Kereső toggle

Nem egy kaptafára

Világmárkát épített a magyar cipőkészítő

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Miben különbözik egy kézzel készített, egyedi gyártású cipő a konfekciós termékektől? „Mindenben - állítja Mrsan Marcell, a Koronya Cipő alapítója. Nem is az a kérdés, miben különböznek egymástól, hanem az, hogy miben hasonlítanak"- teszi hozzá. A közös vonás: mindkettőt cipőnek nevezik. A különbség pedig ahhoz hasonlatos, mint amikor az ember átül egy átlagautóból egy Bentleybe: „Nahát! Ilyen is lehet egy autó?"

Régiónkra jellemző, hogy minden ember ért a politikához, a futballhoz, a tanácsadáshoz, a fényképezéshez - és a cipőkhöz. Egy fejlett nyugati országban bezzeg nem így születnek a polgárok, hanem hosszú éveken át képezik magukat ezekben a szakmákban. Nem véletlen, hogy öt-hatezer dollárt is kifizetnek egy lábra méretezett, kézzel varrott, minőségi cipőért, míg nálunk ezt a szakmát sokan a sarki suszterrel azonosítják. Pedig a lábbeli ruhatárunk egyik legfontosabb darabja, melynek elkészítése akár művészi rangra is emelkedhet. A felnőttkorban jelentkező hát-, gerinc-, lábfájdalmak nemegyszer a rossz minőségű lábbelikre vezethetők vissza.

„A lábnak három pontja felelős a testsúly megtartásáért és a helyes testtartásért: a sarok és a két bütyökpont - a cipőt is e szerint kell kialakítani. Ha nem a megfelelő helyre esnek a súlypontok, akkor ez rossz tartást és évek alatt kialakuló egészségügyi problémákat okozhat" - állítja Mrsan Marcell, a Koronya-műhely vezetője.

Hazánkban a lábbeliket csak hosszában méretezik, a talp szélességét pedig egységesnek gondolják. A kereskedelemben kapható, olasz megrendelésre gyártott kínai cipők keskenyebb lábra készülnek, mint amilyen nekünk, magyaroknak van. Ha a problémát úgy akarjuk megoldani, hogy egy-két számmal nagyobb méretet vásárolunk, akkor megváltoznak a súlypontok, és megváltozik a cipő tartása. „Egy-két számmal nagyobb méret azt jelenti, hogy a bütyök számára kialakított rész jelentően eltolódik, így a lábboltozat is rossz helyre fog esni" - állítja a szakember.

A tömegtermelésben az is előfordul, hogy a divat változásával a kaptafák méreteit úgy változtatják meg, hogy fittyet hánynak arra, hogy ezzel az arányok is megváltoznak. Jogos lehet a figyelmeztetés: „Ha egy gyógyszergyártó cég a gazdaságosság érdekében csak egy picit megváltoztatná a gyógyszerek összetételét, rögtön hatalmas botrányt kavarna. Ezzel szemben egy cipőgyárban a megváltozott divat láttán lazán levágnak a sarokméretekből úgy, hogy nem veszik figyelembe a súlypontok áthelyeződését."

A tömegtermelés másik problémája, hogy a versenyképes árat a bőr szintetikus anyagokkal való helyettesítésével akarják elérni. „A termékismertetőn sokszor az áll, hogy a cipő kívül-belül bőrből készült,  a rejtett helyekre azonban - mint például az orrmerevítés - szintetikus vagy hőre lágyuló anyagot tesznek. Ez gátolja a szellőzést, a végeredményt pedig nem cipőnek, hanem inkább gumicsizmának nevezném " - fogalmaz riportalanyunk.

„Lám, a részletek is milyen fontosak!" - mondjuk, Mrsan Marcell azonban rögtön kijavít: „Csak a részletek a fontosak." Megtudjuk, hogy ő az említett orrmerevítőt  olyan bőrből készíti, amely tizenkét hónapos klasszikus cserzési eljáráson megy át, az ára pedig össze sem hasonlítható az ezt helyettesíteni kívánó szintetikus anyagéval.

Mit kell tennie annak, aki egy ilyen remeket szeretne magának? Személyesen kell megjelennie a méretvételre, ahol mindkét lábát körberajzolják, több helyen is lemérik majd egy egyedi kaptafát készítenek számára.  Először próbacipőt készítenek, olcsó bőrből. Külföldi megrendelés esetén ezt postázzák, s külön erre a feladatra képzett helyi szakemberek - úgynevzett „C. Ped"-ek - segítségével történik azok felpróbálása. A próbadarabról a bejelölések után fotó készül, amelyet visszaküldenek a műhelybe a szükséges javítások elvégzéséhez.

Egy-egy ilyen darab elkészítése több hónapot is igénybe vesz, forintosított ára pedig első látásra soknak tűnhet: hat számjegyű összegről van szó. Egy jól elkészített lábbeli azonban szinte „örök darab" - megfelelő használat esetén akár húsz évig is tartja a formáját. Ehhez fontos, hogy minden használat után kisámfázzuk, és hagyjuk a bőrt kiszáradni, pihenni.

Mrsan Marcell ősei több mint hat generációig visszamenőleg a bőrszakmában foglalatoskodtak - a műhelyben az 1800-as évekből származó bőrgyalu és egyéb bőrszerszámok is megtalálhatók. Édesanyja családnevét felhasználva alapította meg a Koronya-műhelyt, s a márkának Amerikában, Angliában, Japánban, Németországban - és még sorolhatnánk - már nagyobb a neve, mint itthon: csodálkozva láttuk például, hogy a műhelybe egy finn cipész érkezett, hogy nála képezze tovább magát.

A márka építése rendkívül tudatos tevékenység - mondja a cégalapító -, nem szabad belemenni olyan kompromisszumokba, amelyek a minőség rovására mennek. S hogy a Koronya- cipőnek mik a sajátosságai? „Külföldön úgy beszélnek róla, hogy vonalvezetése lendületes, mint egy sportautóé, kidolgozása finom, a részletek kialakításában maximalista."

Az elkészült darabokra sosincs ráírva „handmade" - a késztermék önmagáért beszél. S aki egy ilyen márkás darabhoz jut, annak az sem mindegy, hogyan köti be a cipőfűzőjét. A stílus nemcsak a készítőjéről árulkodik, hanem a viselőjét is jellemzi.

Olvasson tovább: