Kereső toggle

Sugárzó lehetőség

Európa legnagyobb uránprojektjére készülnek Pécsett

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Néhány éven belül újraindulhat a Mecsek lankái alatt rejlő uránérc kitermelése. Az 500 új munkahelyet teremtő és magas adóbevételekkel kecsegtető beruházás ötlete azonban nem aratott osztatlan sikert.

A Pécs belvárosától alig 10 kilométerre lévő Kővágószőlős határában az 1950-es évektől folyt az uránérc bányászata. Az urán árának alacsony volta és a kitermelés magas költségei miatt veszteségessé vált bánya 1997-ben zárt be. Az egykori bánya állami támogatással, 20 milliárd forintból történt rekultivációja négy éve véget ért, a területet azonban még mintegy harminc évig kezelni kell, mert a nyitva hagyott járatokba leszivárgó vagy feltörő víz kioldhatja az uránt, ami folyamatos monitorozás, illetve szűrés nélkül veszélyezteti a Pécset és körzetét ellátó ivóvízbázist.
Mivel időközben az urán világpiaci ára többszörösére emelkedett, felvetődött a további kitermelés lehetősége. Egy uránkutatással foglalkozó ausztrál cég Wildhorse Energy Hungary Kft. (WEH Kft.) néven alakult magyarországi leányvállalata 2006-ban Délkelet-Dunántúlon kutatási jogot kapott a Pécsi Bányakapitányságtól: 72 négyzetkilométer területen vizsgálhatja uránérc-kitermelés lehetőségét a mecseki uránbánya egykori telephelyeinek körzetében.
Pécsett a WEH Kft.-vel a tárgyalások még 2008 júliusában, Tasnádi Péter szocialista polgármester vezetésével kezdődtek, és egy hónap múlva a cég együttműködési megállapodást kötött az állami tulajdonú Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt.-vel, a mecseki uránbánya esetleges megnyitása céljából.
Ez év februárjában a megállapodás kibővült az egykori bánya rekultivációjában részt vevő, szintén állami tulajdonú Mecsek-Öko Környezetvédelmi Zrt.-vel. Berta Zsolt vezérigazgató lapunknak elmondta, hogy a Zrt. feladata lesz többek között a vízkezelés, vízjogi tervezés és engedélyeztetés, a meddő elhelyezése, valamint a tájrendezés is. A közös vállalat – amelyet később hoznak létre a felek – együttesen ötször akkora területen végezhetne kitermelést, mint az 1997-es bányabezáráskor művelt terület, így a mecseki Európa legnagyobb uránprojektjévé válhat. A 20 ezer tonna fémuránt tartalmazó érc kitermeléséhez most az igazoló és kutatófúrásokat végzik.
Az egykori kővágószőlősi uránbánya lapunknak nyilatkozó egyik mérnöke szerint a bánya újraindítása nem lesz egyszerű történet, több okból sem. A bezárás után az infrastruktúrát teljesen felszámolták, megszüntették a bánya területén az energiaellátást, emellett az utakat is újra ki kellene építeni. Mindez a mai környezetvédelmi szabályok mellett az engedélyeztetésekkel és az ipari létesítmények felépítésével együtt több, akár tíz évig is eltarthat.
A nagy nyereség reményét némiképp beárnyékolja az, hogy a külföldi gyakorlatban általában bányászatra alkalmasnak tartott urántartalomnak csak alig harmada található a mecseki ércben, és az sem egy rétegben. Többek között emiatt is volt szükség az elmúlt évek folyamán a nagyszámú, mintegy 400 próbafúrásra. Kóbor József biofizikus, LMP-s városi képviselő Heteknek adott nyilatkozata szerint a próbafúrás a fúrási iszap keletkezése miatt már megemelheti a háttérsugárzást. Mindez azért veszélyes, mert a fúrások lakóterületeken, házak közvetlen környezetében történnek. Az LMP a lakók nevében kezdeményezte, hogy csak részletes vizsgálatot követően, lakossági kontroll mellett szülessen döntés a kutatófúrások engedélyezéséről.
A múlt héten Pécsre látogató Kovács Pál klíma- és energiaügyért felelős államtitkár kiemelte, hogy az uránbányászat lehetősége nemzetgazdaságilag fontos kérdés, és ha a vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a kitermelés környezetkímélően, egészségkárosító hatások nélkül, gazdaságosan folyhat, akkor a kormány fontolóra veszi az uránbányászat indítását. Páva Zsolt polgármester hangsúlyozta, ha az újranyitás, vagy akár a próbafúrások környezeti vagy egészségi kockázatokat rejtenek, nem fogják megadni az ehhez szükséges hozzájárulást.
A környezeti károk mellett nem mellékes az újranyitandó bányában dolgozókat érő sugárterhelés  sem. A Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportjai által 1998 és 2008 között végzett vizsgálat szerint az egykori vájárok jelentős hányadában igen fiatalon, 40-50 évesen alakult ki gyors lefolyású, halálos kimenetelű tüdőrák. A Béke Bányászegyesület jelentése szerint 1981 és 2006 között 362 mecseki uránbányász halt meg tüdőrák miatt. Emellett más légzőszervi megbetegedés – például szilikózis – is jóval magasabb arányban van jelen az uránbányák alkalmazottainál. A mai, szigorúbb munkavédelmi előírások ellenére a sugárzás egészségkárosító hatását nem lehet elbagatellizálni.
Ez év áprilisában röppent fel a hír, hogy az egykori mecseki uránbánya rekultivált meddőhányójának területén napelemrendszerből álló erőmű épülne. A Repower Energia Kft. elnevezésű pécsi cég tervei szerint a munkálatokat egy 500 kilowattos egység kiépítésével kezdenék el, mely 1980 napelemtáblából állna. Berta Zsolt szerint az uránbánya megnyitása nem akadályozná a program megvalósulását, ugyanakkor csökkentené az állam terheit. Az erre irányuló előtanulmányok, valamint jogszabályi eljárások folyamatban vannak. Pécsett, ahol a napsütéses órák száma jóval meghaladja a magyarországi átlagot, mindez ígéretes beruházásnak tűnik. Nem utolsósorban: működését nem befolyásolja az urán esetenként változó világpiaci ára.

Olvasson tovább: