Kereső toggle

Obamának vagy Orbánnak van nagyobb hatalma?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Hetek négy politológust kérdezett meg többek között arról, hogy szükség van-e új Alkotmányra, valóban működik-e a Nemzeti Együttműködés Rendszereként meghirdetett új típusú társadalmi párbeszéd, nyer-e a kormánykoalíció a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakításával, vagy hogy csorbul-e a szólás- és véleményszabadság az új médiatörvény hatására? Kérdéseinkre Juhász Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese, Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemzô Központ kutatásvezetôje, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézôpont Intézet vezérigazgatója és Ágh Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora válaszolt.

Tíz kérdés, négy politológus

1. Ön szerint valóban nagyobb hatalma van Orbán Viktornak, mint az amerikai elnöknek?

2. A fékek és ellensúlyok rendszerére szükség van-e a magyar demokráciában?

A Fidesz-KDNP-kormány ezen javított vagy rontott? A demokrácia minősége javult-e az intézkedéseitől (a Költségvetési Tanácsnak, az Alkotmánybíróság jogkörének és az MNB-nek az átalakítása)?

3. Szükség van-e új Alkotmányra?

4. Jelent-e az hiátust az alkotmányozási folyamat társadalmi legitimációja szempontjából, hogy az ellenzéki pártok (akikre több mint kétmillióan szavaztak) nem vesznek részt benne?

5. Az új Alkotmányról népszavazással kellene-e dönteni?

6. A Fidesz-kormány új típusú társadalmi párbeszédet ígért, amit Nemzeti Együttműködés Rendszerének nevezett el. Ön szerint sikerült újabb társadalmi csoportokat bevonni az egyeztetésekbe, vagyis tágítani a párbeszédet, vagy igaz, amit az ellenzék állít, miszerint az érdemi egyeztetések elmaradtak, csak formális a párbeszéd?

7. A magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakításával nyer vagy veszít a kormánykoalíció?

8. A szokványos jelzők alapján (konzervatív, szocdem, liberális) miként írható le az Orbán-kormány gazdaságpolitikája?

9. Figyelmen kívül lehet-e hagyni a „nemzetközi tőke" intézményeinek kritikáit a magyar gazdaságpolitika tekintetében?

10. A médiatörvények átalakításával csorbul-e vagy fejlődik a szólás- és véleményszabadság Magyarországon?

 

1 - Hatalommennyiség

Kíváncsiak voltunk például arra, hogyan vélekednek a politológusok Orbán Viktor hatalmáról: vajon az nagyobb-e, mint az amerikai elnöké? Utóbbi ugyanis nem tudja naponta megváltoztatni az Alkotmányt, míg a magyar miniszterelnök, ha akarja, igen. Juhász Attila, a Political Capital igazgatóhelyettese szerint a kérdés olyan, mintha az almát a ribizlihez hasonlítanánk, mivel a két országnak teljesen más a kormányformája és a nemzetközi státusza. Ettől még tény, hogy Magyarországon jelenleg nem működik a fékek és ellensúlyok rendszere, így a kormány felett nincs szinte semmiféle belső kontroll, de ez önmagában véve probléma, nem egy másik országhoz képest. A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője, Novák Zoltán úgy véli, nagyon óvatosan kell bánni az efféle összevetésekkel, nemcsak azért, mert a két ország kormányzati rendszere nagyon eltérő, hanem azért is, mert a politikai kultúrában és a demokratikus hagyományok tekintetében is komoly különbségek vannak. „Szívesebben használnám a belpolitikai mozgástér kategóriáját" - fogalmazott Novák, aki szerint ha ebből a szempontból vizsgáljuk, és ha a jelenlegi helyzetből indulunk ki, akkor valóban leszögezhetjük, hogy a magyar miniszterelnöknek jelenleg nagyobb belpolitikai mozgástere van, mint az amerikai elnöknek.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezérigazgatója is azt mondta, hogy két eltérő politikai rendszerről és országméretről van szó, így az összehasonlítás nem lehetséges. Tény ugyanakkor, hogy Barack Obamának és Orbán Viktornak is világos választói felhatalmazása van, de az amerikai elnök támogatottsága az utóbbi hónapokban megroggyant. „Az egész alkotmányozási folyamat kétséges, ezért a közhatalmi viszonyok sem véglegesek még. Amennyiben a kétharmados többség eltávolítja a fékek és ellensúlyok rendszerét egy új Alkotmányban, akkor Orbán Viktornak valóban nagyobb hatalma lesz a maga országában, mint az Egyesült Államok elnökének" - vélekedett a Heteknek Ágh Attila.

2 - demokráciaminőség
Arra a kérdésre, vajon javult-e a demokrácia minősége a Költségvetési Tanács, az Alkotmánybíróság jogköre vagy éppen a Magyar Nemzeti Bank átalakításától, Ágh Attila a következőképpen felelt: „A fékek és ellensúlyok rendszere minden demokratikus berendezkedés lelke. Ha ez sérül, vagy netán eltávolítják, nemcsak a demokrácia szűnik meg, hanem az állami berendezkedés működésének a hatékonysága is drasztikusan csökkenni fog." Mráz Ágoston Sámuel viszont úgy véli, többfajta demokráciamodell létezik, de mindegyiknek közös az alapja: a legszélesebb értelemben vett szabad választás. Ez Magyarországon is biztosított jelenleg, és áprilisban is az volt, legalábbis nem ismert ezt kétségbe vonó nézet. „Az intézményeket érintő eddigi változtatások ezért számomra inkább a választói felhatalmazás érvényesítésének tűnnek, nem a kiüresítésének."

A Political Capital igazgatóhelyettese, Juhász Attila szerint a kormány mára szinte teljesen lebontotta, kiüresítette a fékek és ellensúlyok rendszerét. Tette ezt vagy úgy, hogy volt fideszes pártpolitikusokat nevezett ki a kormánytól elvben független intézmények élére (Állami Számvevőszék, köztársasági elnök), vagy úgy, hogy átalakította, korlátozta magukat az intézményeket is, mint például az Alkotmánybíróság esetében. A fékek és ellensúlyok szükségességével egyet értett Novák Zoltán is, aki szerint az elmúlt fél év kormányzati döntései és kinevezési politikája bizonyosan nem javított a helyzeten.

3 - alkotmányozás

Megkérdezett politológusaink eltérően vélekedtek arról is, vajon szükség van-e új Alkotmányra. „Egészen biztosan a jelenlegi alkotmányos berendezkedés mellett is működőképes az ország, az új Alkotmány azonban fontos alapkérdések tisztázására adhat lehetőséget, és jelképe lehet a választáson győztes pártszövetség által hirdetett új korszaknak"- mondta a Nézőpont Intézet vezetője.

Közjogi szempontból nincs alkotmányozási kényszer Juhász szerint, a jelenlegi Alkotmány hibái új Alkotmány nélkül is javíthatóak lennének. Ágh Attila szerint sincs alkotmányozási kényszerhelyzet, de a hatályos magyar Alkotmány valóban ideiglenes jellegű. Számos formai és tartalmi módosításra lenne szükség, de az elmúlt húsz évben a jelenlegi Alkotmány is bebizonyította működőképességét. A Méltányosság Politikaelemző Központ évek óta konzekvensen hangoztatja, hogy szükség van új Alkotmányra, de jelen pillanatban nincs elháríthatatlan alkotmányozási kényszer, mondta Novák Zoltán. „A hatályos Alkotmány tudniillik egy ideiglenesnek szánt Alkotmány, mely szimbolikus értelemben biztosan nem tölti be azt a szerepet, amire hivatott."

4 - kell-e ellenzék?

Ha már új Alkotmány, a Hetek kíváncsi volt arra is, vajon jelent-e bármilyen hiányt az alkotmányozási folyamat társadalmi legitimációja szempontjából, hogy az ellenzéki pártok nem vesznek részt benne? Ágh Attila szerint az alkotmányozási folyamatot teljesen ellehetetleníti és delegitimálja az, ha a parlamenti politikai pártok és a jelentős szociális szereplők nem vesznek részt a kidolgozásában és legitimálásában. A dologban veszélyt lát Juhász Attila is, hiszen a nem fideszes választók nem érzik majd magukénak az új Alkotmányt. Az ellenzéki pártok pedig a jövőben nemcsak a kormányoldalt, hanem az általa elfogadott új Alkotmányt is támadhatják, ez pedig nyilvánvalóan nem erősítené a rendszer legitimációját. Mráz Ágoston Sámuel szerint a kérdésben foglalt állítás téves: az alkotmányozási folyamatban ugyanis minden vitázó fél részt vesz, így az ellenzéki pártok is. Tény azonban, hogy helyzetüket nehezíti, hogy nincs vétópotenciáljuk sem külön, sem együttvéve. Novák Zoltán szerint sem szerencsés, hogy az alkotmányozási periódus így lerövidült, mert ez megnehezíti a széles körű társadalmi vita kiteljesedését.

5 - népszavazás

„Az Alkotmány nem a szakértőké és a politikusoké, hanem az állampolgároké. Ha az új Alkotmányt nem egy népszavazás fogadja el, akkor a lakosság joggal oktrojált Alkotmánynak fogja tekintetni"- mondta Ágh Attila lapunk azon kérdésére, hogy népszavazással kellene-e dönteni az új alaptörvényről. Novák Zoltán szerint ebben a vonatkozásban azt az elvet kell mérlegelni, hogy az új Alkotmány elfogadása nem alapulhat kisebb legitimáción, mint a későbbi alkotmánymódosítások érvényesítése. Ha az eddigi részkoncepciókból indulunk ki, akkor az elképzelések szerint az Alkotmány későbbi módosítására meglehetősen szigorú feltételek között lesz csak lehetőség. Ha a végleges normaszöveg ebben a szellemben kerül megfogalmazásra, tehát az alkotmánymódosítás szigorú feltételei érvényesülnek, akkor bizony szükség van a népszavazásra.

A referendum csak az egyik lehetőség egy új Alkotmány széles körű elfogadottságának biztosítására. „Ma persze kényelmes a kormány számára, hogy élve kétharmados többségével egyszerűen keresztülveri a parlamenten az új Alkotmányt, de ez hosszú távon megbosszulhatja magát"- fogalmazott Juhász. Mráz Ágoston Sámuel szerint, ha a parlament által módosítható lesz az Alkotmány, elegendő, ha a parlament dönt róla.

6 - NER

A Fidesz-kormány új típusú társadalmi párbeszédet ígért, amit Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) nevezett el. Mráz Ágoston Sámuel szerint a „nemzeti konzultációk" kommunikációs eszközét ritkábban használta a kormányfő, mint azt májusi bejelentésekor várni lehetett. Az Új Széchenyi Terv, a Semmelweis Terv vagy épp az alkotmányozás kapcsán azonban látható, hogy igen sok szervezetet kíván bevonni a kormányoldal. A döntéseknél fog kiderülni, hogy ez csak formalitás volt, vagy érdemi véleménycsere.

Juhász Attila azonban úgy véli, probléma, hogy nem épült ki jól szervezett, a nyilvánosság számára is átlátható érdekegyeztetési rendszer. Egyes döntések esetén sokszor még a kormányon belül sincs egyeztetés (lásd a felsőoktatási koncepció vitáját). Más esetekben a kormány igyekszik kiegyezni egyes befolyásos érdekcsoportokkal, így például a médiatörvény vonatkozásában feltehetően volt háttérmegállapodás a nagy kereskedelmi médiumok egy részével. Bizonyos ügyekben pedig a kormány látványos egyeztetést folytat olyan érdekszervezetekkel, amelyek eleve közel állnak hozzá (például iparkamara). Ennél markánsabb véleményt fogalmazott meg Ágh Attila, akinek szavai szerint „nemhogy társadalmi párbeszédre nem kerül sor, hanem a törvény által szabályozott társadalmi érdekegyeztetési folyamatokat és intézményeket is félretolta a Fidesz-kormány".

Novák véleménye a kérdésről pedig az volt, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében mint fogalmi konstrukcióban nem az együttműködési kitételen van a hangsúly, hanem az új rendszeren, a rendszeralapításon. A Fidesz új rendszert akar létrehozni, leszámolva az előzővel, létrehozva egy alternatív rendszerváltást.

7 - Magánnyugdíj

Pénzügyi szempontból nyer, politikai szempontból éppen a saját szavazóbázisának egy részét veszítheti el a kormánykoalíció a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakításával. Főként akkor, ha rövid időn belül nem képes egy fenntartható nyugdíjrendszert megalapozó reformkoncepciót letenni az asztalra, mondta Juhász. Vele ellentétben Ágh Attila úgy véli, már rövid távon is veszít, mert a saját szavazóbázisát sújtja a legjobban. A nyugdíjrendszer átalakulását ugyan elfogadhatja morogva az unió, de ennek a költségvetési következményeit, a 2012-re kialakuló óriási deficitet nem, vagyis nemzetközileg is veszít rajta, a pénzpiaci hatásairól már nem is beszélve.

Rövid távon nyer a kormány - leginkább időt -, hosszú távon viszont veszíthet, mivel komoly muníciót szolgáltat az ellenzék számára, fogalmazott Novák. „Rövid távon lehet, hogy néhányan kiábrándulnak belőle, de ha sikerül jól megszervezni az átalakítást, valamint elfogadtatni az érintettekkel, hogy így az ő nyugdíjuk biztosabb, a mindenkit terhelő államadósság pedig alacsonyabb, közép- és hosszú távon modellértékű sikertörténet lehet"- mondta a Nézőpont Intézet vezetője.

8 - Ideológia

Lapunk azon kérdésére, hogy vajon milyen jellemzőkkel írható le az Orbán-kormány gazdaságpolitikája, Juhász Attila azt mondta, az egykulcsos adórendszer ugyan neoliberális eszköznek tekinthető, az állam gazdasági szerepének kiterjesztése bizonyos területeken viszont nem. Ágh Attila „archaikus konzervatív retorikába öltöztetett nemzeti-szociális populizmusként" jellemzte a gazdaságpolitikát, míg a Nézőpont vezető elemzője, Mráz Ágoston Sámuel szerint „konzervatív, szociáldemokrata és liberális, de mindenekelőtt pragmatista és nem ideologikus". Ha az adópolitikát vesszük alapul, nyilvánvaló Novák szerint, hogy egy vegytiszta neokonzervatív szemlélet érhető tetten, az viszont, hogy a lakosságot érintő megszorítások helyett a válságadóval a kormány a multikat vette célkeresztbe, már nyilvánvalóan egy baloldali reflex.

9 - Nemzetközi tőke

A politológusok szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni a „nemzetközi tőke" intézményeinek (Moody's, OECD, IMF) kritikáit a magyar gazdaságpolitika tekintetében. Mivel Magyarországnak a piacról kell finanszíroznia magát, nem mindegy, mit gondolnak róla a befektetők. Ezt nyilvánvalóan a kormány is tudja, éppen ezért bár nagy kockázatot vállalva feszegeti a határokat, mégsem hagyja teljesen figyelmen kívül az elvárásokat, így például szigorúan tartja a hiánycélokat, és strukturális reformokat ígér, mondta Juhász. Novák Zoltán szerint sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a kritikák gyakran konkrét leminősítéssel párosulnak, amik beindítanak bizonyos automatizmusokat, például a minősítés alapján csökkenteni kell a magyar papírok részarányát bizonyos portfóliókban.

„Sajnos a már több tucatnyira növekedett nyugati bíráló cikk nyomán drasztikusan romlott a magyar országimázs, amelynek a közvetlen negatív pénzpiaci következményein jóval túlmenő, hosszú távú káros hatása van"- mondta Ágh.

10 - Média

Juhász Attila szerint a médiatörvények átalakításával egyértelműen csorbul majd a szólás- és véleményszabadság Magyarországon, de kétli, hogy az internet korában tartósan korlátozni lehetne a nyilvánosságot.

A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője szerint nehéz megmondani, hogy végül érdemben csorbulnak-e ezen szabadságjogok, az új szabályozási rendszerben azonban benne van ennek a lehetősége. Mráz Ágoston Sámuel a Heteknek azt mondta, őszintén reméli, hogy fejlődni fog a szólás- és véleményszabadság, „abban pedig egészen biztos vagyok, hogy a médiapluralizmus megmarad, mégha máshogy néz is majd ki, mint eddig". Ágh Attila azonban azt mondta, a médiatörvény keresztülerőszakolása a kormány legnagyobb hibája. „A szólásszabadság korlátozása ideig-óráig erősíti a jelenlegi kormányzat hegemonisztikus törekvéseit, de már a közeljövőben megingatja a hitelét a nyitott globális médiavilágban, és gúny tárgyává teszi idehaza és külföldön egyaránt"- fogalmazott. (Hetek-összeállítás)

 

Olvasson tovább: