Kereső toggle

Kilakoltatják-e Overdose-t?

Vásárvárossá alakítanák a hazai lósport utolsó bástyáját

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Áldozattá válhat a magyar lóversenyzés a rövid távú gazdasági érdekek oltárán, amennyiben megszűnik a Dunakeszi térségében található Alagi Versenyló Tréningtelep – állítja több civil szervezet. Ha a helyi önkormányzat – több lépcsőn keresztül – átminősítené a Budapestet Dunakeszivel összekötő természetvédelmi övezetet beépíthető területté, ott vidámpark, kaszinó, vásárváros és egy kisebb ügető épülne. A természetvédelmi terület felszámolása ellen tüntetett több civil szervezet mintegy kétszáz helyi lakos részvételével a dunakeszi önkormányzat épülete előtt a múlt hét csütörtökén. A befektetők szerint azonban az országnak és a lóversenyzésnek az az érdeke, hogy a terület magánkézbe kerüljön, és piaci alapon hozzon hasznot. A csendben induló vita az alagi csodaló, Overdose miatt vált nyilvánossá, magára vonva a média figyelmét.

Az orosházi, mezőhegyesi lósport, valamint a budapesti ügető felszámolása után most a Dunakeszin található Alagi Versenyló Tréningtelep léte is veszélybe került. Pedig a főváros északi szomszédja, Dunakeszi lósportjának hagyománya igen régi, 120 évre tekint vissza: a ló még a város címerében is megtalálható. A tréningtelepet 1890-ben alapította a Nemzeti Lovaregylet. (Egyik alapítótagjának, Batthyány Elemérnek - az első felelős magyar kormány miniszterelnöke fiának - mellszobra a pálya mellett található.) A választás nem véletlenül esett erre a helyszínre. Az alagi pálya ugyanis rendkívüli adottságokkal rendelkezik: talaja világviszonylatban is egyedülállóan optimális a lovak és a lósport számára. Ezen a helyen képezték híressé vált lovainkat - mint például Imperialt -, s mint ismeretes, Overdose-t, a közelmúltban feltűnt csodamént is itt szállásolták el.

A hely ma is történelmi hangulatot áraszt. Amint a telepen található kastélyhoz közeledünk egy fenyvessoron keresztül, az útszakasz egyik oldalán a hírneves versenylovak emléktáblái találhatók. A mára lepusztult kastélyt a rendszerváltásig karbantartották, és reprezentatív célokat is betöltött: Tisza Istvántól Kádár Jánosig rengeteg neves személy látogatta.

A tréningtelep környezete a dunakeszi sportrepülőtérrel együtt mintegy 300 hektáron terül el. Egyes részei magán-, mások állami kézben vagy a helyi önkormányzat tulajdonában állnak - s ez a megosztottság érdekellentétekben is megnyilvánul. A terület hasznosítását a különböző tulajdonosok különböző módon képzelik el: a helyi lakosok egy része szerint az a legjobb, ha megőrizzük a terület eredeti állagát, más vélemények szerint így az egész csak tönkremegy, ezért privatizálni kellene a területet, és az üzleti haszon kiaknázása szolgálná e térség felemelkedését. A város jövőjét is nagyban befolyásoló ügyről van szó, mindmáig azonban a döntéshozók részéről senki nem kérdezte meg a lakosság véleményét.

Az állam négy évvel ezelőtt az ÁPV Zrt.-n keresztül értékesítette a tulajdonában lévő lóversenypálya egyik részét, az úgynevezett téli pályát. Az 54 hektáros terület 3 millió euróért Winkler Márton üzletemberhez került, aki befektetési céllal vásárolta meg azt. „Lóversenypályát, vidámparkot és egy ahhoz kapcsolódó szórakoztató-központot szeretnék építeni ezen a területen" - mondta lapunknak Winkler.

A kiszivárgott információk szerint azonban nemcsak a téli pályáról, hanem az egész, 300 hektáros terület hasznosításáról is elkészült már az a tervezet, amely teljesen megváltoztatná a jelenlegi zöldövezetet az alagi lovasközponttal egyetemben.

A legnagyobb hatalom a dunakeszi önkormányzat kezében van: az említett terület csak akkor lesz beépíthető, ha megváltoztatják a státuszát.

A civilek tiltakoznak

A Szeretem Dunakeszit civil mozgalom több civil szervezettel egyetemben tüntetést szervezett múlt héten a helyi önkormányzati üléssel egy időben, s tiltakozott a zöldterület átminősítése - azaz felszámolása - ellen. Sarkadi Márton építész, a demonstráció egyik szervezője és szónoka, az említett mozgalom nevében lapunknak így nyilatkozott: „Az alagi versenyló-tréningtelep természetvédelmi terület, és itt csak olyan hasznosítás, befektetés képzelhető el, amely nem sérti a természetvédelmi és környezetvédelmi érdekeket. Olyan tervek kerültek napvilágra, amelyek szerint nemcsak a téli pályát, hanem az egész, Dunakeszit és Budapestet elválasztó zöldterületet - amely magába foglalja a sportrepülőtér és az úgynevezett nyári lóversenypálya területét is - beépítenék. A világ negyedik legnagyobb vásárvárosa épülne ezen a területen." Sarkadi Márton attól tart, hogy Dunakeszi zöldterületeinek elveszítésével egy arctalan, szürke bolygóvárossá - Budapest „n + 1-edik" kerületévé - válna. A tiltakozók a köztársasági elnöknek címzett petíciójukkal, valamint az önkormányzati ülésen felolvasott tiltakozásukkal adtak hangot a véleményüknek.

Winkler úr szerint Sarkadi úr hazudik, amikor összefüggésbe hozza őt - az 54 hektár tulajdonosát - az egész, mind a 300 hektár átalakítási tervével. Sarkadi úr szerint pedig Winkler úr szavai álságosak, miszerint a lósportot szeretné megmenteni: az általa tervezett ügetőt ugyanis már régen megépíthette volna. Ehhez azonban még hozzá sem látott, s tekintve, hogy Winkler mögött más befektetők is állhatnak, az is elképzelhető, hogy a terület átminősítése után egészen más objektumok épülnek oda, mint amiket ígérnek.

Mint ismeretes, a közelmúltban feltűnt csodalovat, Overdose-t is az alagi telepen tartják, így az esetleges változások az ő sorsát is érintenék.

Mikóczy Zoltán, Overdose tulajdonosa szerint semmi másról nem szól a vita, mint egy gazdasági ügyletről: amennyiben az önkormányzat átminősítené a területet beépíthető területté, akkor a megvásárolt pálya értéke rögtön akár a tízszeresére ugrana. „Ha pedig idekerülne egy vásárváros - például a Hungexpót ide kiköltöztetnék -, akkor mi maradna a lósportból?" - kérdezte. Egy új galopp-pálya felépítése ugyanis önmagában nem oldaná meg a problémát, s a beépítésekkel a lósport felszámolása is elkezdődne. A gazdasági érdekekkel szemben azonban nehéz harcolni: „Pénz beszél, kutya ugat" - idézte a mondást.

Mikóczy szerint Magyarországon tudatosan züllesztették le a galoppsportot, s ez a folyamat már a múlt század hetvenes éveiben elkezdődött. „A lóversenyzés a szocialista időkben burzsoá csökevénynek számított, Nyugat-Európában eközben sikerült kialakítani egy egészséges működést: a fogadások nyereségét visszaforgatva támogatták a lóversenyzést. Ott sem ideális a helyzet, mégis működik. Nálunk viszont teljesen elavult állapotok uralkodnak, és ha a futamok során túl sokan fogadnak, az egész rendszer összeomlik" - mondta. Nálunk mintegy kádári örökség az összekuszált helyzet, s a zavarosban mindenki úgy halászhat, ahogyan tud.

A politika közbeszól

Az önkormányzat a tüntetés napján nem szavazott. Kecskeméthy Géza polgármester az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy sem az állami tulajdonú lóversenypályához, sem a védetté nyilvánított repülőtérhez nem kívánnak „nyúlni", és az ügy mögött téves értelmezések vannak.

Kovács László dunakeszi önkormányzati képviselő, a városfejlesztési bizottság elnöke lapunknak kifejtette: két kör ellentétéről van szó. Az egyik oldalt Winkler Márton képviseli, aki teljesen piaci alapon gondolkodik, a másik oldal élén Sarkadi Márton áll, aki „a város védelmében már számtalan jó ötlettel állt elő". A tüntetés napján azonban az önkormányzat egészen más kérdésekkel foglalkozott.

Egyes vélemények szerint mindez politikai nyomásra történt: valahonnan „leszóltak" - állította egy dunakeszi polgár -, hogy a június 7-ei EP-választásig jegeljék a kérdést. Noha az önkormányzat ülésén több képviselő is kijelentette, hogy Dunakeszi városa nemcsak a múltban, a jövőben is elválaszthatatlan lesz a lósporttól, a tüntetők mégis úgy érzik, a helyzet bizonytalan: legfeljebb csatát nyertek, háborút nem. A jövőben - amikor a média és a tüntetők keltette zajok elülnek - szép csendben bármikor újra elővehetik a témát, és eldönthetik az ügy végkimenetelét.

A csodamén titka

Overdose gyengélkedik, így nem vehet részt az idei, angliai Ascot derbyn. Pedig az angolok egy harmincöt fős küldöttséget is meghívtak a magyar elitből a 300 éves hagyományokkal bíró rendezvényre, amelyet a királyi család is megtisztel a jelenlétével.
A csődörön a gyerekkori betegsége jött ki és okozott problémát. „Csikókorában patacsontsüllyedése volt, s most ennek a levét isszuk” – mondta a Heteknek Mikóczy Zoltán tulajdonos. Igaz, ennek volt köszönhető az is, hogy a lovat – amely ma vételárának több ezerszeresét éri –   olcsón meg tudták vásárolni. „Ha Angliában marad, akkor már kétévesen befogják egy alacsonyabb kategóriájú versenyen. Kéthetente futtatták volna addig, amíg bírja. Mi csak időt adtunk neki” – magyarázta Mikóczy.
A magyarok óvatosan álltak az egyéves korában megvásárolt jószághoz, és jó ideig nem terhelték. Hároméves korában pedig már kiválóan futott. „Szerencse is kellett hozzá, valamint a tréner, Ribárszky Sándor szeme, aki meglátta benne a lehetőséget” – mondja a tulajdonos. Információink szerint Overdose problémája egy rosszul sikerült patkolásból adódott. Fényképünkön állatorvosa éppen a patáiról készült röntgenleletet vizsgálja. (S. L.)

Olvasson tovább: