Kereső toggle

A Jobbik Magyarországa - Ahol megszűnik a demokrácia

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Már a nemzetközi sajtó is foglalkozik a Jobbikhoz kötődő Magyar Sziget nevű szélsőjobboldali fesztivállal. A verőcei botránysorozat a Hetek munkatársait ért inzultussal kezdődött, majd három focidrukker brutális megverésével folytatódott, végül a Jobbik elnökének és egy terrorizmusért elítélt olasz újfasiszta képviselőnek a közös előadásában csúcsosodott ki. A francia közszolgálati rádió budapesti tudósítója szerint a rendezvényen olyan kijelentések hangzottak el, amelyek minden európai országban bűncselekménynek számítanak.

Mint beszámoltunk róla, lapunk munkatársait durván megalázták és megfenyegették a Magyar Sziget nevű szélsőjobboldali fesztiválon. Az újságírók a múlt hét kedden előzetes bejelentkezés után érkeztek Verőcére, az immár tizedik alkalommal megrendezett „kulturális" rendezvénysorozatra.

Zagyva György Gyula, a rendezvény főszervezője, egyben a Jobbik parlamenti képviselője és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetője karikás ostorral a kezében várta a tudósítókat, és a háromnegyedórás „interjú" során - egy zárt barakkban, két szervező jelenlétében - többször is fenyegető, megalázó kijelentésekkel illette őket. A Hetek erről szóló cikke után Zagyva közleményt adott ki, melyben azt írta, az újságírók elferdítették a valós tényeket és az elhangzottakat, ezért helyreigazítást kér a laptól és rágalmazás miatt feljelentés tesz az újságírók ellen.

A botrányos esetről szinte a teljes magyar sajtó és az országos televíziók is beszámoltak. Zagyva a Magyar Szigeten egy későbbi előadásban - ahol a Hetek tudósítói immár inkognitóban voltak jelen - elismerte, hogy nyomásgyakorlás céljából volt nála a karikás ostor, mert - elmondása szerint - eszmetársaival együtt elege lett abból, hogy a „szemét, liberális" újságírók „ellenségesen" tudósítanak a „nemzeti oldalról". Arról viszont nem beszélt, miként lehet nem fenyegetésként értelmezni az olyan kijelentéseit, mint „legszívesebben széttépnélek", „kitaposnám a beled", „lerángatnánk a gatyátok" és a többi.

Lapunk főszerkesztője, Németh Sándor levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Pintér Sándor belügyminiszterhez. Mint írta, a kihívóan közösségellenes és az emberi méltóságot lábbal tipró esemény - mely messze túlmutat a konkrét ügyön, és súlyosan sérti a demokratikus alapértékeket és a társadalom békéjét - megköveteli, hogy az emberi méltóság, az emberi jogok védelmezésére hivatott államszervezet a lehető leghatározottaban lépjen fel az ilyen jelenségekkel szemben.

Alig néhány órával a munkatársainkat ért inzultust követően már tettlegességig fajultak a „Jobbik-szigeten" elszabadult indulatok: Kőházy Ferencet sörrel öntötték le a saját fellépésén. A FankaDeli művésznéven ismert rappert a biztonsági embereknek kellett kimenekíteni a dühödt nézők elől, akiknek nem tetszett, hogy Kőházy bírálta a Székely Sziget nevű hasonszőrű rendezvényt. A lezsidózott, lehazaárulózott FankaDeli megalázása azért meglepő, mert a zenész szorosan kötődik a szélsőjobboldalhoz, dalaival, klipjeivel folyamatosan támogatta a Jobbikot, sőt, a választási kampányban rendszeresen együtt szerepelt Szegedi Csanáddal, a Jobbik alelnökével. (Ennek ellenére Szegedi egyetlen szóval sem állt ki barátja mellett.)

Péntek hajnalban következett az újabb botrány: mindeddig ismeretlen tettesek - a feltételezések szerint tíz-tizenkét szigetlátogató - botokkal vagy viperákkal véresre vertek három Fradi-drukkert, akik egyes hírportálok szerint az Aryan Greens (Árja Zöldek) nevű szurkolói csoport tagjai. Egyiküket olyan súlyosan bántalmazták, hogy arcműtétet kellett végrehajtani rajta. Zagyva György Gyula az eset kapcsán azt hangsúlyozta, hogy az áldozatok is a „barátai", vagyis nincs szó a mozgalmon belüli megosztásról, az indítékokat pedig majd kiderítik saját maguk, hiszen ez az „ő ügyük". Zagyva kijelentése csak megerősíti korábbi állítását, miszerint a Magyar Szigeten nincs demokrácia, mert az a rendezők felségterülete, a tőlük eltérő nézeteket valló számára pedig ellenséges terület.

A fesztivált szervező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) stratégiai szövetségben áll a Jobbikkal. Erről legutóbb tavaly nyáron született megállapodás Vona Gábor Jobbik-elnök és Toroczkai László, a HVIM vezetője, Zagyva György Gyula főnöke között. Toroczkai az ezredforduló óta szervezi a nemzeti radikális oldalt. Sem ő, sem a mozgalom nem hisz „ebben a mai, demokratikus köztársaságnak nevezett rendszerben, ami egy cionista pénzügyi gazdasági kör megszállása" alatt áll - fejtegette Toroczkai tavasszal egy zártkörű rendezvényen. „Győzni akarok, vissza akarom foglalni a hazánkat, az egész Kárpát-medencét természetesen" - mondta ugyanott, a harcmodorról szólva pedig kijelentette: „Lecsapunk, elrejtőzünk, lecsapunk, elrejtőzünk." (A terrorcselekményekkel gyanúsított Toroczkai barátja, Budaházy György vezette Magyarok Nyilai nevű szervezet működésére pontosan illik a fenti képlet.) A legfrissebb hírek szerint Toroczkai a Jobbik Csongrád megyei közgyűlési képviselője lesz, miután vezetheti a párt területi listáját, melyen várhatóan négy mandátumot is szerezhetnek a radikálisok.

Toroczkai volt az, aki 2006 őszén a Kossuth téren gyülekező tüntető tömeget átvezényelte a Szabadság téri MTV székházhoz, ahol a csőcselék megtámadta és felgyújtotta a televízió épületét. Toroczkai később úgy nyilatkozott, ekkor szabadult ki a palackból az a szellem, ami az éveken át zajló, az országot politikai és gazdasági értelemben is destabilizáló utcai harcok résztvevőit energizálta. Toroczkai szerint a 2006-os erőszakos cselekmények nélkül a Magyar Gárda sem jöhetett volna létre 2007-ben. A Jobbik párthadseregeként működő félkatonai szervezetet Vona Gábor álmodta és alapította meg. Bár a szervezet túl van egy szakadáson és a feloszlatását kimondó jogerős bírósági ítéleten, tagjai a mai napig a Jobbik bázisát képezik. Vona Gábor a Magyar Szigeten tartott előadásában arról is beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor azért hajthatatlan a Magyar Gárdával kapcsolatban - a miniszterelnök sem tárgyalni, sem megegyezni nem hajlandó a szervezet működéséről - mert egyrészt féltékeny a Gárdára, másrészt fél tőle. Mégpedig azért, mert - a megoldatlan „cigánybűnözés" és egy ismét erősödő gazdasági válság miatt - 2012-re nem az lesz a kérdés, hogy kinek van kétharmados támogatottsága a parlamentben, hanem az, hogy melyik párt lesz képes az utcára vinni az embereket. Ez pedig a Jobbik, a mozgósítható tömegek kemény magja pedig a gárdisták - érvelt Vona.

A fenti okfejtésből is egyértelmű, hogy a Jobbik alapvető célja a Magyar Gárda - és a hozzá hasonló félkatonai szervezetek, a Betyársereg, a Nemzeti Őrsereg - tagságának benntartása a nemzeti radikális táborban. Ez azonban nem egyszerű feladat, főleg azóta, hogy a Jobbik bekerült a parlamentbe: a párt szakpolitikusi vonala ugyanis többször jelét adta, hogy a választási siker után nincs szükség a „magamutogató" gárdára. Vona mindeddig sikerrel némította el az ilyen hangokat, ám a Magyar Szigeten tartott előadása bizonyítja: az utcai harcot is vállaló kemény magot folyamatosan biztosítani kell róla, hogy a Jobbik a parlamentbe kerülve sem puhul el. (Az ultraradikálisok nemrégiben megüzenték: kirángatják Vonáékat a parlamentből, ha nem az ő ízlésük szerint politizálnak.) Ezért is beszélt Vona a vasárnapi Nemzeti Kerekasztalon arról, hogy számára képviselőként is öröm, ha jelen lehet a „magukfajták" között, és egy kicsit kiszabadul „a parlament rettenetesen bűzös légköréből".

A Jobbik azonban nemcsak a meglévő tábor egyben tartásán, hanem bővítésén is fáradozik. Toroczkai a Felvidéken szervezi a HVIM helyi alapszervezeteit, a Magyar Gárda Erdélyben terjeszkedik (erről lásd keretes írásunkat), miközben a nyugat-európai kapcsolatokat is ápolják: ennek eredményeként érkezett a Magyar Szigetre Roberto Fiore olasz neofasiszta EP-képviselő, a Forza Nuova (Új Erő) nevű olasz párt vezetője. Fiorét 1985-ben elítélték a Nuclei Armati Rivoluzionari (Fegyveres Forradalmi Sejt) nevű terrorszervezetben való tagsága miatt. A szervezet 33 gyilkosságot követett el, és többek között Francesco Cossiga akkori olasz államelnök megölését tervezte. Fiore a Vonával, Toroczkaival és Zagyvával rendezett közös előadáson azt mondta, Magyarország jelenleg vezető szerepet tölt be a hasonló jellegű európai mozgalmak között: „Úgy gondolom, hogy ma a magyarok méltók arra, hogy vezetőknek nevezzük őket, európai vezető népnek. Nemcsak a történelem miatt, hanem azért, mert egy nagyon harcias arcot mutattok, és azért, mert nagyon sok fiatal van köztetek." Fiore a mozgalom ismérveit és céljait sorolva elmondta, a közös nyelv az antikommunizmus, a közös ellenség a kapitalizmus, az iszlám, a bevándorlók, valamint a „cionizmus mételye, amit nem fogadhatunk el mint egy Európában megvalósuló vezető politikai irányzatot". (Roberto Fiore fordulatos életútjáról a következő oldalon olvashat.)

„A Jobbik által támogatott rendezvényen olyan kijelentések hangzottak el a zsidóságról, amelyek minden európai országban bűncselekménynek számítanak" - jellemezte a magyarországi állapotokat Florence La Bruyere, a Radio France budapesti tudósítója.

A Jobbik évek óta építi erdélyi hídfőjét

Augusztus elején megalakult a Jobbik első határon túli baráti köre. A marosvásárhelyi rendezvényen jelen volt Szegedi Csanád, a párt EP-képviselője, valamint Novák Előd országgyűlési képviselő. A baráti körbe belépő személyek automatikusan párttagságot is nyernek. A formáció képviselőinek elmondásai szerint hasonló baráti körök alapítása van készülőben még az idén Baróton, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon – írta a Kitekintő.hu. A portál emlékeztet rá, hogy Vona Gábor is előszeretettel „haknizik” Erdélyben, idén már harmadik alkalommal vesz részt a Gyergyószentmiklóson megrendezett Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) táborában. 2008-as és 2009-es fellépései alkalmával Vona beszélt a Magyar Gárdáról, valamint a Jobbikról, és nem mulasztotta el, hogy ellenséges kijelentéseket tegyen a románsággal szemben.
Ugyanakkor létezik őshonos szélsőjobb is, nem csak az anyaországi jár Erdélybe. A lap elsősorban a Székely Gárda nevű csoportosulást említ, mely az utóbbi időben többször is a sajtó figyelmébe került. A Magyar Gárda székely szakaszaként induló képződmény főként zsidózása, románozása, cigányozása és a független Székelyföld projektje miatt került a köztudatba. A néhány tagot számláló alakulat főként az interneten és kis „civil” megmozdulások révén próbál több követőre szert tenni. A legfrissebb hír róluk, hogy a Hargita megyei ügyészség eljárást indított három tag ellen, akik „Szégyelld magad! Már megint zsidónál vásároltál!” felirattal álltak ki – egy esős csíkszeredai délutánon – a helyi hipermarket elé.
A Kitekintő szerint kétségtelen, hogy az erdélyi kapcsolat legitimációs bázisként működik a Jobbik számára, mert minden valamire való magyar nemzeti mozgalomnak kapcsolatokat kell ápolni a határon túli kisebbséggel, hiszen ez bizonyítja a mozgalom valódi nemzeti jellegét. Erdély pedig nagyon fontos szerepet tölt be a magyarság nemzeti mítoszkészletében. Vona Gábor nyilatkozta a 2008-as EMI-tábor alkalmával, hogy a magyarság szíve Erdélyben dobog.
Egy második értelmezési vonal szerint a Jobbik próbál fel-készülni arra az esetre, ha a határon túli magyarok is magyarországi szavazati joghoz jutnának. Jelen állás szerint a kettős állampolgárságról szóló törvény nem ad automatikus szavazati jogot, ám ez a helyzet a jövőben változhat.
(Forrás: Kitekintő.hu)

Királyságot akar a Jobbik villanyszerelője

A Jobbik egyik vezető politikusa szerint Zagyva György Gyula valójában egy „szeretnivaló, jószívű nagy mackó”, akit marcona külseje miatt sokan félreértenek. Megpróbáltuk felvázolni Zagyva György Gyula portréját.
A Jobbik-frakcióban helyet foglaló Zagyva 1976-ban született Egerben, ahol jelenleg is él. Saját bevallása szerint családjában természetes a jobboldaliság, nagyapja pedig gyerekkora óta terelgette a „radikális életfelfogás és véleménynyilvánítás felé”. Ezt viszonylag korán el is kezdte, több, párton kívüli jobboldali szervezet után a MIÉP-nél kötött ki, ahol az Ifjúsági Tagozat egri alelnökségéig vitte. Életrajza szerint „ezekben a szervezetekben sok tapasztalatot szerzett jobboldali mozgalmak építésében és szervezésében”.
2002-ben lépett be a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomba, melynek 2003 őszétől alelnöke, majd 2006 őszétől elnöke lett. 2010 tavaszán, parlamenti mandátumának elnyerése után lemondott elnöki posztjáról, azóta tiszteletbeli elnökként tevékenykedik tovább.
Parlamenti adatlapjának tanúsága szerint Zagyva legmagasabb végzettsége középfokú, villanyszerelői képesítést szerzett az egri Bornemissza Gergely Szakképzési Intézetben. Egy parlamenti vita során Lukács Tamás KDNP-s képviselő fel is rótta az érettségi hiányát a skinheadből lett honatyának, aki „a házszabályt sem ismeri, pedig ehhez még csak le sem kellene tennie a hiányzó érettségijét”.
Zagyva pár nappal az új országgyűlés megalakulása után megfenyegette egyik fideszes kollégáját, amikor a plenáris ülésen – bekapcsolt mikrofonjának köszönhetően jól hallhatóan – azt mondta: „ezt majd a folyóson megbeszéljük”.
Egy, a terveit firtató interjúban az Indexnek kijelentette: küzdelme beteljesedését „a magyar apostoli királyság visszaállítása” jelentené. Zagyva az egyetlen olyan parlamenti képviselő, aki „máig megindokolatlanul, politikai okokból” ki van tiltva egy szomszédos államból, nevezetesen Szerbiából. Zagyva a parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságában kapott feladatot, bár adatlapja szerint nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem.
Még mindig hódol a szkinhed divatnak, a képviselői esküt Martens bakancsban tette le, de saját bevallása szerint megfordult már a T. Házban bomberdzsekiben is. Frakciótársa lett annak a Sneider Tamásnak, aki a ’90-es évek szkinhedmozgalmának vezetője volt Roy művésznéven. Az azóta a parlament ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságának jobbikos elnökévé avanzsált Sneider egy 1992. január 3-án kelt vádirat szerint leütött egy bizonyos Farkas Bélát. Meg nem erősített információk szerint szkinhed múltja miatt Zagyva is szerepel hatósági aktákban. (atv.hu / Vígh Gábor)

Olvasson tovább: