Kereső toggle

Kötelező gyakorlatok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Rendkívüli munkavégzést rendelt el a Hetek cikke nyomán a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) vezetősége, miközben lapunkhoz terjedelmes helyreigazítási kérelmet juttatott el, cáfolva állításainkat. A sérelmezett cikkben - röviden összefoglalva - azt írtuk: a rendszert ismerő civil szervezetek szerint a TKKI tevékenysége „klientúraépítőnek és pénzlenyúlónak tűnik".

A februárban indult Komplex telep programban 4,7 milliárd forint áll rendelkezésre roma telepek felszámolására és az ott élők életminőségének javítására. A pénzt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség biztosítja uniós forrásokból a sikeres pályázóknak. A Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) kötelező konzorciumi partnerként vesz részt a hátrányos helyzetű önkormányzatok számára kiírt projektekben. A Hetek április 13-ai számában, Pántlikázott pénzek című cikkünkben azt írtuk: önkormányzati vezetők és civil szervezetek is sok kifogásolnivalót találtak a pályázati rendszerben, többek között azt, hogy a TKKI a korábban megszokott árakhoz képest jóval drágábban kínál képzéseket, tréningeket és különböző, nem feltétlenül szükséges rendezvények szervezését. Cikkünk megjelenése előtt megkerestük kérdéseinkkel a TKKI-t, ám lapzártánkig nem érkezett válasz a cégtől. Ugyanakkor cikkünk megjelenésének napján, pontosabban késő este, minden megyei TKKI igazgató levelet kapott a budapesti vezetőségtől. A központ rendkívüli, a hétvégét sem kímélő munkavégzést rendelt el az NFÜ-be érkezett, a TKKI-nak tulajdonított költségvetési tételek alátámasztására. Úgy tudjuk, a központ komoly lépések megtételére szólította fel az igazgatókat.

Mindeközben lapunkhoz terjedelmes helyreigazítási kérelmet juttattak el. A TKKI ebben azt írja, cikkünk hamis látszatot kelt, amikor azt állítja, hogy„a felzárkóztatási programhoz szükséges pályázati pénzek elnyerésének egyik feltétele a kötelező együttműködés a TKKI-val".

Ezzel ellentétben - írja az intézmény - az együttműködést jogszabályok alapozzák meg, amelyek értelmében a TKKI a társadalmi felzárkózási feladatok területi koordinációját ellátó állami háttérintézmény. A pályázatokban szereplő „kötelező együttműködés" a fenti jogszabályok alapján nem a „pályázati pénzek elnyerésével" függ össze, hanem a projekt megfelelő szakmai megvalósításával.  A szóban forgó pályázatban nem kell szolgáltatásra szerződni a TKKI-val, hanem közös pályázat benyújtása történik konzorciális formában, melyben a TKKI a jogszabályok és a partnerek megállapodása szerint nyújt  szolgáltatásokat a célcsoporttagok számára.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapja szerint a felzárkóztatási programokban pályázni kívánó önkormányzatok „kötelező konzorciumi partnere a Türr István Képző és Kutató Intézet". Vagyis nem tévedtünk, amikor azt írtuk, hogy aki pénzt akar, annak együtt kell működnie a TKKI-val, hiszen együttműködés nélkül pályázni sem lehet.

Az NFÜ honlapjáról kiderül továbbá, hogy a TKKI közreműködik a Közösségi Beavatkozási Terv kidolgozásában, arra vonatkozóan az egyetértése szükséges. Kiderül továbbá, hogy a TKKI egy sor tevékenységet lát el a projekt keretében.

A TKKI sérelmezi, hogy cikkünk „az állítólagosan a hetilap birtokába jutott TKKI-s képzési díjakra és egyéb információkra hivatkozva azt sugallja, mintha a TKKI önkényesen állapítana meg irreálisan magas óradíjakat az OKJ-s képzések keretein belül szervezett órákon." A valóság ezzel szemben az - állítja az intézmény -, hogy a TKKI mint központi költségvetési szerv kizárólag a hatályos jogszabályokban nevesített költségnormák alapján indíthat képzéseket. A cég ugyanehhez a témakörhöz kapcsolja cikkünk azon részét is, miszerint „az önkormányzatoknak nincs lehetőségük olcsóbb céget választani: vagy a TKKI, vagy senki".

Ez is tényszerűen valótlan állítás - szögezi le az intézet. Mint írják, a TKKI által megismert önkormányzati pályázatok számtalan civil szervezet által nyújtott, illetve a pályázó önkormányzat által a sikeres pályázatot követően közbeszerzésen meghirdetett képzési elemet tartalmaznak. Minden esetben az önkormányzat saját döntésén múlik, hogy melyik lehetséges megoldást választja, amennyiben az önkormányzat más képzőt kíván bevonni a feladatok ellátásába, úgy azt közbeszerzésen megteheti. A Heteket informáló civil szervezetek ugyanakkor továbbra is állítják, a TKKI árai jóval magasabbak a korábban a piacon tapasztalt áraknál, ráadásul más cégekkel nem szerződhetnek az önkormányzatok.

És szintén a mi állításainkat erősíti, hogy a fentebb már hivatkozott, a megyei igazgatók számára szétküldött rendkívüli munkavégzésre felszólító levélben a TKKI vezetője figyelmeztet: nem fordulhat elő, hogy a pályázatokban a TKKI költségvetése túlzó vagy jogszerűen nem elszámolható költségvetési tételeket tartalmazzon. (Ami tehát azt jelenti, hogy mégiscsak tartalmazhattak ilyen tételeket a pályázatok.)

A TKKI szerint különálló tényt mos össze és hamis irányított végkövetkeztetésre sarkallja az olvasót az az állításunk, hogy „miközben a közmunkások havi 47 ezer forintért dolgoznak, egy állami cég (a TKKI) alkalmanként 600 ezerért tart »kiégés elleni tréninget« a munkásokat irányítók számára. Ugyanez a cég családi napot is szervez alkalmanként 1 millió 200 ezer forintért. A fő probléma az, hogy kötelező vele szerződni."

Mint a TKKI válaszából kiderül, a megadott tevékenységek közül egyikre sem kötelező a TKKI-val szerződni, a leendő projektek nem a közmunkásokat és főként nem azok munkavezetőit célozzák. Amennyiben egy-egy projekt tartalmaz majd kiégés elleni tréninget, annak nem lehet még ismert a költségvetése, de a 600 ezer forintos díj biztosan nem alkalmanként és főleg nem személyenként értelmezhető" - írja a TKKI. A Hetek birtokába került árajánlatból azonban éppen az derül ki, hogy a „Kiégés elleni tréning a célcsoporttal foglalkozók számára" alkalmanként 600 ezer forintba kerül, összesen három alkalmat ajánlanak összesen 1 millió 800 ezer forintért. Az tényleg nem szerepel az ajánlatban, hogy az ár személyenként lenne értendő, de ilyet nem is állítottunk. Egy, még a cikkünk megjelenése előtt kiadott utasítás szerint a projekt keretében a TKKI minden főigazgatóságának be kell terveznie workshopokat, melyek alkalmanként százezer forinttal terhelik kötelezően a nyertes önkormányzatokat. Igaz, a workshop költségvetése nemcsak a szakmai konzultációt, hanem a kávét, az üdítőt és a pogácsát is fedezi.

A TKKI szerint cikkünk „újabb valótlan állítása, hogy a szerződő település úgynevezett szolgáltatási térképének elkészítése (illetve az azt tartalmazó CD) 6,4 millió forintba kerül". - Ilyen CD-k sem az önkormányzatok, sem a TKKI által nem ismertek, amennyiben bárki ilyent árul, úgy azzal örömmel megismerkednének a pályázók - írja a TKKI, és hozzáteszi: „Tény, hogy a bárki által elérhető Pályázati Útmutató 27. oldalán előírtakra tekintettel a TKKI költségmentesen biztosítja a szolgáltatási térképet." Ezek szerint a birtokunkba került árajánlat időközben módosult, tény azonban, hogy az említett dokumentum szerint „a szolgáltatási térkép elkészítése a TKKI feladata, egységára pedig 6,4 millió forint". A szolgáltatási térkép háttérfejlesztésének szakértői díja összesen egymillió forint, ami úgy jön ki, hogy a TKKI által megbízott szakértő 20 napon át szakért napi 50 ezer forintért.

A TKKI sérelmezi azt a téma érzékenysége miatt neve elhallgatását kérő polgármestertől származó állítást is, mely szerint „egy 150 millió forintos megnyert pályázatból akár 30-40 millió is a TKKI-nél landolhat". - Ezzel szemben a pályázó konzorcium egyetlen tagja, így a TKKI sem „visz el" forrást, a megpályázott tevékenységek támogatása esetén azt a települések lakóira fordítják - állítja az intézet.

A Hetek értesülései szerint ugyanakkor a pályázatokban a TKKI által megbízott projektasszisztens havi nettó 200 ezer forintért dolgozik (33 hónapon keresztül). Egy utasítás szerint egy projektasszisztens maximum három pályázatban jelölhető meg. A rendszert ismerő informátorunk szerint ez leginkább úgy értelmezhető, hogy egy TKKI-s projektasszisztens akár nettó havi 600 ezer forintot is kereshet. Miközben - egy másik utasítás szerint - a TKKI vezetője úgy véli, hogy a megélhetési támogatásban részesülőknek - ennek összege napi 8 óra munkavégzés esetén havi 61 ezer forint - sok esetben nem szükséges a legnagyobb adható összeget biztosítani. A juttatás lehet kisebb értékű, és lehet természetbeni is.

Visszatérve a helyreigazítási kérelemhez: a TKKI írásunk azon részét is félrevezetőnek tartja, ahol „a cikk egyik megszólalója" szerint „roma szervezetek azt is sérelmezik, hogy a kormányzati programban nincs olyan elem, amely a romatelepek felszámolását, illetve lakókörülményeik megváltoztatását szolgálnák". A TKKI ezzel szemben azt írja, a nevezett pályázat csupán egy, azon romaintegrációt elősegítő pályázatok és kiemelt projektek sokasága közül, melyről a cikk említést tesz. Célja nem a telepek felszámolása, hanem a telepeken élők felzárkózásának segítése, melyben az önkormányzatok feladatellátását a kormány a TKKI-n keresztül, a civil szervezetek pedig kötelező partnerként közvetlenül segítik.

Ehhez csak annyit tehetünk hozzá, hogy a sérelmezett állítás nem „egy megszólalótól" származik, hanem abban a kormány számára készített dokumentumban olvasható, melyet több mint tíz, a felzárkóztatási programban résztvevő civil szervezet jegyez.

A Hetek megkereste az NFÜ-t is: május 2-án írásban kértünk választ arra, hogy igaz-e értesülésünk, miszerint az NFÜ vizsgálatot indított a TKKI-val kapcsolatban. A válasz lapzártánkig nem érkezett meg. Az NFÜ munkatársa telefonon csak annyit közölt, még nem tudni, „milyen döntés születetett az ügyben".

Névjegy

A TKKI a kilencvenes évek elején létrehozott Regionális Képző Központok hálózatának bázisán egyesített, országos illetékességű költségvetési szerv. Honlapja szerint „mindazzal a tapasztalattal rendelkezik, amely a társadalmi felzárkózás-politika eszközeinek eredményes alkalmazásához szükséges." A TKKI felettes szerve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az intézményt 2011 júniusában alapították.

Nem kérnek belőle

A bátonyterenyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat (RNÖ) nem kíván konzorciumi partnerként részt venni a helyi felzárkóztatási programban, amihez a település 150 millió forintot pályázik meg. A kisebbségi vezetők sérelmezik, hogy a lakhatást javító intézkedések nem szerepelnek a pályázatban. Az RNÖ alelnöke a döntést indokolva többek között azt mondta, tudomásul veszik, hogy a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) kötelező partner, hiszen a pénz „nagy részét a pályázatban képzésekre és tréningekre viszik el". Az alelnök a Roma Sajtóközpontnak nyilatkozva kijelentette: „Ez tipikusan az a program, amikor valakik elviszik a cigányok pénzét, megmondják, hogy mire kell elkölteni, és azt is, hogy ki költheti el. De a cigánytelepen élő emberek ennek semmilyen hatását nem érzik."

Olvasson tovább: