Kereső toggle

Az eszme barna - Jobbik: a nyilas utódpárt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Miközben az ország házában, a médiában és a közbeszédben egyformán folyik a vita arról, hogy ki a felelős a nemzeti vagyon elherdálásáért, és mindenki a másikra mutogat, de leginkább az MSZP-re mint az MSZMP (a valamikori állampárt) utódjára, felmerül a kérdés: valóban csak egy utódpárt ül a parlamenti patkóban? Az alábbiakban csupán a tények egymás melletti felsorakoztatásával szeretnénk illusztrálni, hogy a Jobbik a Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom utódja.

Elsőként a pártok szervezésének kérdéséről beszéljünk. A nyilasok mozgalmát, közelebbről Szálasi Ferenc tevékenységét mindig is jellemezte a kettős szervezés. A legális és illegális tevékenység együttes gyakorlata. Ahogyan mondta: „A párt a test, a mozgalom a lélek." A nyíltan fellépő párt már 1936-ban megalakult (természetesen több mutáción ment át), tényleges működése és szerepe azonban 1944 októberéig szigorúan rejtett maradt. Ezt tudatosan álcázták a mozgalom vezetői. Ugyanis nem csak reformokra készültek, hanem teljes rendszerváltásra. A mai radikálisnak nevezett szélsőjobboldal retorikájának alapvonala, hogy az 1989-es politikai változásokat teljes egészében megkérdőjelezi. Emellett ideológusaik két részre osztják a mozgalmat. Egyfelől a hatalom megragadását a parlamentarizmus útján és keretei között elképzelő csoportra. Ezt az ellenfél, azaz a pártok és a demokrácia által kijelölt küzdőtérnek tartják (az igazán radikálisok ide kötik magát a Jobbikot is). Másfelől a mozgalmi csoportokra, amelyek nem a parlamentarizmus útját választják: például a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vagy a Magyar Gárda.

Külföldi pénzek

A nyilasok az 1939-es választásokon 750 ezer szavazatot és ezzel 31 mandátumot gyűjtöttek össze, annak ellenére, hogy számos választókörzetben nem is tudtak jelöltet állítani a különböző, jogilag eléjük vetett nehézségek miatt. Mi okozta ezt a támogatottságot? A náci Németország által nyújtott anyagi segítség, illetve a belpolitikai feszültségek és a gazdasági, szociális feszültség. Ebben a helyzetben a nyilasok a munkanélküliséget felszámoló munkaállamot ígértek az olasz fasiszta korporációs állam mintájára. Hangsúlyozták az energiaipar államosítását, ahogyan nemrégiben Sneider Tamás jobbikos képviselő is kiemelte, hogy az energiaárak állami felülvizsgálatával kell korlátozni az önkényes áremeléseket. A nyilasok követelték az élősdi jövedelmek felszámolását. Ez az elem rendszeresen visszatér a mai radikálisok bankellenes retorikájában, néha még a hivatalos politikai retorikába is begyűrűzve. Az árak központi megszabásának nyilas programjára rímel Z. Kárpát Dániel véleménye a multik megrendszabályozásáról.

Ne menjünk el a külföldi támogatások kérdése mellett! Tagadhatatlan, hogy a nyilasok 1939-es sikerében fontos szerepe volt a náci német pénznek. Ugyanis a választásokon, éppen a nyilas áttöréstől tartva, csak olyan jelölt indulhatott el, aki letett 10 ezer pengő kauciót. Szálasiék a körzetek felében voltak erre képesek, ami azt jelenti, hogy az országosan 25 százalékos szereplés a 63 lehetséges körzetben valójában 40 százalékos volt. Mivel a párt nagyon szerény vagyonnal rendelkezett, és a tagság az alacsony jövedelműek közül került ki, nem sikerült volna ennyi jelöltet sem indítaniuk, ha külföldről nem kapnak támogatást. A Jobbikról egy horvát újság lebbentette fel, hogy iráni pénzekből finanszírozzák a párt működését. Meglepő is, hogy egy nyíltan rasszista politikai alakulat csupán az iráni és a palesztin nép ügyével képes szolidaritást vállalni.

A nyilas gazdaságpolitika fontos eleme volt még, hogy totálisan irányított tervgazdálkodást képzeltek el, a különböző szükségleti kategóriák bevezetésével akarták meghatározni a különböző társadalmi csoportok számára lehetséges fogyasztási mennyiséget, amelytől a legjobb anyagi helyzetben lévők is csupán 20 százalékkal térhettek volna el. Ne felejtsük el, hogy a nyilasok gazdasági elképzelései nem álltak messze a marxista gazdaságpolitikai elképzelésektől. Tulajdonképpen a nyilasok a kapitalizmus jobboldali alternatíváját fogalmazták meg. Nem véletlen, hogy a fajvédelemből kiábrándult Budaváry László Zöld bolsevizmus címmel írt leleplező munkát a nyilasokról.

Nagy magyar álom

Szálasi Ferenc felfogásában az állam legfontosabb feladata a trianoni békeszerződés megsemmisítése. Ezzel kívánta helyreállítani az Ősföldet, azaz a történelmi Magyarország és a magyar szupremácia érvényesítését a Kárpát-medencében. Helyhiány miatt most nem kívánjuk felsorolni azokat a nyilatkozatokat, internetes posztokat, blogbejegyzéseket, amelyeken Vona Gábor pártelnöktől kezdve a Jobbik képviselői, tagjai és szimpatizánsai a „Nagy-Magyarország" helyreállításáról szólnak. A magyar felsőbbrendűséget hirdeti mindaz a megjegyzés, amelyeket a magyarokat bántalmazó, kirekesztő, üldöző tótokról (szlovákok), oláhokról (románok), csetnikekről (szerbek), orkokról (cigányok) és metéltekről (zsidók) írnak, mondanak a különböző fórumokon.

Szálasi Ferenc nem volt antiszemita. Ő ugyanis aszemita volt, azaz a zsidók teljes kiűzését kívánta. A zsidókkal való együttélés gondolatát még elviselni sem bírta. Elsőként az országból akarta eltávolítani őket, de a nemzetiszocializmus végső győzelme esetén azt sem zárta ki, hogy majd „a zsidóságot írmagostul kiirtják". Amikor Incze Béla (Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom) és társai magukat aszemitának mondják, akkor pontosan erre gondolnak: „Én nem antiszemita vagyok, én aszemita vagyok, ami azt jelenti, hogy zsidónélküliség: ez a magyar nemzeti szocializmus egyik alapköve" - mondta Incze 2010 nyarán.

A nyilasok külpolitikai elképzelésének lényegét, amit Szálasi Ferenc több írásában, előadásában és nyilvános szereplésében is kifejtett, a Kárpát-medencében, a helyreállított Nagy-Magyarországon a Szent Korona diktatúrája jelentette. Ma a Jobbik részéről tervként jelenik meg, hogy a koronát újra közjogi méltóságra emelnék. Természetesen a korona diktatúrája valójában azoknak a diktatúráját jelenti, akik annak nevében vezetik Magyarországot.

Családpolitika sterilizációval

Bármilyen meglepőnek tűnik, de a nyilasok között számos értelmiségi fordult meg. Ungváry Krisztián történész a nyilasokat bemutató írásában kiemeli, hogy az első Szálasi-féle pártalakulat, a Nemzet Akaratának Pártja budapesti tagnévsorában 1938 elején 99 doktori fokozattal rendelkező személy volt nyilvántartásban, ami a budapesti párttagok több mint egyötödét jelentette. Noha ma a Jobbik köreiben vannak, akik „áruló" értelmiségről beszélnek, mégis egyre nő azok száma, akik szimpatizálnak a párttal és a mozgalommal. Különösen a felsőoktatásban tanuló jövendő magyar értelmiség köreiben magas ez a szám.

Itt kell megemlítenünk, hogy a nyilasok - azaz Szálasi Ferenc - hitvallása, a hungarizmus, önálló szellemi termék volt. Kifejezései, mint a gyepű, turán, a magyar őstörténetből merítettek. Mai rokonaik, a Jobbik politikusai sem állnak távol ettől az iránytól. Szegedi Csanád a következőket hangsúlyozza (természetesen országjobbító szándékkal): „Rovásírásunk egyben szellemi ébredésünk, gyökereink újrafelfedezésének záloga is, éppen úgy, ahogy például az írek feltámasztották a brit megszállók által szinte kipusztított ősi nyelvüket, de egyben hatékony fegyver a neoliberális, kommunista agymosás elleni harcban." A honatya szerint az egyik legértékesebb kultúrkincsünk, a rovásírás a sötétség erőinek esett áldozatul, ezért kell visszahozni méltó helyére. Idetartozik a közoktatás is. Már vizionálhatjuk is magunk előtt, ahogy a magyar diák az angolleckéjét homlokráncolva gépeli rovásírásos klaviatúráján.

A családpolitika mind a nyilasoknak, mind a Jobbikhoz kötődőknek nagyon fontos. A nyilasok programja követelte a rendellenes nemi ösztönnel rendelkezők ivartalanítását. A Jobbik ezt az elvet magáévá tette, de más célcsoportot jelölt meg. Többször kijelentették, hogy azokat a roma nőket, akik már két gyermeket megszültek, kötelezően sterilizálni kellene, megakadályozva további szaporodásukat.

A nyilaskeresztes mozgalom Szálasi Ferenc útmutatása alapján a keresztény vallás felsőbbrendűségét vallotta. Szerepüket, tekintélyüket megőrizhették volna a Hungarista Magyar Állam megalakítását követően is. Egyetlen korlátozást vezetett volna be Szálasi: az egyházaknak tilos lett volna politizálni.

A Jobbik számára a nyilvánosság felszínén szintén nagyon fontosak a keresztény értékek. Emlékezzünk csak a gyesen lévő kismama, Dúró Dóra nyilatkozataira, amikor felháborodva beszélt arról, hogy pártja szerint a melegfelvonulás meggyalázta a kereszténységet. Ugyanakkor a Jobbik folyamatosan zaklatja, szektának bélyegzi a ma már államilag is elismert egyháznak számító Hit Gyülekezetét.

Romba döntött ország

Amikor 1944 októberének közepén a nyilasok hatalomra kerültek, kezdetét vette egy ámokfutás: Magyarország, mint a lemmingek a tengerbe, úgy vetette magát a fizikai, anyagi, erkölcsi pusztulásba. Az országjobbító nyilasok tevékenységének köszönhetően az 1920 és 1944 közötti politikai elit jelentős részét koncentrációs táborba hurcolták. Horthy Miklós fia, Szombathelyi Ferenc (volt vezérkari főnök), Kállay Miklós, Lakatos Géza (volt miniszterelnökök), Rassay Károly, Peyer Károly, Lingauer Albin (volt országgyűlési képviselők) adtak egymásnak randevút a dachaui és mauthauseni koncentrációs táborokban. A nyilasok kivégezték Bajcsy-Zsilinszky Endrét, Kiss János altábornagyot, Tartsay Vilmost és Mónus Illést. Mindenki ismeri Radnóti Miklós, Szerb Antal, Sárközi György és Halász Gábor nevét, hogy csak azokról az irodalmi nagyságokról beszéljünk, akiket meggyilkoltak a nyilas uralom idején.

A nagyjából 180 napos regnálásuk alatt a nyilasok segítettek a németeknek kiszállítani az országból szinte az összes mozdítható élelmet, felszerelést, gépet. Elvitték a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét, ami 36 és fél tonna aranyat jelentett. Hogy a koronázási jelvények kiszállításáról már ne is beszéljünk.
Vajon mire lennének képesek mai utódaik?

Olvasson tovább: