Kereső toggle

A szingliség súlyosan káros az egészségre

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„A házasságnak és a családnak van a legerősebb egészségvédő szerepe az emberek életében, ezek hiánya sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint az ismert rizikótényezők, az alkohol, a dohányzás vagy az elhízás. Messze nincs ilyen pozitív hatása az élettársi kapcsolatnak, a szingli lét pedig egyenesen egészségkárosító. Épp ezért a népegészségügyi programoknak legalább olyan súllyal kellene támogatniuk a családalapítást, mint a dohányzás vagy az elhízás elleni kampányokat” – hangzott el a javaslat a Népesedési Kerekasztal legutóbbi sajtótájékoztatóján.

A neves szakemberekből és politikusokból álló Népesedési Kerek-asztal tavaly jött létre azzal a céllal, hogy sokoldalú stratégiát dolgozzon ki a hazai születésszám növelésére.
A kerekasztal résztvevői ezúttal azt is megerősítették, hogy az új kormányzat minden jel szerint prioritásnak tekinti a születésösztönző politikát, a demográfiai problémák kezelését, s figyelembe fogja venni a grémium javaslatait is.
Bár a magyar társadalom elviekben mindmáig erősen házasság- és gyermekpárti, friss felmérések szerint az OECD 31 tagországának rangsorában az utolsók között állunk a házasságkötések arányát tekintve, amely egyébként mindenhol csökkenő tendenciát mutat. Ráadásul a magyarok a gyermekvállalást még mindig erősen a házassághoz kötik, még akkor is, ha a babák több mint egyharmada házasságon kívül születik. „Ez egy rendkívül paradox jelenség – mutat rá Kopp Mária (képünkön), a SE Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese, a Népesedési Kerekasztal és a „Három királyfi, három királylány” mozgalom elindítója. – Egész Európában nálunk mondják a legtöbben, a fiatalok több mint 70 százaléka, hogy nem lehet boldog, akinek nincsen gyermeke, s ehhez képest, mondhatni, nálunk születik a legkevesebb baba. 80 százaléknál többen mondják azt, hogy a legjobb életforma a házasság, mégis egyre kevesebben szánják rá magukat.” Demográfusok figyelmeztetnek: ha a valóságos és a vágyott helyzet között tartós szakadék van, akkor a gyermektelenség, a szingliség társadalmi elfogadottsága megnő. Ez nagyon veszélyes, mert ha kivész a társadalomból a családbarát szemlélet, akkor gyakorlatilag lehetetlenné válik a gyerekvállalás ösztönzése.
„A médiának óriási szerepe van a társadalom értékrendjének megőrzésében, de a lerombolásában is – mondja Kopp Mária. – Úgy gondolom, hogy ameddig ezek az értékek élnek a társadalomban, addig kell sürgősen családbarát intézkedéseket bevezetni, hogy a tervezett gyermekek megszülessenek. Ma egy szülőképes korú nőre átlagosan 1,3 gyermek jut, a tervezett 2,1 helyett. Az ország szempontjából is létkérdés, hogy a fiatalok merjenek gyerekeket vállalni, de az tarthatatlan állapot, hogy a gyerekvállalás ma egyben a szegénység, a versenyhátrány vállalását is jelenti számukra. Franciaországban vagy az Egyesült Államokban a gyermekeseknek anyagilag is jobb a helyzete, mint a gyerekteleneké, tehát ott, ha úgy tetszik, megéri gyereket vállalni.”
Kopp Mária tapasztalatai szerint egészen az utóbbi időkig politikailag inkorrektnek számított a nyugati világban a család és a házasság védelmének fontosságáról beszélni, de egy ideje megváltozott a légkör, mivel mindenhol felismerik, hogy a család védelme közös érdek. Demográfiai tél címmel most jelent meg egy figyelemfelkeltő DVD külföldön, melyben Nobel-díjas tudósok sora hívja fel a figyelmet arra, hogy ha ez így megy tovább, a fehér ember kipusztítja önmagát. A fejlett országokban a születésszám a felére esett vissza az utóbbi 50 évben, miközben a várható élettartam nő. Ebben az egészségipar fejlődése mellett az is közrejátszik, hogy a magas életkor olyan korosztályokat érint, akiknek még voltak családalapítási terveik, és nagyrészt meg is valósították azokat. Európa ma öregszik és fogy, ami az egészség- és a nyugdíjbiztosítás összeomlásával fenyeget, ezért sok helyen komoly társadalmi összefogás bontakozik ki a népesedési katasztrófa elkerülésére.
Egyes szociológusok szerint viszont  általános trendről van szó, aminek a visszafordításán nem érdemes erőlködni, mivel az egész fejlett világra jellemző, szerves folyamat a gyermekvállalási szokások és a hagyományos családformák mélyreható átalakulása. Kopp szerint azonban ez az álláspont épp a fogyasztói szemlélet sikeres térnyerését tükrözi, hiszen a magányos, céltalan életet élő személyek a legmanipulálhatóbb fogyasztók is egyben. Kimutatható, hogy az emberek attól boldogabbak, attól élnek tovább, ha vannak jó kapcsolataik, házasságban élnek, gyermekeket vállalnak.

Veszélyes egyedüllét

A szakemberek hangsúlyozzák: a születésszám növekedése alapvető nemzetgazdasági és népegészségügyi érdek. Az International Journal of Epidemiology jelentette meg a teljes finn népesség körében 1996 és 2000 között végzett vizsgálat eredményét, miszerint az élettársi kapcsolatban élő férfiak 50 százalékkal, az egyedül élők 167 százalékkal nagyobb valószínűséggel halnak meg 30 és 64 éves koruk között, mint házas társaik. A nők esetében az együtt élők 53 százalékkal, az egyedül élők 75 százalékkal nagyobb valószínűséggel halnak meg idő előtt, mint a házasok. Tehát tudományosan megalapozott állítás, hogy a szingliség súlyosan káros az egészségre – olvasható a Népesedési Kerekasztal munkaanyagában. A finn vizsgálat kimutatta azt is, hogy a gyermektelenség is súlyos egészségkárosító tényező: a két vagy többgyermekes férfiak 30 százalékkal, a nők 50 százalékkal kisebb valószínűséggel halnak meg 30 és 64 éves koruk között, mint a gyermektelenek. Úgy tűnik, hogy a gyerekszám növekedésével javulnak az életkilátások: az egygyermekesek halálozási aránya a gyermektelenek és a két- vagy többgyermekesek közötti értéket mutat. Érdekességképp: a magyar családok egyharmada gyerektelen, egyharmadában csak egy, egynegyedében kettő kiskorú él, a legkevesebben a sokgyerekesek vannak.
Ugyancsak a nemzetközi szaksajtó számolt be arról az USA-ban elvégzett, hosszú távú követéses vizsgálatról, amely megállapította, hogy az elvált férfiak 2,37-szor, az elvált nők pedig kétszer nagyobb valószínűséggel haltak meg 1941 és 2006 között, mint a házasságban élő hasonló korúak. Ebben az is közrejátszik, hogy a házasok között a különböző önkárosító magatartási formák (dohányzás, kóros alkoholfogyasztás) is sokkal ritkábbak. Számos további nemzetközi vizsgálat is kimutatta, hogy a válás súlyosan káros az egészségre, az életkilátások tekintetében. A válás nagyobb valószínűséggel következik be azok között, akik a házasságkötés előtt már együtt éltek, akiknek nincs gyermekük, és akik nem vallásosak.
A SE MTI hazai követéses vizsgálati eredményei szerint a házastárssal való jó kapcsolat a férfiak esetében ötszörösére emelte a 69. év túlélésének valószínűségét, és a gyermekkel való jó kapcsolat is négyszeres túlélési valószínűséggel járt együtt a férfiak esetében. A magányt a középkorú férfiak viselik a legnehezebben, amiben egyes magyarázatok szerint az is közrejátszhat, hogy míg a nőknek lelki támaszt nyújtanak a barátnők, addig a férfiaknak többnyire a feleség jelenti az egyedüli lelki társat. Ennek ellenére a nősülési kedv még az ortodox vallási irányzatokon belül is csökken.

Közvélemény-formálás

Miután a média a legnagyobb közvélemény-formáló erő, a kerekasztal szerint ezen a területen a családi értékek fokozott védelmére van szükség, részben a médiatörvény módosításával, részben a médiahatóságok átszervezésével. Javaslatuk szerint a műsorszolgáltatás –  más kisebbségek védelméhez hasonlóan – nem irányulhat a család és a házasság intézményének nyílt vagy burkolt megsértésére, negatív színben történő bemutatására. A médiahatóság munkájába pedig be kellene vonni a különböző civil szervezeteket és egyházakat, és szakítani azzal a működésképtelen gyakorlattal, melynek során a felmerülő problémák a pártok képviselőinek ideológiai vitatárgyaivá váltak. „Egy társadalmi tanácsadó testület segítségével lehetne olyan kérdéseket is tisztázni, hogy jogilag mi minősüljön család- vagy házasságellenes tartalomnak” – teszi hozzá Kopp Mária, aki szerint azonban nemcsak a szankciókra, hanem a pozitív ösztönzésre is hangsúlyt kell fektetni pályázatok, célzott támogatások, díjak révén.
Másrészt pályázatok kiírását javasolják a családon belüli konfliktusmegoldó technikák témájában is különböző oktatóprogramok megvalósítására. „Ma a nagy ritkán megkötött házasságoknak is több mint a fele várhatóan válással végződik. Sokkal többet kellene foglalkozni a házasságterápiával, hiszen nagyon sok minden megtanulható, nem kell feltétlenül egy életen át rossz családi modelleket követni. Svédországban például a gyerekeket már az óvodában megtanítják a helyes konfliktusmegoldó technikákra, hogy úgy jöjjenek ki egy vitából, hogy egyik fél se legyen vesztes. Angliában az általános iskolától tanítanak kommunikációt, nálunk viszont a tantárgyat óriási küzdelem árán lehetett betenni az orvosképzésbe, pedig óriási az érdeklődés iránta” – fűzi hozzá Kopp Mária.
De a legfontosabb az lenne, hogy a gyermeket vállaló fiatal ne kerüljön súlyos hátrányba, ami különösen a diplomás nőket sújtja. Régebben azokban az országokban volt a legalacsonyabb a születésszám, ahol a legnagyobb volt a nők foglalkoztatottsága. Mára megfordult a helyzet: ott születik a legtöbb gyermek, ahol a legmagasabb és a legrugalmasabb a nők foglalkoztatása. A legfontosabb az atipikus foglalkoztatási formák, a rész- vagy rugalmas munkaidő kiterjesztése lenne Magyarországon, az állami szféránál elkezdve. Ide tartozik a „családbarát munkahely” mozgalom felélesztése is, különböző előnyök hozzácsatolásával, továbbá a részmunkaidős foglalkoztatás adminisztratív pluszterheinek csökkentése. Ezen túlmenően a sokrétű gyermekgondozói hálózat megteremtése is cél, amibe a kerekasztal szerint beletartozna a munkáltatók ösztönzése is bölcsődék létesítésére vagy fenntartására.
Azonfelül a szemléletformáláshoz olyan ötletek is hozzátartoznak, mint a családbarát önkormányzati cím elnyerése olyan ingyenes, de kedves gesztusok által, mint holland mintára a baba érkezését jelző fehér lobogó kitűzése a polgármesteri hivatal falára.

 

Kijózanító tények

SZEGÉNYSÉG:
· Míg 2005 óta 13 százalékra csökkent a teljes népességen belül a szegények aránya, addig a gyermekes családokon belüli szegények aránya megnőtt: 2007-ben már 20 százalékuk a szegénységi küszöb alatt élt, egyharmaduk roma származású.
· A magyarok 70 százaléka mondja azt, hogy anyagi helyzete miatt nem tud tervezni.

HÁZASSÁG, CSALÁD:
· Csökken a párkapcsolatban élők aránya. A magyarok  50 százaléka él ma házasságban, 11 százaléka élettársi kapcsolatban.
A legtöbb gyereket a házaspárok vállalják. Ha minden így megy tovább, a nők 56 százaléka nem fog férjhez menni.
· A házasságkötések száma Magyarországon tavaly 40 ezer alá süllyedt. Ma feleannyi házasság köttetik, mint a nyolcvanas években.
· 24–25 ezer válás történik évente Magyarországon, ezzel Európa középmezőnyébe tartozunk. Nyolcvanas évek: 1000 házasságkötésre 346 válás jut. 2000-től 1000 házasságkötésre 562 válás jut.
· A rossz házasságban élő és különösen az egyedülálló középkorú férfiak a legsúlyosabb depressziós, illetve egészségi mutatókat hozzák, és tobzódnak az önkárosító szokásokban.
· Kimutatható, hogy sokkal egészségesebbek azok a férfiak, akiknek a felesége a belső, emberi értékeket, kapcsolatokat tartja a legfontosabbnak, mint akiknek a neje a külsődleges értékeket helyezi előtérbe.
· Az egy magyar nőre jutó átlagos gyerekszám 1,3, szemben a vágyott és halogatott 2,1-del.

ÖREGEDÉS:

· Magyarországon a társadalom közel egynegyede 60 év feletti, kétszer annyi, mint 50 éve volt. A 60 év fölöttiek aránya 2010-ig eléri, majd várhatóan fokozatosan meghaladja a 20 év alattiakét.
· Egyes számítások szerint a népesség 50 év múlva akár 8 millióra is visszaeshet, az idősek aránya meghaladja majd az egyharmadot, a munkaképes (20–65 éves) korúaké a fele alatt lesz, a 20 év alattiaké 14–19 százalékra eshet vissza.

Olvasson tovább: