Kereső toggle

Az ajtók záródnak

Átvarrja a kormány a felsőfokú szakképzést

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hirdetésdömpingje van a most februártól induló, felsőfokú szakképzést hirdető tanfolyamoknak, hiszen szeptembertől csak felsőoktatási intézmények hirdethetnek meg hasonlókat. Ezentúl meghatározott felvételi követelmények esetén és többnyire csak fizetősen lehet megszerezni egy felsőfokú OKJ-s végzettséget, mivel megszűnt az első szakképzettség megszerzésének ingyenessége.

Az érettségi után megszerezhető „felsőfokú” szakképzések rendszere 2013 szeptemberétől átalakul: „felsőoktatási” szakképzés néven teljesen beépül a felsőoktatás rendszerébe, s az egyetemi alapképzés alatti szintnek fog megfelelni. Ezentúl kizárólag egyetemek és főiskolák indíthatnak felsőfokú szakképzést, míg eddig ezt középiskolák, felnőttképzési intézmények vagy cégek is megtehették, amennyiben szerződéses viszonyban álltak valamely felsőoktatási intézménnyel.

A 2011. végén elfogadott szakképzési törvény értelmében a felsőoktatási intézmények is csak akkor indíthatnak felsőoktatási szakképzést, ha azonos szakon alapképzést vagy osztatlan képzést is folytatnak, ahova – a kreditek 75 százalékos beszámításával – továbbléphet a hallgató. Kétirányúvá tennék az átjárhatóságot, így az alapképzést végző diá-koknak is lehetőségük nyílna arra, hogy kreditbeszámítással megszerezzék ezt a képzettségi fokozatot, és akár munkába álljanak.

„Csatlakozva a fejlett országok gyakorlatához, a felsőoktatás rendszerébe illesztik ezt a rövid ciklusú, gyakorlatorientált és magas szintű elméleti tudást is nyújtó oktatási formát. A kétéves képzés része lesz a kötelező féléves gyakorlat, amit cégeknél kell elvégezni, melyekkel a felsőoktatási intézmények kötnek megállapodást” – nyilatkozta ősszel Hoffmann Rózsa, kiemelve, hogy a képzés színvonalát a Magyar Akkreditációs Bizottság felügyelete biztosítja. Korábban szerinte semmiféle követelményrendszer nem létezett, ezért fordulhatott elő, hogy szakközépiskolák, cégek, alapítványok „számolatlanul” indítottak ilyen kurzusokat. Az EMMI adatai szerint az Európai Unióban a felsőoktatásban tanulók 14 százaléka vesz részt ilyen rövid képzésekben, míg Magyarországon ez az arány 6-8 százalék közötti.

Mivel a felsőoktatás része lesz ez a forma, így hallgatói jogviszonnyal jár, s a belépésnek is meghatározott közismereti tudásbeli feltételei, illetve 200 ponthatáros követelménye lesz. A finanszírozás is a kompatibilis szakok támogatottságától függ, például informatika, agrár, műszaki szakképzések esetén lesznek állami térítéses helyek, de a hallgatói szerződés feltétele itt nem merült fel. A Magyar Rektori Konferencia nemrégiben kérelmezte a szaktárcánál annak visszaállítását, hogy munkáltatók esetén a szakképzési hozzájárulásból ismét leírható legyen ez a fajta képzés, de akció-juk sikertelen maradt.

Jóllehet az államtitkárság nyilatkozatai szerint a felsőoktatási szakképzés felsőfokú végzettségnek fog számítani, a vonatkozó törvényben ez nem szerepel – mutat rá Arató Gergely felnőttképzési szakértő. A felsőoktatási szakképzéstől teljesen különválik a középfokú képzettséget adó, úgynevezett érettségire épülő szakképzés, mely lehet iskolai vagy tanfolyami rendszerű, és szigorú akkreditáció mellett középiskolák vagy felnőttoktatási intézmények is végezhetik. Csak az iskolarendszerű változat marad ingyenes, és az is csak rögtön érettségi után, továbbvíve a nappali tanulói jogviszony formáját, ami családi pótlékot és diákigazolványt jelent. Az amúgy ritkuló állami támogatások miatt ennek a fajta képzésnek a felfutására számítanak a szakértők, különösen gazdasági területeken.

A szaktárca szerint az eddigi káosszal szemben a versenyképes szakképzést a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által újonnan kidolgozott és ellenőrzött egységes tananyagok, vizsgakövetelmények, valamint az általa regisztrált gyakorlóhelyek garantálják. Általános cél a gyakorlati képzés megerősítése, de az érettségire épülő OKJ-végzettséggel akár a felsőoktatásba is vezethet az út az államtitkárság szerint. Úgy tűnik, ezzel a formával egyenértékű a szakközépiskolások által az érettségi után 1-2 év alatt megszerezhető középszintű szakképzettség is.

Arató Gergely szerint a szakképzési rendszer átláthatóbbá és átjárhatóbbá tétele érthető törekvés, de szerinte nagyon kevés időt hagytak az átállásra, miközben a koncepció is átgondolatlan. Emiatt nagy múltú, hiányszakmákat oktató felnőttképző intézmények működése lehetetlenülhet el, mert adminisztratíve törvényen kívüli helyzetbe kerülnek. Számos szakma jövője is bizonytalan, melyeknek nincs szakirányú megfelelője a középfokú oktatásban, ilyen például az órás, cipész, optikus vagy egyes művészeti szakmák – a hírek szerint az OKJ-ban szereplő 429 szakma számát 100-ra akarják lecsökkenteni. „A világ számos országában sikeres gyakorlat, hogy a felsőfokú szakképzést a felsőoktatás részévé teszik, amit szakmai irányultságú, rövid időtartamú felsőfokú képzéseknek neveznek. Tény, hogy nálunk a felsőfokú szakképzés az elmúlt 15 évben megrekedt a felsőoktatás és a szakképzés határán, aminek a nemzetközi besorolása is elég nehéz volt, de a sokszínű képzési rendszer megfelelő jogalkotással, például az emelt szintű középfokú szakképzés visszahozásával megmenthető lenne” – véli Arató. Egyben utal arra is, hogy a szakképzési rendszer mögött rendkívül jelentős állami és uniós források állnak, melyeket ezentúl központilag meghatározottabb módon lehet eljuttatni a felhasználókhoz.

Olvasson tovább: