Kereső toggle

Vészjelzések Amszterdamból

A magyarok adják a holland prostitúció legalját

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy Hollandiában prostituáltként dolgozó tizenkilenc éves lány, Szabó Bettina tavalyi meggyilkolása irányította a nemzetközi hatóságok figyelmét arra, hogy az uniós csatlakozás óta nagyon megugrott a Nyugat-Európába irányuló magyar prostitúció, a köré szerveződő bűnözéssel együtt. A tizennyolcadik életévüket alig betöltött lányokat iparszerűen viszik ki rabszolgamunkára Amszterdamba – a legtöbben Nyíregyházáról érkeznek. A magyar lányok kint a legolcsóbb és legkihasználhatóbb kategóriának számítanak, ami felerősített egy szokatlanul perverz keresletet is. A nyugatiaknak kezd elegük lenni a maffiánkból, a magyar rendőrség viszont meglehetősen passzív: szerintük ez a hollandok problémája.

A Szabó Bettina meggyilkolása óta eltelt bő egy év alatt a helyzet nem javult: a fiatal magyar lányok exportja virágzik, a holland hatóságok nemrég füleltek le egy újabb magyar-holland prostitúciós bűnszövetkezetet. A helyzet változatlanságáról számolt be hazai szervezeteknek, így a Női Érdek munkatársának, Juhász Borbálának az a hölgy is, aki tizenöt éve végez az amszterdami prostituáltak körében szociális munkát. A holland nő elmondása szerint Amszterdamot elárasztották a magyar prostituáltak. Hollandiában a nagykorú lányok érvényes papírokkal mint önfoglalkoztatók dolgozhatnak a kirakatos bordélyokban. Szabó Bettina is, úgymond legálisan dolgozott Amszterdamban. Az ottani prostituáltak két részre oszlanak: vannak holland lányok, akik mögött főként marokkói vagy török futtatók állnak, és vannak kelet-európaiak (bolgárok, románok, magyarok), akiket zsarolással tartanak ott futtatóik. Jelenleg a magyar prostituáltak aránya a legmagasabb: 30 százalékos. Honleányaink többsége 18-21 év közötti, 80 százalékuk roma, 90 százalékuk Nyíregyházáról jött a holland szociális munkás adatai szerint. A nyelveket nem beszélő kelet-európai, főként magyar lányok a gazdasági válságnál is jobban lenyomják az árakat, mert ők mindent elvállalnak ugyanazért az alapösszegért, ami erősen felerősített egy aberrált és olcsóságot preferáló kliensi réteget. Ami egy dél-amerikai vagy holland prostituáltnál 50 euróba kerül, azt a magyar prostituáltak 30, 25 vagy akár 15 euróért megteszik. Divatos lett a terhes nőket is ablakba tenni. Védekezni egyébként is tilos, mert úgy többet lehet kérni, emiatt viszont nagyon magas lett az abortuszok aránya. A magyar nőket a beszámoló szerint „agyondolgoztatják",  elterjedt a droghasználat, ezért a lányok hamar tönkremennek.

Betti tragédiája

Bár elvileg minden kontrollált, és a lányoknak inzultus esetén csak egy vészcsengőt kell megnyomniuk, Szabó Bettinát tavaly mégis leszúrták - az eset nagyon felkavarta a holland közvéleményt, miközben Magyarországon jobbára csak egymondatos hír volt. A holland sajtó főoldalakon foglalkozott vele, felkeresték az áldozat nyíregyházi anyukáját is. Kiderült: Betti tizennyolcadik életévét betöltve került ki Amszterdamba. „Egyszer csak ott állt a ház előtt egy nagy kocsi, és elvitte őt" - mondta az őt egyedül nevelő anyukája. Betti rögtön teherbe esett, majd további hét és fél hónapon keresztül ült a kirakatban. Akkor a holland védőnői szolgálat megtiltotta a további munkát, és a szülés után örökbe adták a kisbabát. Betti hamarosan újra az ablakban volt, amíg meg nem történt a tragédia. Mindössze tizenkilenc éves volt. A hamvasztásán senki sem tudott ott lenni Magyarországról.

A szexrabszolgaság és a bűnözés hihetetlen elburjánzása miatt az amszterdami rendőrség három éve felállított egy emberkereskedelem elleni csoportot, amely a gyilkosság óta több rajtaütést is végzett a piroslámpás negyedben, és fokozottá váltak az ellenőrzések. Azonban a megfélemlített magyar prostituáltak nem bíznak a kinti rendőrökben, így nagyon nehéz leleplezni a maffiát - olvasható Juhász Borbála beszámolójában. Az amszterdami szociális munkás szerint  szerint a hollandok elképzelni sem tudják, milyen pokoli hely lehet az a Nyíregyháza, ahonnan ennyi embert visznek ki oda. A legalizáció visszaszorította ugyan Hollandiában az utcai prostitúciót, de az a terv, hogy a bűnszövetkezetek kezéből az adózott, legális munka keretébe helyezik a kontrollt, ott sem vált be. Az amszterdami rendőrség szerint soha nem volt még ennyire maffiakézben a prostitúció, mint ma. A szociális munkás elmondta: úgy érzi, Hollandiában már nem tudnak eleget segíteni, ezért februárban eljött Magyarországra megnézni, milyen ez az ország, ahol mindent meg lehet csinálni a nőkkel.

Márciusban az amszterdami rendőrség és ügyészség emberei is Budapesten és Nyíregyházán jártak  tanulmányúton, hogy megtudják, miért kerül be nálunk valaki a prostitúcióba, hogyan lehetne felkészíteni arra, hogy mi vár rá, és külföldön hova fordulhat. Oktatófilmet is hoztak, amelyben elmondják: a kétmilliós Amszterdam piroslámpás negyede, a Wallen már a középkor óta működik. A prostitúció itt mindig jelen volt, és ez a jövőben is így marad. A kirakatok mögött kiépült világról viszont a látogatóknak fogalmuk sincs: ez a szervezett bűnözés, a modern rabszolgaság és az emberkereskedelem összefonódó világa. A rendőrség állandó ellenőrzéssel és razziákkal igyekszik a szexipart a működési engedélyek betartására szorítani, de a 2004-es EU-bővítés óta megnyílt határok és a magyarok erősödő jelenléte miatt ez a szféra rendkívül kriminalizálódott. A nemzetközi együttműködés gyerekcipőben jár az egyes államok eltérő kultúrája és törvényi szabályozása miatt. A holland illetékesek nem hiszik, hogy az illegális prostitúciót, illetve az emberkereskedelmet a jövőben sikerül felszámolni, de szerintük visszaszorítható.

Tavaly, Bettina meggyilkolása után nem sokkal a szabolcsi rendőrség elfogta egy kiterjedt holland-magyar lányfuttató csoport két, ugyancsak nyíregyházi tagját, a hírhedt amszterdami „Nyíregyháza utca" beszállítóit. Fülöp Gergely százados, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei RFK szóvivője kérdésünkre nem tudott arról, hogy a két helyi vonatkozású ügy között összefüggés lenne.

Tavaly óta magyar lánykereskedőkkel kapcsolatos ügyek egész sora derült ki Angliában, Olaszországban, Ausztriában, Hollandiában. Legutóbb áprilisban megint az amszterdami ügyészség adott ki nyilatkozatot, mely szerint hollandiai prostitúcióra szánt magyar nőkkel kereskedőhálózatot lepleztek le Hollandiában és Magyarországon. Az ügyben kilenc embert tartóztattak le, köztük négy magyart. A nőket hazugsággal vették rá, hogy Hollandiába utazzanak, azután prostitúcióra kényszerítették őket; a holland rendőrség tizenhárom áldozatról tud.

„A kérdéses ügyekben nem áll módunkban nyilatkozni, mivel azokat a holland hatóságok derítették fel, és a nyomozások ügygazdái is ők"- reagált szűkszavúan lapunk többszöri megkeresésére a hazai illetékes szerv, a Nemzeti Nyomozóiroda szóvivője. Fülöp Gergely szabolcsi rendőrszóvivő megerősítette: bűncselekmény esetén az eljárást mindig a területileg illetékes hatóságok folytatják le, az ott hatályos törvények alapján. A fenti ügyekben a magyar rendőrség a hollandok kérésére jogsegély keretében nyújtott segítséget, elsősorban az elfogásokban. Emellett az amszterdami rendőrség emberkereskedelem elleni csoportja két éve fokozott együttműködést szorgalmaz a magyar hatóságokkal. A magyar rendőrségnek nincs információja arról, hogy mi lett a tavaly elfogott és Hollandiába szállított szabolcsi bűnbandatagokkal, Szabó Bettina ügyében pedig még mindig nem zárult le a hollandiai nyomozás. Lapunk úgy tudja, a kerítő-futattókat két hónap múlva bizonyítékok híján elengedték. Az amszterdami rendőrségnél megerősítették lapunknak, hogy az esetek kivizsgálása még tart. „Ha a munkavállalási és egészségügyi papírjaik rendben vannak, a magyar lányok kint legálisan dolgozhatnak, de a holland rendőrségnek volt bizonyítéka arra, hogy ezek a nők leadták a pénzüket. A szabolcsi ügyben a lányok itthon is prostituáltként dolgoztak, majd kimentek a nagyobb kereset reményében, de nem jött be a számításuk" - mondja Fülöp Gergely, mintha ez kizárná a kényszerítés lehetőségét.

A nyomor vámszedői

Míg a magyar rendőrségi statisztikák szerint nálunk elenyésző az emberkereskedelemmel - ez évi nyolc eljárást jelent - és prostitúcióval kapcsolatos bűncselekmények aránya, a nyugat-európai hatóságoktól egyre több megkeresés érkezik a külföldre irányuló magyar szexrabszolgaság miatt. Szakemberek szerint a magyar szervek emiatt rá fognak kényszerülni arra, hogy szembenézzenek az eddig negligált jelenséggel, a prostitúciós célú emberkereskedelemmel. Egy tavalyi  ORFK-jelentés szerint a kerítés terén a látencia óriási. Ennek egyik fő oka, hogy az áldozatok nagyon ritkán tesznek feljelentést, és többnyire azt is visszavonják.

Betlen Anna jogvédő szerint azok az elsődleges célországok, ahol legális a prostitúció: Hollandia, Németország, Svájc.

A legfőbb problémát az eltérő kulturális és jogi feltételek jelentik, hiszen ezekben az országokban az is emberkereskedelemnek minősül, ha egy prostituáltnak le kell adnia fizetése bizonyos részét valakinek, míg nálunk ugyanez legfeljebb kerítésként jön szóba. Nemrég Angliában négy hónapos bírósági eljárás után nyolc év börtönbüntetést kapott két magyar kerítő, miután az átvert és prostitúcióra kényszerített nők feljelentették őket - Magyarországon ez elképzelhetetlen. Betlen szerint a hazai rendőrség bűnüldöző tevékenysége jórészt a prostituáltak előállításában merül ki. Nyugaton az életkort szigorúan veszik, ám nálunk, ha tetten érnek egy fiatalkorú utcalányt, bekísérik és szabálysértési eljárás alá vonják, ahelyett, hogy a klienseket csípnék el. Pedig a fiatalkorú prostituáltakkal való kapcsolatot elvileg még a  törvény is bünteti, méghozzá három év szabadságvesztéssel, bár Betlen szerint erre még nem volt precedens. A nemzetközi kutatások szerint a prostitúcióban a bekerülési átlagéletkor tizenhárom-tizennégy év. Betlen hazai rendőrök, politikusok és politikusnők körében végzett vizsgálatából kiderült: a többség szerint a prostitúció szempontjából a gyermekek és a felnőttek közötti határt nem az életkor, hanem a biológiai érettség jelenti.

Hazai adatok híján a magyar prostituáltak száma tízezres nagyságrendűre tehető. Egy felmérés szerint a magyarok a melegeket és a romákat is jobban elfogadják, mint a prostituáltakat, és a bűnözés, szegénység és cigánykérdés mellett a prostitúciót tartják a legégetőbb hazai problémának.

A jogvédők szerint a fő probléma az, hogy erősen tartja magát az „önkéntes örömlány" ideája, miközben a széles nyomor bőséges utánpótlást biztosít a szexpiacon mind uralkodóbbá váló, legaberráltabb igények kielégítésére. „Akár kényszerítve, akár önkéntes módon megy bele valaki a prostitúcióba, fogalma sincs arról a borzalmas világról, ami rá vár" - állítják a jogvédők.

Betlen Anna a MONA, a NANE és  a PATENT szakértőivel nemrég készített el egy országgyűlési határozati javaslatot, amely a prostitúcióval kapcsolatos felemás hazai törvényi szabályozás rendbetételét célozza. Elsőként a prostituáltak felé végzett szociális munka állami támogatását szeretnék elérni. Betlen példaként említi azokat a fiatal pécsi szociális munkásokat, akik roma telepeken dolgoznak. Munkájukért roma- és hajléktalanellátás címen kapnak állami támogatást, miközben elmondásuk szerint a közösség egyetlen bevételi forrása a prostitúció: szinte minden fiatal nőt eladnak, az emberek teljes kilátástalanságban élnek.

A javaslat a Btk.-ban külön fejezetet szánna a prostitúciónak, s idevonná az emberkereskedelemmel kapcsolatos jogszabályokat is. Ugyanis a prostitúció mögött nagyrészt emberkereskedelem áll, és a jogvédők szerint ezt a Btk.-nak is tükröznie kell. A szervezetek reménytelennek tartják a hazai kliensek megbüntetésének elérését, de szigorúan betartatnák a fiatalkorú prostituáltakkal való kapcsolat tilalmát.

Hazánk '93-ban aláírta a New York-i Egyezményt, amely a prostituáltat erőszak áldozataként kezeli, ezért őt a Btk. nem tekinti bűnelkövetőnek, a prostitúció elősegítőit, haszonélvezőit viszont továbbra is igen.

Olvasson tovább: