Kereső toggle

Szigorúan védett embriók

Etikai dilemmák az uniós kutatás-fejlesztésben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy közülünk címmel aláírásgyűjtés zajlik az embriók elpusztításával járó kutatások uniós finanszírozásának megszüntetéséért, tekintve, hogy tudományos és keresztény szempontból az emberi élet egyértelműen a fogantatástól kezdődik. Az unióban nincs egységes jogi szabályozás az embrionális őssejtkutatásokkal kapcsolatban, bár az Európa Tanács 2002-es egyezménye alapelvként kimondja, hogy tilos kutatási célra létrehozni embriót. Magyarországon a törvény nem rendelkezik egyértelműen arról, hogy a meddőségi centrumokban mi történjék a kutatási célra fel nem ajánlott embriókkal.

Már közel 1,2 millió aláírás gyűlt össze az uniós tagországokban annak az életpárti polgári kezdeményezésnek a támogatására, amely azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió ne finanszírozzon emberi embriók elpusztításával járó tevékenységeket, különösen a kutatás-fejlesztési támogatások és közegészségügy területén. Ez elsősorban az embrionális őssejtkutatásokra vonatkozik, amelyek során embriókat pusztítanak el, használnak fel, de vonatkozik arra is, hogy az EU – hatáskörét túllépve – ne támogasson olyan szervezeteket, amelyek Európán kívüli országokban abortuszokat finanszíroznak.

Az abortusz megítélése kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik, emiatt is elfogadhatatlan annak uniós szintű támogatása – mondta el kérdésünkre Frivaldszky Edit, az Együtt az Életért Közhasznú Egyesület elnöke. 2014 és 2020 között az Európai Bizottság 90 milliárd eurót javasol elkölteni a Horizont 2020 nevű kutatási programra, és ennek keretében emberi embriókkal való kísérletekre is (bár a program az összes európai kutatás-fejlesztési támogatást magában foglalja).

A nyílt örökbeadással foglalkozó egyesület az aláírásgyűjtési kezdeményezés hazai koordinátora: eddig a nemzeti minimum háromszorosát, mintegy 50 ezer aláírást sikerült összegyűjteniük. A nemzetközi aláírásgyűjtés november 1-jén zárul, s a szignók hitelesítése után az Európai Bizottság várhatóan tavasszal tűzi az Európai Parlament napirendjére a kérdést.

Tavaly tavasz óta a 15, különféle témájú európai kezdeményezés közül ez a második, amelynek egyáltalán sikerült az egymillió aláírást összegyűjtenie. A gyűjtést nehezítette a személyes adatközlés szükségessége, és maga a társadalmi kontextus is, amit jól tükröz, hogy az embrió kifejezésről rögtön az abortuszra, és nem az emberi létezés kezdetére asszociálnak az emberek. A köztudatban a gyerek a már megszületett babát jelenti – mutat rá Frivaldszky Edit.

Mint tudvalévő, az emberi embriókból nyert őssejtekből elvileg bármilyen szövet létrejöhet, ezért beültetésük révén esély nyílt súlyos betegek széles körének gyógyítására. Csakhogy az őssejtek kinyerésének első számú módja lombikprogramokban kitenyésztett embriók elpusztításával jár, ráadásul beültetésük számos problémát, többek között tumoros megbetegedéseket idézett elő a pácienseknél. Mogyorósi Dorottya, az Európa Tanács Bioetikai Bizottságának magyar delegáltja az életpári kezdeményezést támogató orvosok sajtóbeszélgetésén utalt arra: a nemzetközi tendencia az, hogy olyan őssejteket használjanak fel a kísérletekben, amelyeket felnőtt szervezetből nyernek. Az elfogadható alternatívát ugyanis a felnőtt szervezetben – például fogban, vérben – található őssejtekből indukálható, az embrionálishoz hasonló őssejtek jelentik, ami különösen az ezredforduló után került a tudományos kutatások homlokterébe. Nem véletlen, hogy 2012-ben két tudós is Nobel-díjat kapott a felnőtt szervezetből nyert pluripotens őssejtekért. „Uniós szinten inkább ezeket a hatékonyabb és erkölcsileg elfogadhatóbb kutatásokat lenne célszerű finanszírozni, hiszen a felnőtt őssejtekből létrehozott több irányba alakulni képes őssejtek felhasználhatósága nagyon sok irányú. A felnőttőssejt-kísérletek sikeréhez még legalább tíz évre van szükség, de a jelek szerint ez a módszer beválik, hiszen a páciens saját sejtjeit használják fel a gyógyításhoz” – fejtette ki kérdésünkre a szakember.

„A fő szempontunk az, hogy ne azért ne finanszírozzanak embriók elpusztításával járó kutatásokat, mert van más módszer, hanem azért, mert az élet a fogantatástól kezdődik, és semmilyen pozitív cél nem igazolhatja egy másik emberi élet kioltását” – mondja Frivaldszky Edit. Kezdeményezésük jogalapját az Európai Bíróságnak a Brüstle-ügy kapcsán (Brüstle vs. Greenpeace) 2011-ben hozott döntése jelenti, mely az emberi embriót az emberi lény fejlődésének kezdeteként definiálta. Kimondták, hogy nem szabadalmaztatható olyan eljárás vagy készítmény, amelyhez blastocyta fázisban lévő, azaz 4-5 napos emberi embriókat használnak föl, mert az az emberi fejlődés kezdetének tekinthető. Az ítélet az aláírásgyűjtők szerint azért bír nagy jelentőséggel, mert egy ilyen szintű döntés idővel kihat az összes többi uniós rendelkezésre is. Szintén nagy horderejű lépésnek tartják ezen a téren azt a 2002-es európa tanácsi egyezményt, amely a biomedicina terén az emberi méltóság védelmét jelölte ki elsődleges szempontként, és kimondta, hogy tilos kutatási célra emberi embriót létrehozni.

Az egyezményt Magyarország is ratifikálta, ellenben egyes nagy tagországok, így az embrionális kutatások terén megengedőbb szabályozást folytató Anglia vagy Németország nem írta alá.

Az emberi létezés kezdőpontjával kapcsolatos megfontolásokra a jogi szabályzásnak is tekintettel kell lennie, még akkor is, ha ennek eldöntése a tagállamok hatáskörébe tartozik – hangzott el az orvosok beszélgetésén. A részvevők egyetértettek abban, hogy tudományos szempontból nézve az élet egyértelműen a fogantatástól kezdődik, genetikailag nem szakaszolható az emberi lét, amely – két ivarsejt egyesülésétől kezdve – a magában hordozott információk mentén fejlődik, szerveződik. Egy biológustól vett idézet szerint az ember nem embernek, hanem emberként fejlődik. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke ezt megerősítendő a szervezet Etikai kódexére hivatkozott, amely kimondja: az emberi élet a fogantatástól kezdődik, és mindenfajta beavatkozás ennek alapján bírálandó el, az emberi élet védelme az alapelv.

Mogyorósi Dorottya ezzel kapcsolatban kihangsúlyozta: a testen kívül létrehozott embrió védelme a magyar jogban nagyon hiányos. Magyarországon a meddőségi centrumokban fel lehet ajánlani a mesterséges megtermékenyítés során létrejött embriót kutatási célra, aminek feltétele, hogy ennek mibenlétéről felvilágosítást kell adni a szülői párnak. A szülők 10 évig rendelkezhetnek az IVF-embrió sorsáról, s ha ezt nem teszik meg, akkor a rendelkezés joga átszáll az intézetre. A hatályos jogszabályok szerint kutatási célra nem adhatja tovább, mert a szülő nem ajánlotta fel, így az embriókat értelemszerűen meg kellene semmisítenie. „Az Egészségtudományi Tanács Humánreprodukciós Bizottságában, aminek tagja vagyok, évek óta jelezzük, hogy itt egy nagyon fontos joghézag van, amiről a jogalkotónak rendelkeznie kellene. Nagy hiányosságnak tartom, hogy az erről szóló fejezethez nem nyúltak hozzá érdemben” – jelentette ki Mogyorósi Dorottya. Hozzátette: némileg előrelépésnek tekinthető, hogy az új alaptörvényünk az emberi méltóság védelmének keretében kimondja, hogy az életet a fogantatás pillanatától védelem illeti meg, de ez önmagában még nem több irányadó elvnél.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy etikailag mi a különbség a között, amikor az embriókat az őssejtek előállítása érdekében pusztítják el tudományos célból, illetve amikor egy magzatot más okból abortálnak, de a sejtjeit felhasználják például ízfokozók vagy kozmetikai termékek tesztelésénél. Mogyorósi Dorottya magánvéleménye szerint lényegi különbséget nem jelent, hogy egy nem beültetett vagy pedig egy abortált embriót használnak fel kutatási célra, tekintve, hogy mindkét eset hátterében egy emberi élet erőszakos kioltása áll, ami számára elfogadhatatlan.

 

Ellehetetlenülhet a nyílt örökbeadás

A jövő márciusban hatályba lépő új Ptk. családjogi fejezete a nyílt örökbeadás esetén is megteremti a visszavonás lehetőségét: az újszülöttjét örökbeadó anya ugyanis a szülés után hat hétig még meggondolhatja magát. Mórucz Lajosné, a Gólyahír Egyesület elnöke szerint ez a – még az előző kormányzati érában megfogalmazott – kitétel teljesen aláássa a nyílt örökbefogadás lehetőségét, mivel a visszavonás lehetősége képtelen helyzetbe hozza nemcsak az örökbefogadó szülőket, hanem az örökbeadó anyát is. Mint lapunknak elmondta: egyetlen ilyen példáról hallott fennállásuk 13 éve alatt, amikor egy gyermekkorú kismama édesanyja nem egyezett bele az örökbeadásba, s az érintettek megtartották a kisbabát. A módosítás indokaként uniós irányelvet is emlegettek, de az egyesületi elnök szerint ez azért is alaptalan, mert a nyílt örökbefogadás intézménye – amikor az anya a szülést követően lemond a gyermekéről az általa ismert örökbefogadó pár javára, egyelőre kizárólag Magyarországon létezik az EU-ban. Móruczné kifejtette: ha tavaszig egy törvénymódosítással nem sikerül a kitételt kivenni a törvényből, akkor az ombudsmanhoz fordulnak azzal a céllal, hogy törvénybe foglalják az örökbeadó kismama jogát arra, hogy lemondhasson a szülés utáni hathetes meggondolási lehetőségről.

Olvasson tovább: