Kereső toggle

A végtelenbe, és tovább!

25 éves a Pixar animációs stúdió

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Toy Story, Verdák, Némó nyomában, Egy bogár élete, Hihetetlen család, L’ecsó és még sorolhatnánk. Gyerekek és felnőttek kedvencei, mesefilmek, melyek fogalmakká váltak. DVD-lemezen, de minimum egy-egy műanyag játékfigura képviseletében ott figyelnek csaknem valamennyi gyerekszoba polcain. A többszörös Oscar-, Golden Globe-, valamint Grammy-díjjal jutalmazott Pixar- filmek alkotói immár huszonöt éve koptatják az egeret meg a klaviatúrát, félévente újabb és újabb fantasztikus történettel kápráztatva el a világot.

A Pixar a 3D-t az animációs fesztiválok, rövidfilmek világából kiemelve egy új műfajt teremtett, melynek úttörői és követendő művelői lettek a fiatal művészek. Útjukat a „Messzi-messzi galaxis" szülőatyja, George Lucas, valamint az Apple számítógépek és az iPhone megálmodója, Steve Jobs egyengette, aki a mai napig tulajdonosa a Pixarnak.

A hetvenes évek hippimozgalmának közepette a Utahi Egyetem feltörekvő ifjú tudósai lefektették a modern számítógépes grafika alapjait. Közülük kerültek ki többek között az Adobe (Photoshop) alapítói, valamint egy Ed Catmull nevű fiatalember, aki a komputeres képalkotás technológiájának megteremtésében játszott meghatározó szerepet. Catmull arról álmodott, hogy a számítógépet komplett animációs filmek elkészítésére fogják használni, s ez felkeltette Alexander Schure milliárdos érdeklődését. Schure Walt Disney nyomdokaiba kívánt lépni, és rajzfilmgyártásba kezdett, mivel azonban a hagyományos kézi rajzzal készülő animációs módszert túl lassúnak találta, szerződtette Catmullt, aki létrehozott egy fiatal programozókból álló lelkes csapatot. A stáb híre hamar eljutott a Star Wars filmek szülőatyjához, így 1979-ben csatlakoztak a Lucasfilmhez. Az akkor még gyerekcipőben járó, de végtelen lehetőségeket sejtető komputeres grafikai technológia az 1982-es Star Trek Genezis filmben villantotta ki először a foga fehérét. Lucas csapata briliáns jelenetet készített: egy a Föld teremtését bemutató egyperces komputeranimáció annyira újszerűen hatott, hogy a Walt Disney egyik fiatal munkatársa, John Lesseter - ma a Pixar vezető animátora - felkereste a Lucasfilmet, és csatlakozott a csapathoz. Az ő közreműködésével készült az Ifjú Sherlock Holmes című film híres jelenete, amikor egy rózsaablakon látható keresztes lovag életre kel: ő lett egyben a filmtörténet első virtuális szereplője. Szintén ők készítették az 1984-es Jedi visszatér látványos űrcsatáját.

Az együttműködésnek egy családi konfliktus vetett véget. 1985-ben Lucas válókeresetet adott be, s mivel a kaliforniai törvények teljes vagyonmegosztásra kötelezték, kénytelen volt pénzzé tenni a fiatal komputergrafikus-csapatot: az Apple-től éppen távozó Steve Jobs új utakat keresve vásárolta meg Lucastól a céget tízmillió dollárért, és elnevezte Pixarnak. (A szó a pixel - azaz komputeres képpont - és az art - azaz művészet - összetételéből származik.) A negyven főből álló csoport életében egy pár éves induló piaci küzdelem következett: eleinte komputergrafikai munkaállomásokat készítettek és forgalmaztak, magas áraik miatt nem sok sikerrel, ám emellett minden évben indultak a Siggraph nevű komputeranimációs expón egy-egy rövidfilmmel. Az első igazi sikert a Luxo Junior című kisfilmük aratta, melyben a Pixar-filmek elején ma is látható asztali lámpák bolondoztak egymással. Ekkortájt kezdődött a mai napig tartó együttműködés a Disney-vel.

Az igazi áttörést 1989-ben a Tin Toy című alkotásuk hozta meg, melyet az Amerikai Filmakadémia Oscar-díjjal jutalmazott: ez egyben az első számítógépen készült filmnek járó elismerést jelentette. A Pixar saját fejlesztésű, Render Man névre hallgató, háromdimenziós grafikai szoftvere ekkor kezdett ipari sztenderdé válni ismert hollywoodi filmekben: ezt használta James Cameron A mélység titka idegen űrhajóihoz, valamint a Terminator 2 folyékonyfém robotjának életre keltéséhez, majd később Steven Spielberg Jurassic Parkjának virtuális dinoszauruszait is ezzel a technológiával alkották meg.

Szintén fontos szerephez jutott a Pixar, és egyben a hagyományos kézrajzzal készült rajzfilmek 3D-vel való ötvözésének mérföldköveit tette le az Oroszlánkirály és a Kis Hableány című Disney-klasszikusok elkészítésekor. Catmull és Lesseter közös álma, egy egész estés 3D animációs film megszületése, ekkor került elérhető közelségbe: a Disney szerződött a Pixarral három nagy játékfilm elkészítésére, melyek teljes egészében számítógéppel készülnek majd. A szerződés értelmében a Disney finanszírozta a gyártást, valamint a reklámhadjáratot, a bevétel 15 százaléka pedig a Pixart illette meg. Az időközben 110 főre duzzadó stúdió hosszú évek megfeszített munkájával végül elkészítette első nagy filmjét: 1995 novemberében, hálaadás napján tűzték műsorra a Toy Storyt, amely elsöprő sikert aratott. A bemutató világszerte összesen 360 millió dolláros bevételt produkált, ami példa nélkülinek bizonyult -tekintve, hogy animációs filmről van szó. Lesseter és Catmull újabb Oscar tulajdonosai lettek, de jelölést kapott a rongybaba cowboy Woody és az űrjárőr Buzz Lightyear történetéről szóló zseniális forgatókönyv is, a Pixar pedig egy csapásra a blogbuster mozik világában találta magát!

A Disney további öt filmre és tíz év együttműködésre szerződött a Pixarral. Az aranytojást tojó tyúk diadalmenete innentől kezdve egyenesen ívelt felfelé: 1997-ben jött a Toy Story várva várt folytatása, amely a közönség és a kritikusok szerint is felülmúlta az első részt. 1998-ban az Egy bogár élete, 2001-ben a Szörny Rt., 2003-ban pedig a Némó nyomában készült el. Ez utóbbit már Andrew Stanton rendezte, aki a továbbiakban olyan remek történetekkel ajándékozta meg a Pixart, mint a kitűnő párizsi szakácspatkány L'ecsó (2007) vagy a magányos robotról szóló Wall-E (2008) utópisztikus meséje, és a sort még hosszan folytathatnánk.

A Pixar-filmek sikere abban rejlik, hogy a hangsúly mindig a történet elmesélésén van, s ennek a célnak rendelik alá a csúcstechnológiát. Gyakran „észre sem vesszük" a tökélyre fejlesztett virtuális világot és a mögötte rejlő hihetetlen szaktudást, innovációt, annyira leköti a figyelmünket a sztori, hála a kiváló forgatókönyvíróknak. Ennek köszönhetően a Pixar-filmek minden évben minimum Oscar-jelölést kapnak, de általában elviszik a legjobb animációs filmnek járó díjakat. A cég a filmek készítése mellett akadémiát is működtet, melynek kapui nyitva állnak a fiatal tehetségek előtt, így gondoskodva már jó előre az utánpótlásról, a jövő nemzedék komputergrafikusairól.

Olvasson tovább: