Kereső toggle

Emberi haszonállatok

Minden európaira több tucat harmadik világbeli gyerekrabszolga jut

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A gyermekrabszolgaság olyan globális ügy, amely nem kizárólag a fejlődő országok vagy Fekete-Afrika problémája. Kimondható, hogy a jóléti államok polgárai akarva-akaratlan cinkosai a rabszolgatartóknak, mivel 2012-re gyakorlatilag szinte lehetetlenné vált az olyan műszaki termékek, ruhadarabok, élelmiszerek használata és fogyasztása, amelyeket ne gyermekmunka felhasználásával állítottak volna elő. Sőt, bizonyos országokban nem kell tíz órának sem eltelnie ahhoz, hogy saját rabszolgát vehessünk, akit akár haza is vihetünk magunkkal.

Általánosan bizonyítható tény, hogy a gyermekrabszolgaság nem tudna ilyen mértékben virágozni, ha a nyugati társadalmak és a multinacionális vállalatok a profitmaximalizálás helyett több figyelmet fordítanának arra, hogy hol és kivel állíttatják elő a termékeiket. Több multicég is keveredett már gyermekmunkabotrányba az új évezredben. Idén januárban az Apple próbált meg gesztusokat tenni, mivel a készülékeit összeállító egyik beszállítója, a kínai Foxconn több esetben került az újságok címlapjára az embertelen munkakörülmények miatt. Steve Jobs cége azonban nem szakította meg kapcsolatát a kérdéses céggel, csak felszólította a jobb munkakörülmények megteremtésére.

A Foxconn gyáraiban a 14-15 órás napi munkarend mellett sem ritka a három egymást követő, hasonló hosszúságú műszak, amelyben óriási stresszel járó precíziós munkát kell végezni, így több kínai gyárban is védőhálókat kellett kihelyezni az épületek köré, hogy a gyárcsarnokok tetejéről leugró munkavállalók öngyilkossági kísérletei ne legyenek sikeresek. Mindezeken túl igen gyakori, hogy 12-13 éves gyerekek dolgoznak ezekben a csarnokokban, ahol többek között az Amazon Kindle-t, az Apple összes termékét, az Xbox 360-t vagy a Sony PlayStationt rakják össze. A Foxconn az Apple mellett többek között az Acernek, a Dellnek, a Microsoftnak, a Motorolának, a Nintendónak, a Nokiának, a Ciscónak, a Sony Ericssonnak, a Panasonicnak és a Samsungnak is beszállítója.

A ruha teszi

2009-ben a H&M és a Zara került reflektorfénybe bangladesi és üzbegisztáni beszállítóik miatt, amelyekről kiderült, hogy legnagyobb részben 10 év alatti gyermekek által begyűjtött gyapotot használnak fel a ruhaanyagok előállításához. A H&M annyit tudott hozzátenni a kérdéshez, hogy mivel nehéz megállapítani, hogy melyik ruhaanyag tartalmaz üzbég gyapotot, így nem tudja garantálni, hogy azt teljes egészében ki tudja iktatni a termékekből. Viszont a cég maga elítéli a gyermekmunkát. Az Inditex - amely a Zara márka tulajdonosa - ugyancsak elítélte a gyermekmunkát, ám érdemi akcióra részükről sem került sor.

Ennél jóval nagyobb árnyékot vetett a GAP márkára a gyermekrabszolgasággal való kapcsolat, ugyanis 2007 októberében az ázsiai hímzőipar és a gyermekrabszolgaság kapcsolatáról szóló Sunday Observer tudósítás nyomán a BBA jogvédő szervezet kiderítette, hogy a GAP Kids pólók hímzése legnagyobb részben gyermekmunka eredménye. Ezután nem sokkal a GAP visszavonta az üzletekből a kérdéses ruhadarabokat, majd Joe Eastman, a GAP észak-amerikai elnöke közleményt adott ki, mely szerint a gyermekmunka-vizsgálat után 23 (!) beszállítótól váltak meg, ahol bizonyíthatóan rabszolgasorban tartott gyermekek állították elő a megrendelt árut. Nagy, de nem bonyolult kérdés, hogy az ominózus cégek miért csak a botrányok kirobbanása után fordítanak figyelmet erre a nem mellékes körülményre.

Édes étel

Az élelmiszeripar ugyancsak nem kivétel. Kenyában tilos ugyan 16 év alattiakat foglalkoztatni az ipari termelésben, ám a mezőgazdaságra ez a tiltás nem vonatkozik. Az amerikai kormány által készíttetett tanulmány alapján 1,8 millió afrikai gyermek dolgozik a kakaóbab-ültetvényeken. A gyerekek közül mintegy 284 ezer dolgozik életveszélyes körülmények között, köztük 153 ezren kénytelenek olyan növényvédő szereket alkalmazni, amelyekhez kötelező volna a védőfelszerelés. A dolgozó gyermekek 64 százaléka 14 év alatti, és 40 százalékuk lány.

A világ legnagyobb kakaótermelőjének számító Elefántcsontparton a gyerekek legnagyobb része emberkereskedők áldozataként kerül rabszolgasorba. Nyugat-Afrika a világ kakaótermelésének 69 százalékát állítja elő, és ugyanebben a térségben a tanulmány szerint a 15 év alatti gyermekek 30 százaléka kénytelen embertelen körülmények között az ültetvényeken dolgozni. A legnagyobb európai és amerikai csokoládégyárak tehát közvetett módon támogatják a gyermekmunkát az Afrikából származó kakaó felvásárlásával. Mindehhez az is hozzájárul, hogy a kakaó ára 2000-ben történelmi mélypontra süllyedt, ami azokat a farmereket is rabszolgamunka igénybevételére kényszerítette, akik addig fizettek bért a munkásoknak. Így nem ritka az olyan gyermek, aki öt éve nem kapott fizetséget, és akit minden alkalommal félholtra vernek, ha megpróbál elszökni. Az elefántcsontparti kormány a multinacionális cégeket okolja a helyzetért, mert ők tartják mélyponton a kakaó árát. Pascal Affi N'Guessan miniszterelnök szerint legalább tízszer ennyit kellene fizetniük a termékért, hogy a termelő farmok megfelelő életszínvonalat nyújthassanak a dolgozók számára.

Darabáras gyerekek

A világ legnagyobb rabszolgatartó kontinensén, Afrikában az emberrablások mellett nem ritkán fordul elő az sem, hogy a mélyszegénységben élő családok eladják gyermekeiket akár azért, hogy a pénzből valamilyen vállalkozást kezdjenek, akár azért, mert a kereskedők azt ígérik, hogy a gyermeknek jobb sora lesz egy gazdagabb családnál. Ez történt a 12 éves ghánai Mawulehawe-val is, akit anyja a helyi halászoknak adott el 40 dollárért, hogy a pénzből halsütödéje számára sütőolajat tudjon vásárolni. Mivel a családnak nincs elég pénze, ezért a fiúnak semmi esélye arra, hogy oktatással kikerüljön a szegénységből. Ha szerencséje van, akkor „mindössze" kemény fizikai munkára kényszerítik, és nem lesz egyike a több százezer szexrabszolgának, mint Dalyn, akit 12 évesen 150 dollárért adtak el prostituáltnak a kambodzsai fővárosban, Phnompenben. A lány 17 évesen tudott elmenekülni fogvatartóitól egy rendőrségi razzia során, és óriási szerencse, hogy nem fertőződött meg HIV-vel vagy más, szexuális úton terjedő vírussal, mint rengeteg sorstársa.

Dél-Afrikában, amelyre a tavalyelőtti futball-vb ráirányította a figyelmet, az elmúlt 150 év rabszolgaság-ellenes rendeletei és egyezményei ellenére több a rabszolga, mint eddig bármikor. Tipikus eset a 17 éves Sindiswa története, aki, miután szülei meghaltak, a jobb élet reményében szülőfalujából Bloemfonteinbe utazott egy nővel, aki jól fizető állással kecsegtette. A nő a lányt 120 dollárért és egy adag kokainért adta el egy emberkereskedőnek, aki azonnal prostitúcióra kényszerítette. Alig egy évvel ezután Sindiswa negyvenkilósan, három hónapos terhesen, az AIDS végső stádiumában, tuberkulózisban távozott az árnyékvilágba.

Annak ellenére, hogy a dél-afrikai alkotmány 1996 óta tiltja a rabszolgaságot, a segélyszervezetek úgy becsülik, hogy mint-egy 38 ezer gyermek él szexrabszolgaként, és több mint 500 szindikátus működik együtt az országban a korrupt rendőrség és a helyi „becserkészők" segítségével a kínai, orosz és európai rabszolga-kereskedőkkel. Velük szemben különösen a mintegy 1,4 millió AIDS miatt elárvult gyermek védtelen.

Az ENSZ Gyermekvédelmi Szervezete szerint a fenti adatok élő bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a világ kudarcot vallott a gyermekek védelmében, ugyanis a legtöbb esetben még azok számára sem garantált a szabad élet, akik kiszabadulnak az embertelen körülmények közül. Mindaddig, amíg a nyugati társadalmakban egyre nő a kontrollját vesztett fogyasztás és a kereslet, kevés az esély arra, hogy ezek a gyermekek valaha is megtapasztalják a szabadságot.

SajátŰrabszolgaŰpapírokkal

A go.com egyik bloggere saját stábbal kísérletet tett arra, hogy felderítse, mennyi ideig tart Haitin egy gyermekrabszolgát megvenni. Rejtett kamerákkal felszerelve részletes dokumentációt készített arról, hogy a megérkezése után rögtön két keresked is ajánlatot tett neki, és az alku tárgyát képez 11 éves kislány árát alig öt perc alatt 150 dollárra sikerült lealkudnia. Miután a hotel pincérei hallották, hogy mirl folynak a tárgyalások, k is ajánlatot tettek a bloggernek, st, arról is biztosították, hogy némi extra pénzért 24 órán belül még hamis papírokat is hoznak, amivel kiviheti a gyermeket az országból. Haitin azonban ingyen sem tart sokáig rabszolgához jutni. A szegény családok ugyanis a jobb élet reményében odaadják gyermekeiket a módosabb családoknak, akik aztán házi rabszolgaként tartják ezeket a gyermekeket, akiket gyakran meg is vernek.
Ez azonban nem haiti sajátosság, és a rabszolga-kereskedk útját az országhatárok sem akadályozzák. A kaliforniai Irvine-ban 2008-ban lebukott egy egyiptomi pár, akik 10 éves kora óta tartották rabszolgasorban az ekkor már 19 éves Shyimát, aki naponta 20 óra kemény házimunkával, szabadnapok nélkül, havi 45 dollárt keresett a gazdag családnál.
A hatéves Alit, akirl a BBC 2007-ben tudósítást készített, Jemenbl csempészték át Szaúd-Arábiába, hogy az utcán kolduljon. őt is azért adták át szülei a kereskedknek, mert azt remélték, hogy jobb élete lesz majd. Ali viszonylag szerencsés volt, mivel t nem csonkították meg – mint több társát – azért, hogy hatékonyabban tudjon koldulni. 2005-ben a jemeni hatóságok adatai szerint havonta mintegy 300 gyermeket csempésztek át a határon, hogy a helyi koldusmaffia számára gyŐjtsék a pénzt az utcán.

Az indiai csoda titka

India, amely ugyancsak hatalmas tempóban fejldik, a világ második legnagyobb rabszolgatartó térsége Afrika után. A 2001-ben tartott népszámlálási adatok alapján akkor 12 millió gyermek dolgozott az ország iparágaiban, és ez a szám folyamatosan n. Itt sem ritka, hogy a gyermekeket a jobb élet reményében adják el rabszolgának, de az is gyakori, hogy a szülk adósságát a gyerekekkel fizettetik meg, még akkor is, ha az sok esetben nem éri el a 100 dolláros mértéket sem. Az ország hatalmas kiterjedése miatt rengeteg olyan térség van, ahol a hatóságok nehezen tudják a törvényeket érvényre juttatni – itt nem ritka, hogy szüleikkel együtt az ötéves vagy fiatalabb gyerekek is dolgoznak.

Olvasson tovább: