Kereső toggle

Őssejtturizmus

Etikai aggályok és maffiapénzek a terápiában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A „vadkeleten" folyó őssejtkutatások veszélyeire mindeddig hiába próbálták felhívni a figyelmet a szakemberek. Február végén azonban napvilágot látott az első dokumentált eset, amely azt bizonyítja, hogy a kontrollálatlan - sokszor illegális - eljárások óriási veszélyt jelentenek a betegek számára. Hazánkban is zajlanak ukrán és orosz érdekeltségeket gyarapító őssejtterápiák.

Egy tizenhárom éves izraeli fiúnál születését követően állapították meg az ataxia telangiectasia nevű gyógyíthatatlan betegséget, amely agyi elváltozásokat okoz, és a huszadik életév elérése előtt halálhoz vezet. A kétségbeesett szülők egyetlen megoldásnak az őssejtterápiát tartották, ezért több alkalommal Moszkvába utaztak - utoljára 2004-ben -, ahol abortált embriókból származó őssejteket tartalmazó injekciót adtak be a fiúnak. A külföldi kezelésre azért volt szükség, mert ez az eljárás Izraelben nem engedélyezett.

2005-ben az akkor tízéves fiú egyre többször panaszkodott fejfájásra, ami miatt orvoshoz fordultak. Egy MRI-vizsgálat kimutatta, hogy az agyban és a gerincben több tumor fejlődött ki. Ezek egy része olyan helyen van, ahonnan igen kockázatos lenne eltávolítani őket. Egy kivett daganatot azonban megvizsgáltak, s ennek során derült fény arra, hogy nem a saját szervezetéből származó sejteket tartalmaz. A további vizsgálatok kiderítették, hogy legalább két donortól kapott sejteket, akik közül az egyik nő. A fiú egyelőre jól reagál a kemoterápiára és a sugárkezelésekre, de az agyában található daganat kivételét továbbra sem merik megkockáztatni orvosai.

Az őssejtkutatások nagyon sok olyan betegségben szenvedő embert töltenek el reménységgel, akik a tudomány mai állása szerint gyógyíthatatlanok. A legtöbb országban szigorú korlátok közé szorítva, engedélyek birtokában folyhatnak kutatások, kezelések, így például az Európai Unióban vagy jelenleg az Egyesült Államokban is. Emiatt több olyan állam vált az őssejtturizmus célpontjává, ahol illegálisan, vagy legálisan ugyan, de az etikai és szakmai szabályoknak legkevésbé sem megfelelő intézményekben, klinikákon folynak a beavatkozások. Ezek közé tartozik Ukrajna, Kína, Oroszország, Argentína vagy a Dominikai Köztársaság is, de a lista közel sem teljes. Nemzetközi szinten ugyanakkor törekvések folynak a kísérletek - hiszen legális keretek között egyelőre csak erről lehet beszélni - engedélyezésére. Kanada, Nagy-Britannia és az Egyesült Államokban az újonnan beiktatott elnök, Barack Obama is hajlik a legalizálásra. Sajtóhírek szerint az első amerikai biotechnológiai cég már megkapta az engedélyt arra, hogy nyáron tíz gerincsérült beteget injekciózzon be embrionális őssejtekkel.

A legtöbb reménnyel kecsegtető, ugyanakkor a legtöbb vitát kiváltó őssejttípus az embrionális, melyet vagy a mesterséges megtermékenyítések során „feleslegessé vált" vagy az abortált embriókból nyernek. Ezek alkalmazása igen súlyos etikai kérdéseket is felvet. A jelenleg Amerikában dolgozó Dr. Yuliy Baltaytis ukrán professzor egy interjúban kifejtette, hogy nem tartja elítélendőnek az abortált embriók kutatási célokra való felhasználását, hiszen a terhesség-megszakításról a nők önállóan döntenek. Álláspontjának elfogadhatóságát megkérdőjelezi, hogy Ukrajnában az abortusz elvégzése előtt minden nőnek kötelezően fel kell ajánlania kísérleti célokra az eltávolított embriót. 2006-ban a BBC munkatársai riportot készítettek az országban, ahol felmerült a gyanúja annak, hogy egészségesen született csecsemőket is megöltek azért, hogy őssejteket nyerjenek ki belőlük. Az ügy az Európa Tanács elé került, és egy jelentésben kimondták, hogy az eset általánosnak minősül Ukrajnában.

Oroszországban dr. Gennagyij Sukhikh nevét hozta összefüggésbe a Moscow Times és a Seattle Times embrionális őssejtek jogszerűtlen felhasználásával. A riporterek a kezeléssel foglalkozó klinikára is bebocsátást nyertek, ahol az orvosok 18-22 hetes embriókkal is dolgoztak, noha a 12. hét után csak illegálisan végezhető abortusz az országban. Egyébként az embrionális őssejteket itt nemcsak betegségek, hanem az öregedés ellen is bevetik. Egy-egy injekciókúra nyolcezer dollárba kerül. Az orosz Egészségügyi Minisztérium eddig csak őssejttárolásra adott ki engedélyt, kezelésekre még nem.

Mi is megyünk

Magyarországról is egyre többen utaznak ki Ukrajnába, Kínába, Oroszországba és más országokba, ahol többször nemcsak az EU- normákkal ellentétes beavatkozásokat végeznek, de az országok saját törvényei szerint is illegális cselekményeket hajtanak végre. Sokszor a legális kezelések sem váltják be azt a reményt, amelyért az érintettek a több millió forintnak megfelelő dollárt, eurót vagy más valutát kifizetik. Egy őssejtterápia ára Kínában nyolcmillió forint körül mozog. Nyugat-Európában sem lehet sokkal olcsóbban megúszni, Ukrajnában és Oroszországban ennél alacsonyabb áron, körülbelül hárommillió forintért is elérhető. Az esetek súlyosságától függően három-négy kezelést is ajánlanak. Sok család ezért alapítványokon keresztül, jótékonysági felhívások keretében igyekszik előteremteni az összeget, de többen vannak, akik teljesen eladósodtak a sikerrel nem minden esetben kecsegtető kezelések kifizetése után. Az interneten számos honlapot, blogot lehet találni, ahol családtagok, szülők próbálnak pénzt gyűjteni beteg hozzátartozójuk kezelésére, sokszor a média erőteljes támogatásával, de sikerrel végződő történet annál kevesebb van.

„Az őssejtek megismerése és felhasználása a mai magyar orvostudomány egyik legperspektivikusabb irányvonala. őssejtkísérleteket rendkívül szigorúan ellenőrzött körülmények között végeznek Budapesten a Kardiológiai Intézetben vagy például a Debreceni Egyetemen. Ezek olyan típusú kísérletek, ahol szívinfarktuson átesett embereknél szívizom-reprodukció folyik, vagy lábszárfekélyek esetében olyan bőrpótlás, amelynek következtében nem kell amputálni a beteg lábát. Külföldön több helyen próbálkoznak a Parkinson-kór gyógyításával, e területen kezdeti eredmények is ismertek már" - mondta el a Heteknek dr. Falus András akadémikus, a SOTE Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének vezetője, aki azonnal rámutat az őssejtkezelések etikai hátulütőjére. Nevezetesen arra, hogy a mesterséges megtermékenyítésnél mindig több petesejt „készül", mint amennyi valóban felhasználásra kerül, és a „maradékból" bőr, máj vagy csontvelő lesz.

Az akadémikus a köldökzsinórvérből nyert őssejtek, illetve a köldökzsinórvér tárolásával kapcsolatosan is kifejezte aggályait. Szerinte az a megoldás, hogy a születéskor levett köldökzsinór- vérből nyert őssejtekkel meggyógyíthatják a később megbetegedő gyermeket vagy felnőttet, klinikailag nem bizonyított. „Ha azt mondják, hogy ennek a kis embernek, aki megszületik, elteszik valahová mélyhűtőbe az őssejtjét, és ha neki az élete során netalán őssejt-transzplantációra lesz szüksége, akkor a sajátját kapja vissza, ez egy felelőtlen, bár jól hangzó ígéret" - vallja Falus doktor, hozzátéve, hogy az etikai kérdések mellett az igazi probléma abban rejlik, hogy az őssejtekkel kapcsolatos eljárások nem nyomon követhetőek.

Mint mondja, nagyon jól felszerelt laboratóriumok sora foglalkozik őssejtizolálással, -jellemzéssel és -terápiával, és ezek eredményei a legkülönbözőbb tudományos igényű konferenciákon, folyóiratokban meg is jelennek. Ennek megfelelően megismerhetőek a metodika részletei, ezeket a módszereket lehet szabadalmaztatni, ellenőrizni, reprodukálni, javítani és lehet vitatkozni is velük. Mind az őssejtlevétel, mind a tárolás során megfelelő szigorú szabályok betartása szükséges. Egyes kínai és ukrán eljárások során embrionális abortumok bizonyos szervéből - a lépből - nyertek ki őssejteket, amelyeket intravénásan juttattak be a beteg szervezetébe. Hogy aztán ezek az őssejtek a felnőtt szervezetbe kerülve mivé fejlődnek, már nem kontrollálható. Az eredményekről, eljárási módszerekről sohasem került a nyilvánosság elé részletes, hiteles szakmai beszámoló. Sikertörténetek vannak, de a sikertelen eljárások nem kerülnek publikálásra - meséli a szakember.

Hozzánk jönnek az őssejtturisták?

Az első európai őssejtterápiás központ 2010-ben nyílik meg a Beike Magyarország Biotechnológiai Kft. reményei szerint, amelynek anyacége Kínában található. Mivel az Európai Unióban szigorú korlátozásoknak vannak alávetve az idegen őssejttel végzett terápiák, ezért ilyen jellegű beavatkozások hazánkban még nem engedélyezettek. Dr. Páli Jenő, a kft. ügyvezető igazgatója elmondta lapunknak, hogy cégük éppen ezért tájékoztatást ad az érdeklődőknek a technológiai háttérről, hogyan működik a terápia, milyen hatások várhatóak a különböző kezeléseknél, és a kezelés elvégzését követően nyomon követik a betegek állapotában bekövetkezett változásokat. Olyan beavatkozásokat nem támogatnak, amelyek során embrionális őssejteket használnak fel, mert a technológia nem száz százalékban biztonságos. Hetente 25-30 megkeresés érkezik hozzájuk, az érintettek többsége különböző okok miatt nem utazik ki Kínába. Akinél nem létszükséglet az azonnali beavatkozás, azoknak azt javasolják, hogy várják meg az őssejtterápiás központ megnyitását. A siker nagy mértékben függ attól, hogy milyen betegséget kezelnek. Elmondása szerint a sclerosis multiplex esetében az elégedett páciensek száma eléri a nyolcvan százalékot.

„Tény, hogy Magyarországon ma több helyen lehet illegálisan őssejtet kapni. Az ukránok és az oroszok egész kórházi osztályokat, orvosokat vettek meg különböző magyar kórházakban, ahol ellenőrizetlenül folynak a beavatkozások, és senki nem tudja, hogy honnan érkező és milyen jellegű őssejteket kapnak a betegek" - állítja Páli doktor, aki úgy tudja, hogy hazai híresség is kapott már ilyen kezelést. Szerinte sokszor azok támogatják az illegális őssejtterápiát, akik hivatalos úton kénytelenek tiltakozni ellene.

Mindenre képesek

Az őssejtekkel, felhasználási lehetőségükkel a gyógyászatban 1960-ban kezdett el foglalkozni két kanadai kutató. Legalább háromféle őssejttípusról beszélhetünk, amelyek „felhasználhatósága” is változó. Az első az embrionális őssejt, amelyből a megtermékenyítéstől számított 15. napig úgynevezett totipotens, azaz „mindenre képes” sejtek nyerhetőek, de ezt követően is el lehet érni, hogy sokféle szerv vagy szövet alakuljon ki belőlük (pluripotens sejtek). Ez a típus az, amely a legszélesebb körben felhasználható, azonban az ebből kifejlődő szövetek fejlődését tudjuk legkevésbé kontrollálni, ebben rejlik alkalmazásuk veszélye.
A köldökzsinórvérből nyerhető egy fejlettebb őssejt. A köldökzsinór a magzat és az anya között lévő tápanyag- és a legkülönbözőbb folyadékforgalom céljára szolgál. Az ebből nyert őssejtek elsősorban a csontvelő és csontvelői sejtek kifejlesztésére alkalmasak.
A felnőtt emberi szervezetben is vannak olyan úgynevezett őssejtraktárak vagy őssejt- kezdemények, melyekből egy bizonyos helyzet előfordulásakor elindul a sejtszaporulat. Például ha elvágjuk az ujjunkat, aktiválódnak bizonyos őssejtek, és beforr a sebünk. Ilyen felnőtt őssejtek a foggyökereinkben, a csontvelőben is találhatóak.
Az őssejtek segítségével a kutatók reményei szerint a közeljövőben teljes biztonsággal kezelhetővé válnak olyan betegségek, mint a Parkinson-kór, a szívinfarktus okozta szívizom- károsodás, az autoimmun betegségek, az anyagcsere-rendellenességek vagy a gerincsérülésből adódó károsodások.

Olvasson tovább: