Kereső toggle

Kétszázezer tonna cián

Megnyílhat Európa legnagyobb aranybányája az erdélyi Verespatakon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A román kormány a határozott magyar kormányzati ellenzés dacára is áldását adja a verespataki aranybánya-beruházásra. A kitermeléshez több mint tízszer annyi mérgez cianid vegyületet használnak majd, mint Európa összes aranybányájában együttvéve, de a válság miatt nem a környezetvédelmi szempontok a legfontosabbak. Az ügy pikantériája, hogy a döntés kulcsszerepli a bukaresti kormány RMDSZ-es miniszterei.

„Elmúltam negyven, elvált asszony vagyok, nincs munkám. Egyedül nevelem a két gyerekem. A nagyobbik, a lányom szeretne egyetemre menni, de egyszerűen nincs miből. Sokszor hónap végén nincs mit főznöm. Munkahelyek kellenek nekünk, az Érchegységben élőknek, és mi a bányászathoz értünk. Ezért van szükség a verespataki kitermelésre, segítsetek!” – ilyen, s ehhez hasonló vallomások jelentek meg a romániai médiában az utóbbi hetekben.
Az ilyen írások rendes körülmények között az olvasói levelek sorában szerepelnek, de most egész oldalas hirdetésként közlik ezeket, a megszólaló fotójával együtt. A levéláradat a Verespatakon arany- és ezüstkitermelést tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) legfrissebb hirdetési kampányának része, amellyel arról akarja meggyőzni a romániai közvéleményt, hogy a munkahelyteremtés érdekében érdemes vállalni a cianidos aranykitermelés és a külszíni fejtés összes környezeti kockázatát.
A tizenkét éve húzódó, csendben kimúlni látszó engedélyeztetési eljárás azzal a döntéssel tért magához, amit a román kormány kulturális minisztere hozott meg, név szerint Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki nemrég még hevesen ellenezte a bányaprojektet. A minisztérium rábólintott az RMGC régészeti mentesítési kérelmére, így a cégnek már csak a környezetvédelmi tárca engedélyét kell megszereznie ahhoz, hogy elinduljon a kitermelés. A vállalat vezetői már a 2014-es indulásról nyilatkoztak, és szinte biztosra veszik a bánya megnyitását.
Az RMGC 626 ezer uncia aranyat tervez kinyerni Európa legnagyobb lelőhelyéről, a kitermelés indulásától számított öt éven belül. Az arany ára a mostani befektetői értékek szerint 1800 dollár, tehát a kanadai–román vegyesvállalat legalább egymilliárd dolláros bevétellel számol. A végső cél annak az összesen 300 tonna aranynak és 1600 tonna ezüstnek a kinyerése, amit a geológiai kutatások szerint a környék hegyei rejtenek.
A vita komoly, hiszen a tőke áll szemben a környezetvédelemmel, és eddig mindig a tőke győzött, mondják a környezetvédők, szinte előre prognosztizálva az ügy kimenetelét. Az RMDSZ lassan, de biztosan kihátrált a bányaprojekt ellenzői mögül, állította az egyik RMDSZ-politikus lapunknak. A párt koalíciós partnere, a liberális-demokrata PLD régóta támogatja a bányanyitást, és erre próbálja rávenni az RMDSZ-t is, bár ezt a nyilvánosság előtt folyamatosan tagadja. Talán ennek is köszönhetően az utóbbi időben a magyar gyűjtőpártban is növekszik azok száma, akik támogatják a bánya megnyitását a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva.
Az RMGC az ígéretek szerint sok száz munkavállalónak adna állást a bányában.
Egy, a neve elhallgatását kérő erdélyi magyar politikus szerint a beruházó reklámhadjárata erős pozitív visszhangra talált a társadalom szegényebb rétegeiben, ebben a helyzetben pedig már az RMDSZ-politikusok sem ellenzik a beruházást, hiszen az komoly gazdasági fellendülést hozhat Romániának. Hozzátette: az Európai Unió is mintha csendben szemet hunyna az ügyben.
Magyarország teljesen elutasítja a cianidos aranykitermelést – így döntött a kormány augusztus 3-án. A határokon átnyúló szennyezési kockázatok miatt Romániának kötelessége kikérni a környező országok álláspontját is az úgynevezett Espoo-i egyezmény keretében, bár valójában ez Bukarestet semmire sem kötelezi a tudomásulvételen kívül.
Verespatakon a főutca szinte minden házán ott virít a kék tábla, ami azt jelenti: a ház már a bányavállalat tulajdona.
A helybéliek elhagyták a városkát, csak néhány idős embert látni az utcákon, de közeledésünkre ők is házaikba húzódnak. Végül az egyik civil szervezet, az Alburnus Maior aktivistáival futunk össze, akik egy „cián = halál” feliratú transzparens alatt demonstrálnak fáradtan. Úgy tűnik, nagyon felkészültek: amikor kiderül, hogy cikket írok a bányáról, rengeteg anyagot, számítást és környezetvédelmi hatástanulmányt tesznek elém. Egy kolozsvári egyetemista, János, bár nem tagja az egyesületnek, de csatlakozott ideutazó barátaihoz, és maga is aktívan próbál győzködni, hogy a bánya életre veszélyes, megnyitása valóságos ökológiai csapást jelentene az Érchegységre és tágabb értelemben az egész Kárpát-medencére.
„Az érc feldolgozása után összesen 275 millió tonna, mérgező cianid vegyületeket tartalmazó zagy gyűlne össze egy új és egy ismét megnyitott tározóban” – mutat az egyik számításra János. Egy baleset esetén a szennyezés a környező patakokból az Aranyos folyóba, onnan a Marosba, majd a Tiszába folyna. Így a tározót a zöldek a tiszai szennyezés és az ajkai gátszakadás tapasztalatai alapján időzített bombának tekintik, ami a bánya majdani bezárása után is veszélyes lehet. A Román Tudományos Akadémia, a román állam Országos Műemlékvédelmi Bizottsága, a görögkeleti, a katolikus, a református, az unitárius egyház és számos további civil szervezet is az ellenzők táborában van, ahogyan számos európai környezetvédő szervezet is hangosan ellenzi a bányaprojektet. Európa azonban hallgat, nem vállalja fel a döntőbíró szerepét, mert a cianidos technológiát minden aranyat kitermelő uniós országban alkalmazzák: Franciaországban, Nagy-Britanniában és Svédországban ma is elterjedt a cianid használata – mondja a román civil szervezet szakértője, akinek szavait János fordítja szorgalmasan.
Augusztus elején hetvenhét erdélyi civil szervezet tiltakozott a verespataki kitermelés ellen. „Az üzemeltetés tizenöt éve alatt 215 millió tonna ércet dolgoznának fel, közel 200 ezer tonna cianid felhasználásával. Jelenleg évente 1000 tonna nátrium-cianidot használ fel egész Európa aranybányászati szektora. A verespataki bányaterv évi 13 ezer tonna nátrium- cianid-felhasználással számol” – áll közös nyilatkozatukban, amit öt nyelvre lefordítva adnak a kezembe. Az ügy biztosan tartogat még fordulatokat, hiszen az indulatok a projekttel szemben egyre nagyobb hullámokat gerjesztenek Európában, de 2011 nyarán az látszik valószínűnek, hogy az évtized közepére megnyílik Erdélyben a földrész legnagyobb aranybányája.

Olvasson tovább: