Kereső toggle

Élj úgy, mint egy ikáriai!

Ahol ismerik a hosszú élet titkát

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kilencvenéves kor manapság igen nagy megbecsülést vált ki az emberekből rohanó világunk legnagyobb részében. Ez azonban a világ némely pontján egyáltalán nem számít magas életkornak – ezek az úgynevezett „kék zónák”, ahol a lakosság nagy százaléka 7-10 évvel hosszabb ideig él, mint az átlagos európai vagy észak-amerikai.

Ám ezek között is kiemelkedik egy apró, égei-tengeri sziget, Ikária, ahol a glóbusz minden más pontjánál nagyobb arányban élnek kilencvenes éveikben járó idősek. A szigeten minden harmadik ember ilyen sokáig él, valamint mintegy 20 százalékkal alacsonyabb a rák előfordulása, 50 százalékkal a szívbetegségeké, és szinte egyáltalán nem jellemzőek az elmebeli problémák.
Dan Buettner tudós, aki a National Geographic és az AARP magazin támogatásával ezeket a kék zónákat kutatja, az európai demográfiai adatok és halálozási statisztikák tanulmányozása során bukkant rá az aprócska szigetre. Buettner az NPR amerikai rádiócsatornának adott interjújában elmondja, hogy kutatásai arra a következtetésre juttatták, hogy a helyszín földrajza, és nem annyira a gének, hanem sokkal inkább a helyiek életmódja járult hozzá az idős kor eléréséhez. Az évszázadokon át fenyegetést jelentő kalózok miatt ugyanis Ikária lakói a sziget belső, hegyvidéki részeibe kényszerültek, így a domborzat rákényszerítette a helybelieket a mozgásra, akár tetszett nekik, akár nem. A kutatások azt is megmutatták, hogy az itt élők mindennapjaik során legalább két óra intenzív fitnesznek megfelelő mennyiséget mozognak, holott ők nem kondigépeken izzadnak, hanem csak meglátogatják egymást, elmennek a templomba, vagy kertészkednek.
A sziget belsejébe kényszerült ikáriaiak emellett kénytelenek voltak olyan élelmet fogyasztani, amely megtermett a hegytetőkön is. Így étrendjüknek egyáltalán nem része a hal, amelyről pedig úgy tudjuk, hogy nagyon egészséges. Buettner szerint a világ egyik kék zónájában sem nyert bizonyítást, hogy a hosszú élet a halfélékre épülő étrend miatt alakult volna ki. A tudós a Magyar Rádió riporterének kérdésére kifejtette, hogy egy átlagos ikáriai rengeteg zöldséget fogyaszt, köztük is bab- és gabonaféléket, valamint minden nap egy pohár vörösbort, amely nagy mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat.
A nagy mennyiségben fogyasztott zöldségeket párolják, és csak a végén öntik le olívaolajjal, amit Buettner szerint nem szabad hevíteni, mivel ekkor elveszíti azokat az összetevőit, amelyek egészségesebbé teszik a napraforgóolajjal szemben. Étrendjüknek emellett szerves részei olyan vadon élő salátafélék, amelyek kipusztítására Amerikában dollármilliókat költenek – Ikárián ezek azonban nem a gyom kategóriájába tartoznak. Buettner megállapítása szerint ezekben a zöld növényekben, melyekből százötven fajta található meg a szigeten, a vörösborhoz képest tízszer annyi antioxidáns található, valamint alacsony kalóriatartalmuk mellett rengeteg ásványi anyag és vitamin kerül be általuk a szervezetbe.
A növényekből ezek mellett többféle gyógyteát is készítenek, amelyet reggel és este is fogyasztanak. A tudósok megvizsgálták ezeket a teákat, amelyekről kiderült, hogy vízhajtó hatásúak. Buettner szerint „a vízhajtó elősegíti az alacsonyabb vérnyomást, ami megmagyarázza, hogy miért kisebb a helybeliek között a szívbetegségek előfordulása”.
Az ikáriaiak ezenkívül szinte egyáltalán nem esznek húst, csak nagyon kivételes alkalmakkor, és délután fél-egy órát sziesztáznak. A tudós szerint a titkuk az, hogy nincs titkuk. Több kis dolog együttes fennállása segíti elő, hogy ilyen hosszú ideig élnek. Ha ezekből a nagyvárosi ember csak néhányat beépít a mindennapjaiba, már jól jár.

Testmozgás, vörösbor, hit

A szardíniai pásztorok, a Los Angeles-i adventisták és a japán nyugdíjasok nem sok közös vonással rendelkeznek. Egy azonban összeköti őket: a magas átlagéletkor.
A szardíniai Barbagia városában található a legtöbb hosszú életű férfi a világon, akik között kétszer annyian érik el a 100 éves kort, mint Olaszország többi részében. Titkuk az úgynevezett mediterrán diéta, amelyben rengeteg zöldség és gyümölcs található, valamint a Cannonau nevű szőlő bora.
A japán Okinawa szigeten élő idősek az ikigait tartják a kulcsnak, amely lefordítva annyit tesz: „ami az ember életének az értelmét adja”. A kaliforniai Loma Lindában élő adventisták életkilátásai 11 évvel jobbak, mint az átlag amerikaiaké. Az itteniek a Bibliára vezetik vissza kizárólag növényi étrendjüket, mivel Ádám és Éva eredetileg nem evett húst az Édenben. Ugyancsak a Bibliából vették a heti egy pihenőnap, a sabbat megtartását is. Mindemellett nem gyakorolnak egészségre ártalmas tevékenységeket, például senki nem dohányzik, és rengeteg diófélét fogyasztanak, amelyek csökkentik a szívbetegségek kockázatát.
A középkorúak halálozási aránya Costa Rica Nicoya-félszigetén a legalacsonyabb a világon: itt az embereknek négyszer jobb esélyük van elérni a 90 éves kort, mint az amerikaiaknak. Az itteniek szerint jó kondíciójukat a következő dolgoknak köszönhetik: a magas kalciumtartalmú víz, amely erősíti a csontokat; egy nixtamal nevű, zöldcitrommal készült kukoricakása, amely gazdag niacinban, kalciumban és aminosavakban; valamint nagyon erős hitük Istenben, amelyhez óriási életszeretet és világos életcélok társulnak.
A kék zónákban végzett kutatások összefoglalásaként a kutatók kilenc kulcsfontosságú jó tanácsot írtak le, amellyel elősegíthető a hosszabb élet: hagyjuk abba az evést, ha már 80 százalékig jóllaktunk; együnk több zöldséget, kevesebb proteint és kevesebb feldolgozott ételt; módjával fogyasszunk vörösbort; legyen életcélunk; legyen szellemi életünk, és higgyünk a természetfölöttiben; dolgozzunk kevesebbet, lassuljunk le gyakrabban, menjünk el szabadságra; a fizikai mozgást tegyük a mindennapok szerves részévé; legyen egészséges szociális kapcsolatrendszerünk, legyenek barátaink; tegyük a családot kiemelkedően fontos helyre!

Olvasson tovább: