Kereső toggle

Nekik kicsöngettek

Átszabja a tankönyvpiacot a kormány

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Totális visszaállamosítás zajlik oktatási fronton: az egyentantervek után döntöttek az egyentankönyvekről is. A jövőben fokozatosan megszűnik az eddigi tankönyvválaszték, októbertől állami hatáskörbe vonják a terjesztést, a kerettantervekhez illeszkedő új tankönyvek engedélyezése pedig politikai ellenőrzés alá kerül. Hoffmann Rózsa szavaival élve egykönyves szisztéma lesz minden évfolyamon, minden tantárgyból. Idén még minden marad a régiben.

Az utóbbi két év alatt nagy nehezen összeállított, majd elfogadtatott Köznevelési Törvénynek megfelelően idén elkészült az új Nemzeti alaptanterv (NAT) is, melynek alapján iskolatípusonként „két-három, vagy adott esetben több” kerettanterv kidolgozását ígérte a szakállamtitkárság – az utolsó és be nem tartott határidő szerint nyárra. A tantervi központosítás részeként kerül sor az új kerettantervekhez illeszkedő „egyentankönyvek” előállítására és terjesztésére is, gyakorlatilag állami monopólium alá vonva az egész szférát. Hoffmann Rózsa államtitkár asszony régóta hangoztatja, hogy véget kell vetni a tankönyvpiacon uralkodó káosznak, s következetesen képviseli, hogy az eddigi széles választék helyett ő az egykönyves rendszer híve, mondván: a tankönyvellátás nem szolgáltatható ki a piaci érdekeknek, lévén az is közfeladat. Idén még a korábbiak szerint zajlik minden. Hoffmann Rózsa szerint az új NAT kerettanterveihez illeszkedő tankönyveket 2013. szeptember 1-jétől kaphatják majd meg a tanulók az 1., az 5. és a 9. évfolyamokon, majd ezt követően felmenő rendszerben. Ha nem készülnek el az új tankönyvek minden évfolyamban és tantárgyban, a forgalomban lévők is használhatók lesznek átmenetileg. A NAT által biztosított „tantervi stabilitás” révén pedig az ingyenes tankönyvellátást az iskolakönyvtárakból kölcsönözhető „tartós” könyvellátás váltaná majd fel.

Érdekes helyzet állhat elő, hiszen kerettantervek máig nincsenek, az iskoláknak viszont februárban kell leadniuk tankönyvrendeléseiket, méghozzá úgy, hogy kérdéses, miként készülnek el az új könyvek. Nem véletlen, hogy Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának elnöke is kevésnek találta az időt a kerettantervek és a hozzájuk kapcsolódó tankönyvek megalkotására, és eleve kifogásolta a tankönyvválaszték csökkentését is.

A tankönyvpiac rendjének módosításáról két törvényjavaslatot fogadott el a parlament, méghozzá a teljes visszaállamosítás jegyében: a télen megszavazott indítvány szerint 2012 októberétől a tankönyvek terjesztését a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) veszi át. A KELLO a logisztikai feladatokra pályázatot ír majd ki, amelyet Lukács Szabolcs igazgató szerint akár az eddigi terjesztők is megnyerhetnek. Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke lapunknak kifejtette: a terjesztői kört valószínűleg egy szeptemberben kiírásra kerülő közbeszerzési pályázat eredménye fogja meghatározni, ám a pályázati feltételeket homály fedi. „A tankönyvesek azt javasolták a KELLO-nak, hogy a feltételek között szerepeljen az elmúlt 3 évre kiterjedő terjesztési gyakorlat is, igaz, eddig még egyetlen javaslatunkra vagy kérdésünkre sem kaptunk választ az illetékes szervektől” – mondja az elnök.

Tény, hogy a tankönyvek a hazai könyvpiac összforgalmának mintegy 25 százalékát (évi 17 milliárd forint) teszik ki, körülbelül 100 érintett kiadóval. Jelentős szegmensről van szó, kiemelkedő haszonnal, hiszen garantált a magas példányszám, s a terjesztők a tetemes kereskedelmi árrés nélkül, közvetlenül a fogyasztóknak szállítják az árut. Amúgy a hazai tankönyvek árát 1998 óta államilag meghatározott árkorlát szabályozza. Ugyanakkor évek óta komoly problémát jelent a tankönyvek eltérő színvonala, ráadásul egy oktatásügyi szakértő szerint az iskolai rendeléseket gyakran nem átgondolt pedagógiai koncepció, hanem a megszokás vagy a jó marketing motiválja. Egy 2007-es vizsgálat során a tankönyvek kétharmada bizonyult problémásnak – főként érthetetlennek vagy elavultnak –, s a felmérések szerint a diákok a megvásárolt könyvek harmadát végül nem is használják. Lényegében nem sokat lendített a helyzeten, hogy azóta megszigorították a tankönyvek 3 évenkénti felülvizsgálatát, egyszóval lenne mit korrigálni a rendszerben, de abban minden megkérdezett egyetértett, hogy a választék lecsökkentésével nem lehet színvonalat növelni, mint ahogy monopolhelyzetből sem lehet minőséget teremteni. Annyi bizonyos, hogy a tankönyvkínálat és a kiadói kör várható szűkítésével az eddiginél csak jóval kisebb haszonnal és teljes állami kontrollal működhet majd a terjesztés, s hogy ki lesz az a bizonyos kegyelt kör, aki ezt folytathatja, arról egyelőre csak találgatások folynak. Lapunk által megkeresett tankönyvkiadók jobbára elzárkóztak a nyilatkozattételtől, egy illetékes munkatárs szerint „kivárás, bizonytalanság és félelem érzékelhető” a szakmában, mivel még a törvényben foglaltak sem látszanak garantáltnak, s nem véletlen, hogy 2010 óta olyan neves kiadók is, mint például a Műszaki, leálltak a fejlesztésekkel, mert senki sem tudja, mihez kell majd idővel igazodni.

A tankönyvpiac átalakítására vonatkozó másik, kedélyborzolóbb javaslatot nemrég, júliusban fogadta el a parlament, miszerint – ugyancsak októbertől – az emberi erőforrások minisztere dönthet a kiadványok felvételéről a tankönyvjegyzékbe, s emellett megmaradna az eddigi tankönyv-akkreditációs rendszer is az Oktatási Hivatal illetékességén belül. Hoffmann Rózsa hangsúlyozta: az elbírálás fő tartalmi szempontja az lesz, hogy megfelel-e a tankönyv az adott kerettantervnek. „A törvény kimondja: ha szerepel a jegyzékben szakminiszter által jóváhagyott kötet, akkor minden iskola kötelezően csak azt a könyvet használhatja. Ez olyan, mintha nem bíznának abban, hogy ezek a tankönyvek szakmaiságuknál, színvonaluknál fogva népszerűek lesznek a pedagógusok között…” – jegyzi meg Szarvas-Ballér Judit. A TVOT elnöke szerint nem világosak a miniszteri pályáztatás részletei sem. Vadonatúj könyvekre írják ki majd, vagy meglévő könyv kerettantervi átdolgozásával is lehet pályázni? A mostani kiadók pályázhatnak, vagy ad absurdum csak szerzőknek írják ki? Miként hangolják össze a különböző évfolyamok tankönyveinek tartalmát? Vajon mi lesz a jegyzékben szereplő kötetekkel, amelyeknek az engedélye 5 évre szól, miközben tudvalevően változni fog a rendszer?

„Az a könyv, amely a miniszteri rostán kiesik, más módon sem kerülhet fel a tankönyvjegyzékre, amelyik pedig hagyományos módon kerül fel oda, azt várhatóan előbb-utóbb ki fogja szorítani a »minisztériumi« példány. Félő tehát, hogy csak addig hagyják meg a meglévő tankönyvválasztékot, amíg meg nem születnek a kizárólagos újak, amelyek kötelező érvényüknél fogva felülírják a többit: ilyen formán a végső cél az, hogy csak azokból a könyvekből lehessen majd tanítani, amiket a miniszter kiválaszt” – erősítette meg felvetésünkre a képviseleti elnök. Azt pedig egyelőre senki sem tudja elképzelni, hogy mi lesz azokkal a patinás kiadókkal, akik tankönyvekre szakosodtak hosszú évek óta, és kiderül, hogy egy miniszteri döntéssel nem választják be a kiadványaikat a jegyzékbe.

„Ha az állam ingyenesen adja majd a »tartós« tankönyveket, akkor látszatra könnyen indokolható, hogy ő választja ki, melyik könyv legyen az. Az is kérdés, hogy pontosan mit ad majd ingyen, hiszen a segédkiadványok – munkafüzetek, gyakorló felmérők stb. – térítésmentességéről nincs szó. És azt sem szabadna elfelejteni, hogy van itt egy kísérleti generáció, amelyik elszenvedője lesz ennek a nagy átalakításnak” – teszi hozzá Szarvas-Ballér Judit.

Iskolakezdés átlag 27 ezer forintért

Idén átlagosan 26 900 forintot, a tavalyinál ezer forinttal többet terveznek költeni iskolakezdésre a magyar internethasználók az Árukereső.hu friss kutatása szerint. A válaszadók harmada 15 ezer alatt tervez költeni, másik harmada 15–30 ezer forint között, 34 százaléka pedig 30, vagy akár 50 ezer forintnál többet készül kiadni, mindezt feltehetően a gyerekszám függvényében is, bár erre nem tér ki a híradás. Erősödik az árszempont a minőségszemponttal szemben, tartósságot leginkább az íróasztaltól várnak el a szülők, míg például egy táska vagy tolltartó esetében legfeljebb 2 évre terveznek. A kutatás szerint a gyerekek átlagosan 11 éves korban tesznek szert első mobiltelefonjukra, tavaly a 12 éves kor volt jellemző. Az első számítógépet átlagosan 10 éves korban kapják meg a gyerekek, iskolakezdés alkalmából tízből két esetben.  A munkáltatók által adható iskolakezdési támogatás maximuma idén közel 28 ezer forint. A juttatás természetben is adható, amennyiben a munkavállaló számla ellenében is el tud számolni munkáltatójával. Januártól azonban a munkaadó kizárólag utalvány formájában vagy innovatív elektronikus fizetési kártyával nyújthatja a támogatást.

Olvasson tovább: