Kereső toggle

Sablonra gyártott diákok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az alap- és középfokú oktatást meghatározó új Nemzeti alaptantervvel (NAT) az államtitkárság egy évet késett, ugyanakkor a véleményezésére adott rövid idő jövő héten lejár. Szakmai színvonalát tekintve a legtöbb szakember pozitív fejleménynek tartja a NAT-ot, legalábbis a decemberben elfogadott, közfelháborodást kiváltó köznevelési törvényhez képest. A védett időben tartandó kötelező hit- és erkölcstanóra viszont majd’ mindenki torkán megakadt.

„Nem véletlen, hogy ehhez az anyaghoz a nevüket is adták a készítők: a NAT kidolgozásában a szaktárca láthatóan igyekezett minél több álláspontot érvényesíteni” – mondta el lapunknak egy oktatáskutató. Az iskolák mindenesetre meglehetős időzavarba kerültek, mivel az új NAT 2013. szeptember 1-jé­től lép életbe az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben, azaz papírforma szerint 3-4 év alatt, 2017-re váltana a közoktatási rendszer az új formulára.
A helyzetet nehezíti, hogy a NAT véglegesítése és az arra épülő két keret­tanterv kidolgozása még hátra van. Így jó esetben pár hónap áll majd rendelkezésre az oktatási intézményeknek ahhoz, hogy válasszanak a még készülőfélben lévő két központi kerettanterv közül, vagy pedig akkreditálják saját kerettantervüket az új NAT irányelveihez igazodva. Az új rendszer kötött,  mindössze 10 százaléknyi mozgásteret enged az eltérő elképzelések érvényesítésére. Iskolaigazgatók véleménye szerint a NAT a leszűkített tankönyvkínálattal és a szigorú szakmai ellenőrzés rendszerével együtt egy erősen uniformizált iskolarendszert fog eredményezni.
Az új NAT bevezetésével mondhatni megpecsételődik a demokratikus oktatási rendszerre való áttérés 20 éves időszaka, és visszatérünk a központi szabályozási elvhez.  Köztudott, hogy a rendszerváltás után kiteljesedő tanszabadsággal csak a felkészült vagy elhivatott pedagógusok, illetve intézmények tudtak élni, így egy nagyon egyenlőtlen színvonalú közoktatási rendszer jött létre hazánkban. Az oktatáskutató szerint a kulcskérdés a pedagógusképzés lenne, amelynek átfogó megújítása nélkül az oktatás színvonala nem emelhető, ehhez képest a tanterv vagy az iskolák államosítása másodlagos tényező. Becslések szerint a pedagógustársadalom átlagéletkora 50 év körüli, és legfeljebb egyötödük nevezhető innovatív beállítottságúnak. Merőben kétséges, hogy az új NAT-ban szereplő számos reformpedagógiai vívmány – például a kooperatív tanulás – vagy a szerteágazó kompetenciák kialakítását célzó elképzelések megvalósításához rendelkezésre állnak-e egyáltalán megfelelően felkészült pedagógusok.
Az oktatás színvonalromlásának másik oka a közoktatásból az elmúlt években kivont több mint 100 milliárd forint. Az iskolafinanszírozási elv – állami rész, fenntartói rész, plusz intézményi bevételek – annyiban változik, hogy a diákok után járó fejkvótát a bérfinanszírozás váltja fel, azaz az állam a köznevelési törvény alapján meghatározott pedagóguslétszám és egyéb alkalmazottak bérét biztosítja. Az állami, egyházi és nemzetiségi iskolák teljes mértékben államilag finanszírozott intézmények lesznek.  
A korábbi NAT-ok a minél több tantárgyban érvényesülő, „kereszttantárgyas” műveltségtartalmakra fókuszáltak, szabad teret hagyva a helyi igények szerinti tartalomkitöltésnek. Ehhez képest az új változat – ha úgy tetszik, „maradibb” módon – inkább tantárgyia­sítja és évfolyamokra, óraszámra lebontva meg­határozza az elsajátítandó tudásanyagot, ezáltal a bemeneti követelményeket szigorítja, nem pedig az eddig preferált kimeneti szabályozást erősíti. Azaz a kormány szerint nem az egységes érettségi és középszintű vizsgakövetelményekre vagy a kompetenciamérésekre kell az oktatásnak összpontosítania, holott a tapasztalatok szerint ez lenne a hatékonyabb módszer – jegyzi meg a jogalkotó szempontjait ismerő forrásunk.
A hangsúlyosabbá vált műveltségtartalmak, mint az erkölcstan, pénzügyi ismeretek, hazafias nevelés stb. a korábbi NAT-ban is szerepeltek, csak kevésbé erőteljes formában. Nemzettudat, hazafias nevelés alatt elsősorban a hagyományos nemzeti műveltség értendő, amihez képest másodlagos a nemzetközi kontextus, a világirodalom vagy a világtörténelem. A korábbinál nagyobb hangsúly esik a kortárs alkotásokra és a klasszikus műveltségre, továbbá a sportra, a nyelvtanításra és a művészeti oktatásra. Jelentős teret kap az informatika, ami egyrészt örvendetes, hiszen a NAT első változatából az IT még teljesen hiányzott, másrészt kétséges annyiban, hogy különálló tantárgyként tanítják, holott az infotechnikai eszközök használatának át kellene szőnie az iskolai élet minden mozzanatát. Sajnos  az új NAT tovább erősíti az oktatás elméleti jellegét egy kevéssé intellektuális beállítottságú korosztály számára.

Halálra ítélve

„Teljes kilátástalanságban vagyunk, ez a tanév biztosan lemegy, de onnantól minden bizonytalan” – mondja L. Ritók Nóra, a 12 éve működő berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány művészetoktatási intézményének vezetője. A bemutatóiskola komplex felzárkóztató, pedagógiai és szociális munkát végez az egyik leghátrányosabb régióban lakó közel 700 szegény, zömében roma gyermek felé. L. Ritók Nóra szerint a köznevelési törvény rendelkezik ugyan arról, hogy az alternatív, illetve a speciális nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó iskolák kerettanterve eltérhet az általános szabályoktól, de egyrészt tisztázatlan a szakmai ellenőrzésük kérdése, másrészt az állami finanszírozás csak a kötelező feladatellátásra korlátozódik, így ezek az iskolák könnyen ellehetetlenülnek.  Másik „lehetőségük” az uniformizálódás: igazgatójukat a miniszter nevezi ki, tantervüknek a NAT-hoz kell illeszkednie, és 10 százalék terük marad arra, hogy a maguk merőben eltérő elképzeléseit érvényesítsék, holott az alternatív iskolák működésének alapja a szabad mozgástér L. Ritók Nóra hozzáteszi: a szabad kísérletezés, a gyermekközpontúság, az innováció zászlóshajói mindig is az alternatív iskolák voltak, hozzájuk kötődik a legtöbb újítás, fejlesztés, melyek jó része idővel a NAT-ba is mindig bekerül, s amelyekre komoly uniós finanszírozási rendszer is épült.
„A mostani nagy hidegek is megmutatták, hogy a gyerekek jelentős részétől nem várható el ugyanaz, mint azoktól, akik meleg otthonból, jóllakottan, megmosakodva, nyugodtan átaludt éjszaka után mennek be az iskolába. Az elvárások ugyanazok, miközben áthidalhatatlan szakadék tátong a családok és az iskola értékvilága között” – hangsúlyozza a vezető. A 800 hazai alapítványi és magániskola létjogosultságát megkérdőjelezhetetlennek tartja, mert alternatív módszereik révén ezeknek az intézményeknek egy része azoknak a gyerekeknek kínál megoldást, akik kihullanak a közoktatásból. Vonatkozik ez a szo­ci­ális, egészségügyi, mentális vagy családi problémákkal küzdő gyerekekre egy olyan országban, ahol 400 ezer kiskorú a létminimum alatt él. Erre nem az erőteljesen fegyelmező, tanköteles kort leszállító, kirúgást megkönnyítő oktatáspolitika a megfelelő válasz, mert akkor ezeknek a gyerekeknek a sorsa megpecsételődik – hangsúlyozza az intézményvezető, aki szerint az oktatásügyet össze kellene kapcsolni a szociális és egészségügyi szférával, komplex megoldásokban kellene gondolkodni, máskülönben családsegítés, településfejlesztés, munkahelyteremtés híján a nyomor újratermelődik, s egész vidéki régiók lehetetlenülnek el Magyarországon. L. Ritók, aki több petíciót megfogalmazó szakmai szervezetnek, így a Hálózat a Tanszabadságért szervezetnek is tagja, úgy látja: a kibontakozást nagyban megnehezíti, hogy a szakmabelieket lebénítja az egzisztenciális félelem.

Zavarok a hittanóra körül

Az új NAT előírása szerint 2012. szeptember 1-jétől a nebulóknak, illetve szüleiknek kötelező lesz választani az általános erkölcstanóra, illetve az egyházi személy által tartott hit- és erkölcstanóra között. Ezek különálló tantárgyként épülnek be a többi óra közé, az általános iskola első osztályától a középiskola végéig. Egy utolsó pillanatban benyújtott törvénymódosító értelmében a „sima” erkölcstant is tarthatja hitoktató. A hittan pontos részleteit a köznevelési törvény az új egyházügyi törvény értelmében egyháznak minősülő felekezetek hatáskörébe utalja, míg a világi erkölcstanórák tartalmát a NAT részletezi, méghozzá tagozatonként lebontva, meglehetősen általános témakörök mentén, bár a tantárgy irodalomlistája még nem ismert.
Az elmúlt években az erkölcstan áttételesen, azaz a különböző tantárgyak keretén belül megjelenítve szerepelt a NAT-ban, s különálló tantárgyként csak a 11. évfolyamtól kapott helyet. A hittan pedig az állami iskolákban legfeljebb fakultatív különóraként, igény szerint volt eddig jelen. Az erkölcstan-, más néven etikaoktatás gyakorlati megvalósítását az elmúlt 15 évben számos ellentmondás jellemezte.
A legtöbb szakember egyetért abban, hogy bárminemű erkölcsi nevelés alapját a hiteles pedagógusok képezik, de az etika- és különösen a hittanóra szükségessége körül komoly vita dúl. A kötelezően választható erkölcstan- vagy hittanóra bevezetése elleni tiltakozás egyik legfőbb oka, hogy egyelőre nem látni, hogyan tudják az iskolák időben és térben – a mindennapos testnevelés és művészeti oktatás mellé – beékelni még ezeket az órákat is, amelyekhez ráadásul külön tantermeket kell biztosítaniuk.
Hangsúlyosak az elvi aggályok is. A Hálózat a Tanszabadságért (HAT) többek között azt kifogásolja, hogy a köznevelési törvény sokhelyütt pontatlan, így önkényesen értelmezhető: például kimondja ugyan a világnézeti semlegesség elvét, de nem tartalmaz semmilyen garanciát annak betartására, ugyanakkor tételesen rendelkezik a vallásoktatás állami intézmény­ben való garantálásáról, ráadásul a pedagógusvégzettség feltétele nélkül. A HAT sérelmezi az egyházi iskolák sok szempontból privilegizált helyzetét is, amelynek következményeként az egyházi gimnáziumi oktatás aránytalan kiszélesedését prognosztizálja.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) múlt héten az Alkotmánybírósághoz fordult a köznevelési törvény egyes rendelkezései kapcsán, így a kötelező hit- vagy erkölcstanoktatás miatt is. A PSZ szerint a rendelkezés alkotmányos alapjogokat sért: egyrészt sérti az állam és egyház szétválasztásának elvét, másrészt sérti a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, mivel a szülőket világnézeti kérdésben szín­vallásra kényszeríti, márpedig „a szü­lônek és a tanulónak joga van ahhoz, hogy vallásos vagy más meg­győződését kinyilvánítsa, vagy a kinyilvánítását mellőzze” – áll a PSZ-nek az ombudsmannak is elküldött levelében. Szerintük a semlegesség elvével együtt sérül a szülőknek a gyerme­kük nevelésének megválasztásához való joga is, már csak azért is, mivel diszkrimináció éri őket, ha olyan valláshoz vagy más meggyő­ződéshez kötődnek, amelynek gyakorlására nincs bejegyzett egyház. (MMR)

Olvasson tovább:

  • Időtlen jellemrajzok – Charles Dickens és az internet kora

    Mi értelme van a 21. században egy 19. században íródott regényt olvasni? Nemhogy internet, de még televízió és rádió sem létezett akkoriban. Nem voltak telefonok, az emberek gyalogosan, lóháton, vagy lovaskocsival közlekedtek. A Facebook és az Instagram, a Star Wars és a Marvel, az űrutazás és a...
  • Évi 712 gyermekmolesztálási ügy

    Mintha kicsit megnyílt volna a zsilip: sorban derülnek ki a kiskorúakat molesztáló nevelők külön­böző ügyei. Legutóbb egy középkorú erkölcstanár borzolta fel a kedélyeket, aki kikezdett egy 13 éves diákkal. A Hintalovon Alapítvány szakértői szerint nem annyira az esetek száma nő, hanem több ügy...
  • George Sorosról írt könyvet Andreas von Rétyi német újságíró

    George Soros: A multimilliárdos globális hálózata és az általunk ismert világ vége címmel jelent meg a napokban a magyar származású német újságíró, Andreas von Rétyi könyve. A könyv a Soros-szervezetek tevékenységével és azoknak a politikai életre gyakorolt hatásával foglalkozik elsősorban, és...