Kereső toggle

Ne vedd be!

Terrorhálózatokat is finanszíroznak a hamis gyógyszerek eladásából

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Míg az elmúlt negyven év alatt 65 ezer ember lett a terrorizmus áldozata, addig csak a Kínából származó hamis gyógyszerek évente 200 ezer ember halálát okozzák. A gyógyszergyártás ma hatalmas üzlet, így nem meglepő, hogy a gyógyszerhamisítás is virágzik. Az unióban drámai emelkedés figyelhető meg az illegális készítmények forgalmában, és hazánkban is ugrásszerűen megnőtt az ismeretlen eredetű, főként piacokon vagy interneten kínált szerek mennyisége - mondja Székely Krisztina, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás-munkacsoportjának vezetője.

Minden hamis gyógyszer veszélyes?

- Igen, mert barkács módon, engedély nélkül, hatósági ellenőrzés nélkül készülnek. A hamis gyógyszerek kívülről az eredetiek megtévesztő másolatai, de illegális a gyártójuk. Nincs megfelelő higiénia, a hatóanyagot, segédanyagokat kispórolják vagy hígítják, ugyanakkor olcsó, képzetlen munkaerőt alkalmazva állítják elő őket titokban. A hamis szerek sokfélék lehetnek, de közös bennük, hogy a „gyártóik" hazudnak eredetükkel és hatásaikkal kapcsolatban. Ezért potenciálisan életveszélyesek, hiszen minőségük kétes, gyakran nem tartalmazzák a megfelelő hatóanyagot, vagy egészségkárosító mennyiségben tartalmaznak szennyező anyagokat és a feltüntetettől eltérő hatóanyagokat. Hamis készítmények bevizsgálása során találtak már krétaport, kábítószert, vagy színes készítményekben téglaport használtak töltőanyagként.

Milyen további visszaélésekre derül még fény az ilyen bűncselekmények kapcsán?

- Sajnos az is gyakori, hogy lejárt szavatosságú orvosságot vásárolnak fel nagy tételben, hogy újracsomagolva, a gyártási dátumot újranyomtatva dobják piacra. Mire az így forgalomba került készítmény eljut a beteghez, a hatóanyagok jelentős része már lebomlott. Szerencsésebb esetben ezek a szerek egyszerűen hatástalanok - bár súlyos betegségek esetében ez is végzetes lehet -, azonban gyakran mérgezést okoznak, mivel a hatóanyag lebomlása során toxikus vegyületek keletkezhetnek. Nem ritka az sem, hogy a kukákból gyűjtik össze a kidobott orvosságot, vagy elhunyt személyek megmaradt gyógyszereit kínálják eladásra - azonban ezek nem hamis gyógyszerek, bár szintén veszélyesek lehetnek az egészségre.

Világméretekben mekkora problémáról beszélhetünk?

- A fejlődő országokban rendkívül rossz a helyzet: Afrikában a gyógyszerek 50-80 százaléka hamis, így sok a haláleset a hamis orvosságok, például a malária elleni készítmények miatt következik be. Európában 10 százalékos a hamisítási arány: havonta körülbelül 10-15 millió hamis tablettát foglalnak le az EU határőrei. Nagy-Britanniában viszont már az állami egészségügyi intézményekbe is bekerültek illegális szerek. Ráadásul az Interpol egy, a közelmúltban közzétett jelentése szerint a hamis gyógyszerek eladásából származó bevételek olyan terrorista szervezetekhez folynak be, mint az al-Kaida. Sokak szerint a hamis gyógyszerek terjedése már önmagában is terrorfenyegetést jelent az ország számára. Ronald Noble, az Interpol egyik vezetője szerint az utóbbi negyven év alatt „csak" 65 ezer ember lett a terrorizmus áldozata, míg a Kínából származó hamis gyógyszerek évente 200 ezer ember halálát okozzák.

Magyarországon mi a helyzet?

- Hivatalos adat nincs, de becslések szerint 2-5 százalék lehet a hamisítási arány - tehát még meg lehet akadályozni az elterjedését. Itthon szigorúak az előírások, Magyarország különben is kis piac, nem célország, de nálunk is csak a patikákban és engedélyezett helyeken lehet biztonságosan gyógyszert vásárolni. Sajnos sokan bedőlnek mind a világhálón hirdetett, mind a piacon, járdaszélen árult tabletták kínálóinak, holott betonkeverőkből is kikerülnek tablettának kinéző csodaszerek. A terjesztés hasonló a kábítószer-kereskedelemhez: ugyanúgy vannak címek, telefonok, személyesen dílerek adják át forgalmas helyeken az árut.

Amúgy két dolgot lehet tenni: felvilágosítani és megfelelő jogszabályokat alkotni. A 2008-tól 2010-ig szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiát és az ahhoz kapcsolódó intézkedési tervet 2008 októberében fogadta el a kormány. Szükség lenne a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó jogszabályok szigorítására éppúgy, mint a szabálysértés jelenlegi pénzbírságának (50 ezer Ft) elrettentő megemelésére.

Hol gyártják a hamis pirulákat?

- Nemzetközi viszonylatban a lefoglalt hamisítványok legtöbbször Indiából, Pakisztánból és valamely közel-keleti országból (Egyiptom, Szíria) vagy Kínából származnak. Volt már példa arra is, hogy az USA-ban, Ukrajnában vagy Lengyelországban előállított hamis készítményekkel találkoztak a vámosok. Az is előfordulhat, hogy Kínában gyártják, Franciaországban címkézik, majd Dubait, Szingapúrt érintve Liverpool kikötőibe vezet az útjuk, miközben a készítmények akár harmincszor is gazdát cserélnek. A szállítás során is akadt példa leleményes megoldásokra: Kínából származó játékállatokba, hangszóróba rejtve próbálták átjuttatni más országokba a hamis tablettákat.

Mely gyógyszereket érinti leginkább a hamisítás?

- Az EU-ba érkező hamis gyógyszerek között gyakoriak az úgynevezett életmódgyógyszerek (fogyasztószerek, szexuális problémákat kezelő gyógyszerek, potencianövelők), de egyre növekszik az életmentő (rákellenes, szív- és keringési), a pszichiátriai betegségek elleni (altató, nyugtató), az infekciók és a HIV/AIDS elleni gyógyszerek aránya is a hamisított gyógyszerállományon belül. Aggasztó újabban a hamis antibiotikumok terjedése is.

Milyen következményekkel járhat a hamis orvosság beszedése?

- A hamis gyógyszerek adagolása során a terápiás hatás nem megfelelő, rezisztencia alakulhat ki, de veszélyes lehet az allergiás reakciók vagy a váratlan mellékhatások megjelenése is. A hamis gyógyszer tartalmazhat toxikus anyagot is - kábítószert, rákkeltő anyagokat -, tehát a legtöbbször komoly egészségkárosodást okozhat, akár még halált is.

Olvasson tovább: