Kereső toggle

Életmentő csevegés

Naponta 6-7 ember lesz öngyilkos Magyarországon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Az emberek nem azért gondolnak az öngyilkosságra, mert meg akarnak halni, hanem azért, mert nem látják, hogyan lehetne másképp élni” – mondta el lapunknak a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének elnöke, aki nemzeti összefogást sürget a megelőzés érdekében. Kimutatható, hogy a segítségnyújtásnak még a látványa is jót tesz az immunrendszerünknek, nemhogy a megcselekvése, ráadásul az életmentéshez olykor elég egy hétköznapi csevegés is.

„A hazai öngyilkossági ráta ismét változik, ezért szükségesnek tartjuk egy nemzeti öngyilkosság-megelőzési program mielőbbi kidolgozását, amiben kiemelt szerep jut a médiának is. Az öngyilkosság okai nagyon összetettek, így sokrétű összefogásra van szükség a megelőzéshez” – mondta el lapunknak Szabóné dr. Kállai Klára, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének elnöke. Tavaly vezették be Magyarországon az új egységes európai 116-123-as ingyenes hívószámot, s az adatok azt mutatják, hogy míg 2011-ben a befutó hívásokból 430 körüli volt a krízishívások száma, addig a vészhívásoké idén szeptember 1-jéig már 13 ezer fölé emelkedett. A szám megugrása részben a helyzet tényleges romlásával, részben a segélyvonal ismertebbé válásával áll összefüggésben.
Az elnök asszony kiemeli: 2008 óta észrevehetően fölerősödött az egzisztenciális félelem, ami erősen kihat az emberek életének egyéb területeire is, de ennél is rombolóbb tényező a perspektívátlanság és reménytelenségérzés, ami Magyarországon különösen jellemző. „Az elmúlt években Európa-szerte enyhe emelkedésnek indult az öngyilkosságok száma. A válság vége beláthatatlan, ezért mindenhol nagyobb hangsúly került a fokozott megelőzésre, a védőfaktorok erősítésére, a megfelelő küzdési stratégiák kialakítására, a pozitív gondolkodásra” – teszi hozzá a szakember. A szövetség által szervezett konferencián elhangzott: a nyolcvanas évekbeli tetőzés óta felére esett vissza a hazai befejezett öngyilkosságok száma, de ha sürgősen nem teszünk ellene, akkor az ismét emelkedő tendenciával hamar visszakerülhetünk a 30 évvel ezelőtti helyzetbe. Tavaly mintegy 2400-an vetettek véget életüknek, a kísérletek számát pedig ennek tízszeresére teszik. A férfiak kiemelten veszélyeztetettek, már csak azért is, mert a nők könnyebben kérnek segítséget problémás helyzetekben.  
„Az emberek nem azért gondolnak az öngyilkosságra, mert meg akarnak halni, hanem azért, mert nem látják, hogyan lehetne másképp élni. Ez krízishelyzet, amikor az egyén megszokott megoldó eszközei nem működnek. A telefonszolgálatok révén van kivel átbeszélni a helyzetüket, kiutat keresni belőle, ráadásul mindezt név nélkül, ami különösen a férfiaknak jelent segítséget” – mondja az elnök asszony, hozzátéve, hogy a segélyszolgálatosok feladata lehet eldönteni, adott esetben kell-e szakorvosi kezelés, bár erre nehezen vállalkoznak az emberek az előítéletek miatt: a lélek betegségeit még ma is sokan a bolondsággal azonosítják. Holott a civilizációs ártalmak, különösen a túlzott stressz egyre tömegesebb depressziót idéz elő, amint arra Rihmer Zoltán pszichiáter is állandóan figyelmeztet.
Az öngyilkosság egy rendkívül mintakövető magatartás, ezért a megelőzésben óriási szerepe van a médiának – hangsúlyozza Szabóné. Ez nemcsak a segélyhívószámok népszerűsítésére vonatkozik, hanem az öngyilkossági esetek bemutatására is, ami nagyon könnyen példaadóvá válik mások számára. A „szomorú vasárnapok” helyett sokkal inkább a megelőzésre, a pozitív példákra kellene fókuszálni. A média hangsúlyváltása bizonyítottan hatékony: Ausztriában a híradások diszkrétebbé válása nyomán tartósan 70 százalékkal szorult vissza a bécsi metróban elkövetett, „népszerű” öngyilkosságok száma. Egy családon belül az öngyilkosság 25-szörösére emeli a rokonok, sőt a leszármazottak esetében is az öngyilkosság kockázatát, és ugyanez a helyzet a tágabb közösségekkel is. Ha a nemzet hősei, fontos alakjai (Zrínyi, Széchenyi, Teleki, József Attila, Latinovits stb.) öngyilkosok lettek, ez erős mintaként marad meg a köztudatban.
Goethe Az ifjú Werther szenvedései című könyve volt az első olyan ábrázolása az öngyilkosságnak, amelyet több országban ártalmasnak minősítettek és be is tiltottak, mert a főhőshöz hasonlóan szerelmi csalódást és reménytelenséget megélő fiatal férfiak egész sora vetett véget önkezével életének, miután elolvasták Goethe művét – írja a média felelősségével kapcsolatban Buda Béla pszichiáter.
Az öngyilkosok 70 százaléka ad le valamilyen vészjelzést a halála előtt a környezete számára: az érintettek rendszerint 2-3 héttel az öngyilkosság előtt megjelennek a háziorvosnál, többnyire valamilyen fizikai panasszal. Általában az orvosoknak is nehéz a panaszok hátterét feltérképezni, ezért most készül számukra egy depressziószűrést célzó program, ami lényegében egy pár perces kérdőíves teszt. Ezáltal gyorsan kiszűrhető, hogy kikre kell fokozottabban odafigyelni. „Az öngyilkosság előszobája a depresszió. Nem feltétlenül kell pszichiátria, az illető állapotától függ, merre kell őt továbbirányítani. Néha az is elég, ha a háziorvosa vagy a szomszédja meghallgatja, a hangsúly a társas kapcsolatokon van. Volt olyan segélyhívó, aki elmondta, hogy egy kutyasétáltató hölggyel való diskurálás mentette meg az életét, pedig általános dolgokról volt szó, nem is a problémájáról. Gyakran nem is gondolnánk, amikor az utcán szóba elegyedünk valakivel, hogy ezzel életet menthetünk” – figyelmeztet Szabóné.
A felismerés, megelőzés különösen nehéz egy olyan társadalomban, ahol általánosan jellemző a nyomott kedélyállapot, az orvosok pedig kiemelten veszélyeztetettek depresszió és öngyilkosság szempontjából. Mindazonáltal az árulkodó jelek még magyar viszonylatban is feltűnőek: ilyen a gondolkodás és magatartás beszűkülése, az elszigetelődés, amikor csak a maga problémája körül forog az illető, és nem is konzultál róla másokkal, amikor az agressziót önmaga ellen irányítja azáltal, hogy mindenért önmagát okolja. Az elnök kérdésünkre elismerte: ahhoz képest, hogy mennyire jellemző nálunk a depresszió, egészen jó öngyilkossági mutatóink vannak nemzetközi viszonylatban.
A megelőzés terén a legerősebb védőfaktornak a társas támogatottságot és a gyakorló vallásosságot tartják.
A szakember szerint az, ha egy vallásos ember jut el az öngyilkosság gondolatáig, az egyik legnehezebb feladatot jelenti a segítők számára. A társas támogatottság nem kizárólag családot jelent, viszont a harmonikusan működő család elsődleges védőfaktor lehet. Az emberi kapcsolatok születésünktől halálunkig fontosak az életben maradáshoz: kimutatható, hogy a segítségnyújtásnak még a látványa is jót tesz az immunrendszerünknek, nemhogy annak megcselekvése.
Az ingyenes számot tavaly több mint 22 400-an hívták. Korábban a negyvenes férfiak és ötvenes nők halmozott megjelenése volt jellemző, de a segélyhívószám széles körű kiterjesztése révén nagyon sok fiatal és idősebb ember is telefonál, ami az egymásra való odafigyelés növekvő hiányát mutatja. Földrajzilag olyan a megoszlás, mintha egy vonalzót illesztenénk Magyarország térképére: Baranya és Szabolcs-Szatmár megye mentén az országhatár után is folytatódik egy olyan sáv, amelytől jobbra markánsan nagyobb a depresszió, a mentális betegségek és az öngyilkosságok előfordulása, mint balra, és ez nagyon régóta így van. A hazai öngyilkossági statisztika élén mindig Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megye áll.
Naponta hat-hét személy hal meg öngyilkosságban Magyarországon, míg közúti balesetben két-három.
A befejezett öngyilkosságok hátterében 90 százalékban valamilyen kezeletlen pszichiátriai betegség áll: 70 százalékban a depresszió a felelős, továbbá az alkoholizmus, olykor a skizofrénia. Veszélyeztető faktor, ha az illető férfi, egyedül él, több kísérlete volt már, valamint különösen érintettek az időskorúak. Rihmer Zoltán szerint az öngyilkosság az esetek túlnyomó részében előre jelezhető lenne, a magas öngyilkossági ráta mindig utal a kezeletlen pszichiátriai betegek magas számára is. Ennek oka egyrészt, hogy még mindig kevesen tudják, hogy a depresszió jól szűrhető, és eredményesen gyógyítható. Másrészt az is tény, hogy a pszichiátriai ellátás feltételei sokat romlottak az elmúlt évtizedben: Németh Attila, az Országos Pszichiátriai Központ szakmai igazgatója a minapi konferencián is utalt arra, hogy az öngyilkosságok számának újbóli emelkedése 2007-ben indult meg, amikor „a pszichiátria padlóra került”, bezárták az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, és a járóbeteg-ellátás finanszírozását is csökkentették. Jelenleg a pszichiátriai gondozóintézetek látják el a rászorulókat, főként a krónikus skizofrén és pszichiátriai betegeket.

Veszélyben az orvosok

Az orvosok a teljes populációhoz képest kétszeres arányban lesznek öngyilkosok. Ezen belül a 100 ezer azonos szakterületen dolgozó orvosra eső öngyilkosok száma az USA-ban:
•    10 gyermekgyógyász
•    25 kórboncnok
•    25 sebész
•    36 szülész
•    61 pszichiáter

Minta nélkül

Szécsi Pál énekes (1944–1977) tragikus sorsát  a hazai öngyilkossági esetek prototípusaként emlegetik a szakemberek. Az édesapja nyelvész volt, aki a második világháborúban meghalt. Édesanyja, aki kilencszer ment férjhez, hatéves korában magára hagyta, és állami gondozásba adta, majd 1956-ban az USA-ba disszidált. A tehetséges fiatalember súlyos depresszióval és alkoholizmussal küzdött, öngyilkosságát hét „sikertelen” kísérlet előzte meg.

Olvasson tovább: