kormányzat több módon is segítheti vagy éppen hátráltathatja a vállalkozókat.

Az izraeli választás egyik meglepetésembere a semmiből technológiai milliárdossá, majd pártvezetővé lett Naftali Bennett, aki különösen a fiatalok között népszerű. Miért vonzó az üzenetük?

– A start-upok kezdetben nagyon szűk közösséget érintettek, de a sikerek nyomán a közvélemény főárama is felfigyelt a tevékenységükre. Eljött az idő, hogy a politikában is megpróbáljanak új szemléletmódot és üzenetet megjeleníteni. Más országokban is láthatjuk, hogy sikeres vállalkozók nemcsak gazdasági, hanem más területen is a társadalom javát igyekeznek szolgálni. A világban a változás üteme egyre gyorsul, ezért előnyben vannak az innovatív gondolkodású emberek, akik felismerik az új ágazatok jelentőségét, és igyekeznek egy lépéssel mások előtt járni. A start-up jelenség többről szól, mint a komputerek és mikrocsipek. A tiszta technológiáktól a mezőgazdaságon át az orvosi és gyógyszeriparig forradalmasítani tudja a termelést. A siker kulcsa nem is a technológia, hanem az innovációra való nyitottság, hogy az új gondolatok és ötletek működőképes gazdasági modellek segítségével hasznot tudjanak hozni. A Facebook például nem új techológiára épül, hanem Mark Zuckenberg egy létező tudást kezdett el új módon használni. Ezt még Izraelben is tanulnunk kell.

Olvasson tovább: