Bokros előtt pár nappal Gyurcsány Ferenc járt Pécs városában, rá azonban csak 50 ember volt kíváncsi az emiatt félig üresen „lötyögő" teremben. A jelenség érthető, hiszen miközben előbbi népszerűségének növekedését mind az internetes hírportálok szavazófórumai, mind pedig a közvélemény-kutatók felmérései jelezik, utóbbi jelenleg sereghajtó a kedvenc közéleti szereplők sorában. Bokros előadása egy manapság népszerű műfajhoz, a szembesítő show-hoz hasonlított leginkább, amelyben a két főszereplő a magyar állampolgár és a való világ volt.
Előadásának fő üzenete szerint Magyarország előtt két út áll: a válság elmélyülése vagy az államcsőd. Ha az állam fizetésképtelenné válik, vagyis fizetési kötelezettségeinek - úgy is mint munkaadó - nem tud eleget tenni, egy lefelé tartó spirál indul el. A tanárok, az orvosok, a közigazgatásban dolgozók, a rendfenntartó szervek munkatársai nem kapják meg a fizetésüket, a nyugdíjasok hiába várják a postást. Összeomlik az iskolarendszer, az egészségügy, a közigazgatási rendszer, az állam rendes működése, és az emberek számára egyéni túlélési stratégiák kerülnek előtérbe. Ha az állam nem fizet, akkor az állampolgárok is feljogosítva érzik magukat, hogy megtagadják az adó befizetését, és a hiány fedezésére kibocsátott állampapírokat sem veszi senki, hiszen nincs miből. Mindez a forint elértéktelenedéséhez vezethet, amely elérheti akár a 400-450 Ft/euró értéket is. És a devizában eladósodott lakosságnak már csak ez hiányzik. Mivel a vázolt rémálmot minden érintett szereplő el akarja kerülni, tudomásul kell venni - mondja Bokros -, hogy maradnak a fájdalmas és átfogó reformok, amíg aztán a lassacskán magához térő nyugati gazdaság „hátán" Magyarország is felkapaszkodhat korábbi állapotába.
„Végső következtetésként az fogalmazható meg, hogy mélyreható és átfogó szerkezeti reformok nélkül azért nem lehet tartós gazdasági növekedés Magyarországon, mert a hazai állami vállalatok és intézmények (hivatalok, kórházak, iskolák stb.), továbbá elsősorban, de nem kizárólag az itt dolgozó vezetők és alkalmazottak uralkodó magatartásmintái, értékrendje, hétköznapi kultúrája verseny- és minőségellenes, sokszor pazarló, élősdi és korrupt" - tárta fel kendőzetlen véleményét Bokros, majd rátért hazánk utóbbi években produkált gazdaságpolitikai melléfogásainak átfogó értékelésére. Szerinte Magyarország a rendszerváltás után - egészen 1998-ig - reformer szereplő volt térségünkben. Az ekkor beállt fordulat után, 2001 és 2006 között még tudott növekedést produkálni, de a második Gyurcsány-kormány óta erőteljes lejtmenetbe kerültünk. A jobboldali kormányzástól kezdődő időszakban hazánk túlköltekező gazdaságpolitikát folytatott, a gazdaság mesterséges élénkítését, a belső fogyasztás növelését külső és belső hitelek felvételével próbálta finanszírozni. Ehhez társult még a költségvetés túlköltekezése, amely az államháztartás ilyen mértékű hiányához vezetett, és amelyet az állam csak további hitelfelvétellel tud kezelni.
2009. 03. 27. (XIII/13)
